https://remnant-army.org/wordpress/hu/az-ima-az-egyetlen-fegyveretek/
—
Igazság Könyve:
„A ti időtök a földön egy kritikus ponthoz ért
2011. október 16., 15:30
Drága, szeretett leányom, miért van az, hogy amikor a Szavaimat értelmezik, olyan sok gyermekem támadónak találja azt. Gyermekeimnek mindig meg kellene különböztetniük az ilyen üzeneteket, melyeket azok tesznek közzé, akik azt állítják, hogy az Én Nevemben jönnek; ehhez meg kell tanulniuk mindig nyitva tartaniuk elméjüket és szívüket.
Ó mennyire szeretném, hogy különösképpen követőim kinyitnák a szemüket, és üdvözölnének Engem a szívükben. Én Vagyok az, Jézus, aki hív benneteket, hogy meghalljátok Hangomat, miközben arra sürgetlek benneteket, hogy az ima által jöjjetek Hozzám.
A ti időtök a Földön egy kritikus ponthoz ért. Nem sok idő van már addig, amíg bevezetlek benneteket a Béke új Korszakába, és ezért szükségem van arra, hogy most felkészítsem a lelketeket.
Ne engedjétek, hogy a gőg vakká tegyen benneteket az Igazság előtt. Nem tudjátok, hogy Én sohasem tévesztenélek meg benneteket? Hallgassátok meg Utasításaimat, hogy ezáltal megállítsátok a sátánt abban, hogy elhomályosítsa ítélőképességeteket. Ne engedjétek meg neki, hogy eltávolítson benneteket, mert ha csak az Én legszentebb Szavamat hallanátok, akkor tudnátok, hogy Én vagyok az, Jézus Krisztus, Aki hív benneteket.
Gyermekeim, ha tudnátok, hogy mennyi fertőzést szórtak az Én drága kis lelkeimre az egész világon, akkor sokkolva lennétek. Időről időre még a az én drága követőimet is betakarja ez a sötétség. Az a fájdalom, amelyet különösen azoknál a lelkeknél érzek, akik rendszeresen imádkoznak, és igaz áhítatot mutatnak Irántam, a nagy szomorúság könnyeit csalják a Szemembe, amikor kétségeiteket látom.
Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok a Szentlélek vezetéséért. Ha megnyitjátok megkeményedett szíveteket, és ha a megkülönböztetés kegyelmét kéritek, akkor válaszolni fogok hívásotokra.
Milyen szomorúak lesztek, amikor a Nagyfigyelmeztetés alatt az Igazság feltárul előttetek! Most a ti imáitokat kérem, hogy megmenthessem a többi lelket is. Biztosak lehettek abban, ha kétségbe is vonjátok Szavaimat, melyeket ezen Üzeneteken keresztül adok nektek, mégis meg fogjátok azt találni a szívetekben, hogy az elveszett lelkekért imádkozhassatok.
Szeretlek benneteket, és várom válaszotokat azon kérésemre, hogy imádkozzatok.
Jézusotok”
https://masodikeljovetel.hu/ti-idotok-foldon-egy-kritikus-ponthoz-ert
———-
Igaz élet Istenben:
Ld az újonnan lérehozott EGYHÁZ menüpont alatt:
https://remnant-army.org/wordpress/hu/egyseg/
„ATYÁM, FOGADJ EL MINDENT, AMIM VAN! – 1990. december 18.
.. Bensőmben érzem, hogy életem Istenben most újabb szakaszába lép. Úgy érzem magamat mint a diák, aki felsőbb osztályba
kerül, ahol majd komolyabb munkát kell végeznie …”
http://www.tlig.org/hu/humsg/hum577.html
„Keletről jön el a hajnal
2004. augusztus 20.
