“2013.09.16 16:20
Legdrágább leányom, az emberi nem többsége közömbös Létezésemmel szemben. Oly sokan vannak, akik csak keveset tudnak Rólam, Atyjukról, Teremtőjükről. Felszentelt szolgáim, beleértve mindazokat, akik hisznek Bennem, a mindenek Teremtőjében, nem készítették fel az emberiséget a büntetésre, amellyel szembe kell nézniük, ha nem ismerik be hibáikat.
Az a vágy, mi szerint úgy gondolják, hogy „minden rendben lesz” odavezetett, hogy sok gyermekem nem hisz a Pokol létezésében. Ez egy olyan hely, ahová azok az emberek kerülnek, akik visszautasítják Irgalmamat, a lelkek megmentésére tett Beavatkozásomat. A halálos bűn a Pokol mélységébe fogja vezetni a lelkeket, kivéve, ha azt az őszinte bánat (gyónás) el nem törölte. Azoknak, akik talán mentesek a halálos bűntől, de nem hisznek Bennem, hanem inkább egy olyan létezésben hisznek, amelyet a hamis bálványok hoztak létre és idéztek elő az elméjükben, sok félni valójuk van.
Utasítsatok csak el Engem, Teremtőtöket, és akkor Ellenem fogtok fordulni. Saját magatokat fogjátok elvágni. Amikor Istenségem Igazsága feltárul majd előttetek, közületek sokan hevesen Ellenem fognak szegülni, és bármit teszek is, semmi sem fog a Pokol tűzétől megmenteni benneteket. Bevethetek minden Isteni Erőt, de Én sohasem kényszeríthetlek benneteket, hogy elfogadjátok Irgalmamat. Semmi sem fog segíteni rajtatok, egyedül csak a választott lelkek imái. Ez azt jelenti, hogy ti sohasem fogjátok meglátni az Arcomat. Bárki, aki azt mondja nektek, hogy nem számít, ha nem fogadjátok el Létezésemet, hazudik. Csak azok, akik elfogadnak Engem, éspedig egyetlen Fiam Irgalmán keresztül, léphetnek be Királyságomba. Mégha jóságos és szeretetteljes lelkek is volnátok, és még annak ellenére is elutasítotok Engem, hogy az Igazságot megismertetik veletek, szintén félre lesztek dobva Tőlem. Nincs az az Örök Élet, mely a tiétek lehetne.
Most mindnyájatoknak megadom a Megtisztulás Ajándékát, de különösen az ateistáknak és a pogányoknak. Ez a Megtisztulás fájdalmas lesz, de sok esetben meg fogja nyitni a szemeteket az Igazságra. Azoknak mondom, akik pogány családba születtek, és nem a saját hibájuk miatt pogányok: Irgalomban foglak részesíteni benneteket. Ellenben azoknak közületek, kiknek az Evangéliumok megadattak, és akik tudatában vannak a Szentháromság egy Isten Létezésének, de akik most elutasítanak Engem, ezt mondom: kevés remény van a számotokra addig, amíg meg nem fordultok és jóvá nem teszitek bűneiteket. Aztán majd könyörögnötök kell lelketek üdvösségéért.
Atyátok
A Legmagasságosabb Isten”
Olvass tovább: https://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/isten-az-atya-azoknak-mondom-akik-pogany-csaladba-szulettek-es-nem-a-sajat-hibajuk-miatt-poganyok-irgalomban-foglak-reszesiteni-benneteket/
—–
Római katolikus:
” 2018-09-16
Évközi 24. vasárnapKezdőének:
Adj békét, Urunk, nekünk, akik benned bizakodunk, hogy prófétáid igazmondóknak bizonyuljanak; hallgasd meg hűséges néped könyörgéseit. (Vö. Sir 36,18)
Könyörgés:
Urunk, mindenség teremtő és gondviselő Istene, tekints reánk és engedd megéreznünk irgalmas jóságodat, hogy egész szívvel szolgáljunk neked. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.
OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből
Prófétája által a Megváltó így beszél: „Isten, az Úr megnyitotta fülemet. Én nem álltam ellen, és nem hátráltam meg. Hátamat odafordítottam azoknak, akik vertek, arcomat pedig azoknak, akik tépáztak. Nem rejtettem el arcomat azok elől, akik gyaláztak és leköpdöstek. Isten, az Úr megsegít, ezért nem vallok szégyent. Arcomat megkeményítem, mint a kőszikla, s tudom, hogy nem kell szégyenkeznem. Közel van, aki igazságot szolgáltat nekem. Ki szállhat velem perbe? Álljunk ki együtt! Ki az ellenfelem? Jöjjön ide hozzám! Isten, az Úr segítségemre siet. Ki ítélhetne el?”
Ez az Isten igéje.
Iz 50,5-9a
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Az Úr színe előtt járok, * az élők földjén. 7. tónus.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
Előénekes: Az Urat nagyon szeretem * mert könyörgésem szavát meghallgatta.
Fülét hozzám fordította, * amely napon hozzá kiáltottam.
Hívek: Az Úr színe előtt járok, * az élők földjén.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
E: A halál kötelékei körül fontak, * elértek engem az alvilág gyötrelmei.
Szorongatás és fájdalom fogott el, † ámde az Úr nevét kiáltottam, * „Uram, mentsd meg az életemet.”
H: Az Úr színe előtt járok, * az élők földjén.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
E: Az Úr jóságos és igazságos, * irgalmas a mi Istenünk.
Az Úr oltalmába fogadja a kicsinyeket; * nyomorult voltam, de ő megmentett.”
H: Az Úr színe előtt járok, * az élők földjén.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
E: Lelkemet a haláltól megmentette, * szememet a könnyhullatástól, lábamat az elbukástól.
Az Úr színe előtt járok, * az élők földjén.
H: Az Úr színe előtt járok, * az élők földjén.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
Zsolt 114,1-2.3-4.5-6.8-9
SZENTLECKE Szent Jakab leveléből
Testvéreim!
Mit használ, ha valaki azt állítja, hogy van hite, belőle fakadó tettei azonban nincsenek? Üdvözítheti a hite? Ha valamelyik testvérnek nem volna ruhája és nem volna meg a mindennapi tápláléka, és egyiketek így szólna hozzá: „Menj békében, melegedj, és lakjál jól!”, de nem adnátok meg neki, amire testének szüksége van, mit használna? Ugyanígy a hit is, ha tettek nem származnak belőle, magában holt dolog. Azt is mondhatja valaki: „Neked hited van, nekem meg tetteim.” Ha tettek nélkül megmutatod nekem hitedet, tetteim alapján én is bebizonyítom neked hitemet.
Ez az Isten igéje.
Jak 2,14-18
ALLELUJA
Nincs másban dicsekvésem, mint az Úr keresztjében, † általa a világ megfeszíttetett számomra, * és én a világ számára. Gal 6,14 – 4g. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Abban az időben Jézus elment tanítványaival Fülöp Cezáreájának vidékére. Útközben megkérdezte tanítványait: „Kinek tartanak engem az emberek?” Azok így válaszoltak: „Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások valamelyik prófétának.” Erre megkérdezte tőlük: „Hát ti mit mondotok, ki vagyok?” Péter válaszolt: „Te vagy a Messiás!” Ekkor Jézus a lelkükre kötötte, hogy ne szóljanak erről senkinek. Ezután arra kezdte tanítani őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, a főpapok és az írástudók elvetik, megölik, de harmadnapra feltámad. Ezt egészen nyíltan megmondta.
Erre Péter félrevonta és szemrehányást tett neki. De ő hátrafordult, ránézett tanítványaira, és így korholta Pétert: „Távozz tőlem, sátán, mert nem Isten szándéka szerint gondolkodsz, hanem emberi módon.” Majd összehívta a népet és tanítványait, s így szólt hozzájuk: „Ha valaki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét, és kövessen. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, de aki elveszíti életét értem és az evangéliumért, megmenti azt.