… Ahogyan az elején[4] többször is mondtam neked, gondolkodásodban maradj meg Kelet felé irányulva. Onnan fog felemelkedni a fény, és minden virágoskertté fog válni. Kezdettől fogva a Kelet után vágyakozom. …”
Source: http://ichtys.hu/index.php/142-2004-augusztus-20
————
Ortodox (Görög keleti):
„20 Testvéreim, ne legyetek gyermekek a gondolkozásban, hanem a rosszban legyetek kiskorúak, a gondolkozásban ellenben érettek legyetek.
21 A törvényben meg van írva: “Idegen nyelveken és idegenek ajkával fogok szólni ehhez a néphez, és így sem hallgatnak rám”, ezt mondja az Úr.
22 Úgyhogy a nyelveken való szólás jel, de nem a hivőknek, hanem a hitetleneknek, a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek szól.
23 Ha tehát összejön az egész gyülekezet, és mindnyájan nyelveken szólnak, és közben bemennek oda az avatatlanok vagy a hitetlenek, nem azt fogják-e mondani, hogy őrjöngtök?
24 De ha valamennyien prófétálnak, és bemegy egy hitetlen vagy be nem avatott, annak mindenki a lelkére beszél, azt mindenki megvizsgálja,
25 és így szívének titkai nyilvánvalóvá lesznek, úgyhogy arcra borulva imádja az Istent, és hirdeti, hogy az Isten valóban közöttetek van.”
6 Egy szombaton gabonaföldeken ment át, és tanítványai kalászokat tépdestek, tenyerük között morzsolták és ették.
2 A farizeusok közül némelyek megkérdezték: “Miért tesztek olyat, amit szombaton nem szabad?”
3 Jézus így válaszolt nekik: “Vajon azt sem olvastátok, amit Dávid tett, amikor megéhezett ő is, meg azok is, akik vele voltak?
4 Bement az Úr házába, elvette a szent kenyereket, és megette, sőt azoknak is adott, akik vele voltak; pedig a kenyereket nem lett volna szabad megenni, csak a papoknak.”
5 És kijelentette nekik: “Az Emberfia ura a szombatnak.”
Jézus szombaton gyógyít
6 Egy másik szombaton bement a zsinagógába, és tanított. Volt ott egy ember, akinek a jobb keze sorvadt volt.
7 Az írástudók és a farizeusok figyelték Jézust: gyógyít-e szombaton; hogy ily módon találjanak valamit, amivel vádolhatják.
8 Ő azonban, ismerve gondolataikat, ezt mondta a sorvadt kezű embernek: “Kelj fel, és állj a középre!” Az felkelt és odaállt.
9 Jézus pedig így szólt hozzájuk: “Megkérdezem tőletek: szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni, életet menteni vagy kioltani?”
10 És végignézve mindnyájukon így szólt a beteghez: “Nyújtsd ki a kezedet!” Ő kinyújtotta, és meggyógyult a keze.”
https://www.oca.org/readings/daily/2021/10/16
———-
Római katolikus:
„2021-10-16
28. évközi hét szombat
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből
Ábrahám példájára reméljünk és higgyünk teljes bizalommal Istenben akkor is, ha emberi reményeink nem teljesülnek!
Testvéreim!
Az az ígéret, hogy Ábrahám és utódai öröklik a világot, nem a mózesi törvénnyel, hanem a hitbeli megigazulással kapcsolatban hangzott el.
Azért hangzott el a hittel kapcsolatban, hogy a kegyelemből tett ígéret minden utód számára biztos legyen. Nemcsak azok számára, akik Mózes törvénye alatt élnek, hanem azok számára is, akik Ábrahám példájára hisznek.
A Szentírás ezen szavai szerint: „Sok nép atyjává rendeltelek” – Ábrahám mindnyájunknak atyja Isten előtt, mert hitt abban, aki életre kelti a holtakat, és létrehívja a nemlétezőket. A reménytelenségben is reménykedve hitte, hogy sok nép atyja lesz Isten ígérete szerint, aki megígérte neki: „Nagy lesz a te nemzetséged!”
Ez az Isten igéje.
Róm 4,13.16-18
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Sohasem felejti az Isten * az ő szövetségét. Vö. 8a. vers.