Ezek az evangélium igéi.
Mk 8,27-35″
https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2018-09-16
——
Görög katolikus:
“12 Péter mégis felkelt, és elfutott a sírhoz. Ott lehajolva benézett a sírkamrába, de csak a vászonlepedőket látta. Azután elment, és azon töprengett, hogy vajon mi történhetett.[a]
Találkozás az emmausi úton
13 Ugyanezen a napon Jézus két tanítványa elindult Jeruzsálemből Emmausba, egy kis faluba, amely a várostól tizenkét kilométer távolságra volt. 14 Útközben azokról az eseményekről beszélgettek, amelyek a napokban történtek. 15 Amíg így beszélgettek és vitatkoztak, maga Jézus csatlakozott hozzájuk, és együtt ment velük. 16 A tanítványok azonban nem tudták, hogy ő az, mert valami megakadályozta őket abban, hogy ráismerjenek. 17 Jézus megkérdezte tőlük: „Miről beszélgettek?”
Ekkor azok szomorú arccal megálltak. 18 Az egyik, akit Kleopásnak hívtak, ezt felelte: „Úgy látszik te vagy az egyetlen Jeruzsálemben, aki nem tudja, mi történt itt ezekben a napokban.”
19 „Miért, mi történt?” — kérdezte Jézus.
Azok így feleltek: „A názáreti Jézusról van szó, aki szavaival és tetteivel egyaránt bizonyította, hogy hatalmas próféta Isten és az emberek előtt. 20 De népünk főpapjai és vezetői kiszolgáltatták őt, és elérték, hogy halálra ítéljék és kivégezzék a kereszten. 21 Pedig mi azt vártuk és reméltük, hogy ő fogja Izráel népét felszabadítani. De már három napja, hogy mindez történt. 22 Ezenkívül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket. Ma korán reggel kimentek a sírhoz, ahová Jézus testét temették, 23 de a holttestet nem találták ott. Mikor visszajöttek, azt állították, hogy látomásban angyalokat láttak, akik azt mondták, hogy Jézus él. 24 Ekkor néhányan közülünk kimentek a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok mondták, de Jézust magát nem látták.”
25 Ekkor Jézus kezdett beszélni: „Milyen értetlenek és nehéz felfogásúak vagytok! Milyen nehezen hiszitek el, amit a próféták mondtak! 26 Hát nem éppen ezeket kellett a Messiásnak elszenvednie, mielőtt bement a dicsőségébe?” 27 Azután Jézus elmagyarázta a két tanítványnak mindazt, amit az Írások őróla mondtak. Mózes könyveivel kezdte, és folytatta az összes többi prófétával, az egész Íráson keresztül.
28 Közben megérkeztek Emmausba, ahová indultak, de Jézus úgy tett, mintha tovább akarna menni. 29 A tanítványok azonban nagyon kérlelték: „Maradj velünk, hiszen a nap is lenyugodott már, mindjárt beesteledik!” Így hát Jézus velük maradt, és együtt mentek be a faluba.
30 Amikor asztalhoz ültek, Jézus a kezébe vette a kenyeret, hálát adott Istennek, tört a kenyérből, és a tanítványoknak adta, 31 akiknek ebben a pillanatban megnyílt a szemük. Ráismertek Jézusra, de ő eltűnt a szemük elől. 32 „Hát nem ezt éreztük, amikor útközben az Írásokat magyarázta, és feltárta előttünk a próféciák igazi értelmét?” — mondták egymásnak a tanítványok.
33 Azon nyomban fel is kerekedtek, és visszaindultak Jeruzsálembe. Ott együtt találták a tizenegy apostolt, és a többieket, 34 akik ezzel fogadták őket: „Valóban feltámadt az Úr! Megjelent Simonnak!”