Vagy: Alleluja. 8. szám.
Előénekes: Ti vagytok Ábrahámnak, az ő szolgájának ivadékai, * választottjának, Jákobnak fiai.
Ő a mi Urunk és Istenünk, * ő ítélkezik az egész földön.
Hívek: Sohasem felejti az Isten * az ő szövetségét.
Vagy: Alleluja.
E: Örökké emlékezik szövetségére, * ezernyi nemzedéknek adott igéjére,
melyet Ábrahámnak adott, * és az esküre, melyet Izsáknak esküdött,
H: Sohasem felejti az Isten * az ő szövetségét.
Vagy: Alleluja.
E: mert emlékezett az ő szent szavára * amelyet szolgájának, Ábrahámnak adott.
Örvendezés között vezette ki népét * és választottait ujjongás között.
H: Sohasem felejti az Isten * az ő szövetségét.
Vagy: Alleluja.
Zsolt 104,6-9.42-43
ALLELUJA
Az igazság Lelke majd tanúságot tesz rólam –, mondja az Úr, * – és ti is tanúságot tesztek rólam. Jn 15,26b és 27a – 10. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus megígéri, hogy aki bátran megvallja őt a földön, azt ő is megvallja majd a mennyben.
Jézus egy alkalommal így beszélt tanítványaihoz:
Mondom nektek, hogy mindazt, aki megvall engem az emberek előtt, az Emberfia is megvallja Isten angyalai előtt. Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom Isten angyalai előtt.
Aki az Emberfia ellen szól, bocsánatot nyer, de aki a Szentlelket káromolja, az nem nyer bocsánatot.
Amikor a zsinagógák, elöljárók vagy hatóságok elé hurcolnak titeket, ne aggódjatok, hogy miképpen és mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok! A Szentlélek abban az órában megtanít majd titeket, hogy mit kell mondanotok.
Ezek az evangélium igéi.
Lk 12,8-12 „
https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2021-10-16
——-
Tóra:
„Az Úr megjelenik Ábrahámnak Mamré tölgyesében
18.1 Azután megjelent neki az Úr Mamré tölgyesében, amikor a nappali hőség elől a sátor bejáratába húzódott.
2 Fölemelte tekintetét, és látta, hogy három férfi áll előtte. Amint meglátta őket, eléjük futott a sátor bejáratától, földre borult,
3 és így szólt: Uram, ha megnyertem jóindulatodat, kérlek, ne kerüld el szolgádat!
4 Mindjárt hozatok egy kis vizet, mossátok meg a lábatokat, és dőljetek le a fa alá!
5 Én meg hozok egy falat kenyeret, hogy felüdüljetek, és úgy menjetek tovább, ha szolgátok mellett mentek el! Ők azt felelték: Tedd azt, amit mondtál!
6 Ábrahám besietett Sárához a sátorba, és azt mondta: Siess, dagassz meg három mérték finomlisztet, és süss lángost!
7 Kiszaladt Ábrahám a csordához is, fogott egy szép szopós borjút, és odaadta a legényének, az pedig gyorsan elkészítette.
8 Azután vett vajat, tejet, meg vette a borjút, amelyet elkészíttetett, és eléjük tette. Ő maga pedig ott állt mellettük a fa alatt, amíg ettek.
9 Azután ezt kérdezték tőle: Hol van Sára, a feleséged? Ő így felelt: Itt a sátorban.
10 Egyikük azt mondta: Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és akkor már a feleségednek, Sárának fia lesz! Sára meg ott hallgatódzott a háta mögött a sátor bejáratánál.
11 Ábrahám és Sára élemedett korú öregek voltak, és Sáránál már megszűnt a női életfolyamat.