35 Ekkor ők ketten is elmondták, mi történt velük az úton, és hogyan ismerték fel Jézust arról, ahogyan megtörte a kenyeret.”
“… 16 jól tudjuk, hogy az ember nem a Törvény szerinti tettei alapján válik Isten számára elfogadhatóvá. Isten egyedül a Jézus Krisztusban való hit által fogad el bennünket! Mi ugyanis azért hittünk a Krisztus Jézusban, hogy Isten számára elfogadhatóvá váljunk. Isten pedig azért fogadott el bennünket, mert hittünk Krisztusban, s nem a Törvény szerinti tettek alapján. Ezek által ugyanis soha senki sem válhat Isten számára elfogadhatóvá.17 Mi zsidók azért jöttünk Krisztushoz, hogy Isten számára elfogadhatók legyünk. Ekkor ismertük fel, hogy mi is bűnösök vagyunk. Talán ez azt jelenti, hogy Krisztus tesz minket bűnössé? Semmi esetre sem! 18 Hiszen ha újból felvenném magamra azt a köteléket, amelyet egyszer már levetettem, akkor lennék csak igazán törvényszegő! 19 Maga a Törvény vetett véget annak az életnek, amelyet a Törvény uralma alatt éltem. Meghaltam a Törvény számára, hogy attól kezdve Istennek éljek.
20 Krisztussal együtt engem is keresztre feszítettek, és meghaltam, s így ettől kezdve már nem a saját régi életemet élem, hanem Krisztus él bennem! Ezt az életet, amelyet most testben élek, az Isten Fiába vetett hit által élem, aki annyira szeretett engem, hogy önmagát áldozatul adta értem.”
“34 Ezután Jézus közelebb hívta magához az embereket, meg a tanítványait, és ezt mondta nekik: „Aki engem akar követni, az tagadja meg magát, vegye fel és vigye a keresztjét, úgy kövessen. 35 Aki meg akarja menteni a lelkét, vagyis az életét, az el fogja veszíteni. De aki értem és az evangéliumért feladja az életét, vagyis a lelkét, az fogja igazán megmenteni. 36 Mit ér, ha az ember megkapja az egész világot, de elveszíti a saját magát?
37 Ugyan mit adhat azért, hogy megmentse a lelkét? 38 Aki most szégyell engem és szavaimat ez előtt a hűtlen és bűnös nemzedék előtt, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön az Atya dicsőségében, a szent angyalokkal együtt.””
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Mark+8%3A34-55&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS
“
6 Mint Isten munkatársai, kérünk benneteket, hogy úgy éljetek, mint akik nem hiába kapták Isten kegyelmét! 2 Mert ő mondja:
„A kegyelem idején meghallgattalak,
az üdvösség napján megsegítettelek.”[a]
Bizony, most van a kegyelem ideje! Most van az üdvösség napja!
3 Azt akarjuk, hogy az emberek ne mondhassanak semmi rosszat a szolgálatunkról, ezért igyekszünk elkerülni, hogy megütközést okozzunk bárkinek is. 4 Minden dologban úgy ajánljuk magunkat, mint Isten szolgái, akik türelmesen elviseljük a nehéz körülményeket, a szorult helyzeteket, a bajokat és a nélkülözést. 5 Bizony, előfordul, hogy megvernek vagy börtönbe zárnak bennünket, és a tömeg ellenünk támad. Keményen dolgozunk, néha még sincs mit ennünk, néha pedig éjjel sem alhatunk.
6 Mi valóban Isten szolgái vagyunk! Ezt bizonyítja, hogy senki sem vádolhat bennünket bűnnel, ezt bizonyítja a tudásunk, a türelmünk, jóságunk, a bennünk élő Szent Szellem. Ezt bizonyítja a képmutatás nélküli szeretetünk, 7 az igazság üzenete, amit hirdetünk, és Isten ereje, amely megmutatkozik rajtunk keresztül. Ezt bizonyítja, hogy szellemi értelemben fel vagyunk fegyverkezve az igazságosság támadó és védekező fegyvereivel.
8 Az emberek néha dicsérnek, máskor szidalmaznak bennünket. Van, aki rosszat, van, aki jót mond rólunk. Néha csalóknak tartanak minket, pedig csak az igazat mondjuk. 9 Sokan egyáltalán nem törődnek velünk, mások pedig jól ismernek. Néha úgy látszik, már közel vagyunk a halálhoz, mégis élünk! A szenvedések sokszor megviselnek, de mégsem ölnek meg bennünket! 10 Sok szomorúság ér bennünket, ugyanakkor mégis tele vagyunk örömmel. Igaz, hogy a pénztárcánk majdnem üres, mégis, sokakat mi tettünk gazdaggá. Valóban nincs semmi vagyonunk, mégis minden a miénk!”
“
Példázat a talentumokról
14 „Akkor Isten Királysága hasonló lesz ehhez: egy ember külföldre akart utazni, ezért összehívta a rabszolgáit, és minden vagyonát a gondjaikra bízta. 15 Egyiküknek öt talentumot[a] adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet — mindenkinek a maga képességei szerint. Ezután elutazott. 16 Aki az öt talentumot kapta, rögtön üzleti vállalkozásba fektette, és újabb öt talentumot nyert vele. 17 Aki kettőt kapott, ugyanígy tett, és újabb két talentumra tett szert. 18 Aki viszont egyet kapott, ásott egy gödröt, és oda rejtette az ura pénzét.
19 Hosszú idő elteltével hazatért a gazdájuk. Előhívta rabszolgáit, hogy számoljanak el a rájuk bízott értékekkel. 20 Aki öt talentumot kapott, összesen tízet hozott vissza. Ezt mondta: »Uram, öt talentumot bíztál rám, s ezzel öt másik talentumot szereztem!«
21 Ura megdicsérte: »Jól van, hűséges és derék szolgám! Jól gazdálkodtál ezzel a kevéssel, ezért sokkal többet bízok rád. Gyere, és örülj velem együtt!«
22 Ezután következett az, aki két talentumot kapott. Ezt mondta: »Uram, két talentumot bíztál rám. Nézd, újabb két talentumot szereztem vele!«
23 Ura őt is megdicsérte: »Jól van, hűséges és derék szolgám! Jól gazdálkodtál ezzel a kevéssel, ezért sokkal többet bízok rád. Gyere, és örülj velem együtt!«
24 Ezután jött az, aki egy talentumot kapott. Ő így számolt be: »Uram, tudom, hogy szigorú és kemény vagy. Még azt is learatod, amit nem te vetettél, és onnan is begyűjtöd a termést, ahová nem vetettél magot. 25 Féltem tőled, ezért elástam a talentumot. Tessék, itt van, ami a tiéd!«
26 Ekkor ura azt mondta neki: »Te gonosz és haszontalan[b] szolga! Azt gondoltad, hogy azt is learatom, amit nem én vetettem, és onnan is begyűjtöm a termést, ahová nem szórtam magot?! 27 Akkor miért nem vitted pénzváltókhoz a pénzemet, hogy kamatozzon? Most kamattal megnövelve kaptam volna vissza!«
28 Szolgáinak pedig azt parancsolta: »Vegyétek el tőle azt a talentumot, és adjátok oda annak, akinek tíz van! 29 Mert aki jól gazdálkodik azzal, amit kapott, arra még többet fognak bízni, és bőségben lesz. Aki viszont nem használja, amit kapott, attól mindent el fognak venni.[c] 30 Ezt a haszontalan szolgát pedig dobjátok ki a sötétségbe! Ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás!«””
—–
https://oca.org/readings/daily/2018/09/16
—–
http://www.gorogkatbuda.hu/naptar.html
—–