12 Sára nevetett magában, és azt gondolta: Miután megvénültem, lehet-e gyönyörűségem? Meg az uram is öreg!
13 De az Úr megkérdezte Ábrahámot: Miért nevetett Sára, és miért mondta: Ugyan, hogy szülhetnék öreg létemre?
14 Van-e valami lehetetlen az Úr számára? Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának.
15 Sára azonban tagadott, mert félt. Azt mondta, hogy nem nevetett. Az Úr azonban így szólt: De bizony nevettél!
Ábrahám könyörög Sodomáért
….
….
…”
„Elizeus csodatétele az olajjal
4 Egyszer egy prófétatanítvány felesége így kiáltott Elizeushoz: Szolgád, az én férjem meghalt; és te is tudod, hogy szolgád félte az Urat. Most eljött a hitelező, hogy elvegye két gyermekemet rabszolgájának.
2 Elizeus megkérdezte tőle: Mit tehetek érted? Mondd meg nekem, mi van a házadban? Az asszony így felelt: Nincsen egyéb szolgálód házában, csak egy korsó olaj.
3 Elizeus ezt mondta: Menj, kérj kölcsön edényeket ott kinn minden szomszédodtól, üres edényeket, de nem keveset.
4 Azután menj be, zárd be magad és fiaid mögött az ajtót, és tölts ezekbe az edényekbe. Amelyik megtelt, tedd félre!
5 Az asszony elment, és bezárta maga és fiai mögött az ajtót. Azok eléje rakták az edényeket, ő pedig töltögetett.
6 Amikor megteltek az edények, ezt mondta az egyik fiának: Tégy elém még egy edényt! De az így felelt neki: Nincs több edény. Ezután nem folyt több olaj.
7 Az asszony elment az Isten emberéhez, és elbeszélte ezt. Ő pedig így szólt: Eredj, add el az olajat, és fizesd ki az adósságodat. Ami pedig megmarad, abból élj a fiaiddal együtt!
Elizeus és a súnémi asszony fia
8 Egyszer Elizeus elment Súnémba. Volt ott egy jómódú asszony, aki marasztalni szokta őt, hogy ott egyék. Ezért ahányszor csak arra járt, betért oda, hogy nála egyék.
9 Az asszony így szólt a férjéhez: Nézd csak, én tudom, hogy Isten szent embere az, aki mindig betér hozzánk.
10 Építsünk neki egy kis felső szobát, tegyünk bele neki ágyat, asztalt, széket és mécsest, hogy ott szálljon meg, amikor hozzánk jön!
11 Történt egyszer, hogy odaérkezett Elizeus, megszállt a felső szobában, és lefeküdt ott.
12 Majd ezt mondta Géhazinak, a szolgájának: Hívd ide ezt a súnémi asszonyt! Az odahívta az asszonyt, aki megállt előtte.
13 Még ezt is mondta a szolgájának: Mondd meg neki: Látom, hogy milyen figyelmesen gondoskodol rólunk. Mit tehetek érted? Nincs-e valamilyen ügyed, amelyről beszélhetnék a királlyal, vagy a hadseregparancsnokkal? De ő így felelt: Én a saját népem körében lakom.
14 Elizeus ezt mondta: Mégis mit tehetnék érted? Géhazi közbeszólt: Hiszen nincs fia, a férje meg öreg.
15 Elizeus így szólt: Hívd ide az asszonyt! Amikor odahívta, az megállt az ajtóban.
16 Elizeus így szólt: Egy év múlva fiút ölelsz. Az asszony így felelt: Ugyan, uram, Isten embere, ne ámítsd szolgálódat!
17 De teherbe esett az asszony, és fiút szült egy év múlva, abban az időben, amelyet Elizeus megmondott neki.
18 Amikor felnőtt a gyermek, egy alkalommal kiment az apjához, az aratókhoz.
19 Egyszer csak azt mondta az apjának: Jaj a fejem, a fejem! Az apja meghagyta a szolgájának, hogy vigye el az anyjához.
20 Az föl is vette, és elvitte az anyjához; annak a térdén feküdt délig, akkor meghalt.
21 Az anya fölment, és lefektette az Isten emberének az ágyára, rázárta az ajtót, és elment.
22 Odahívta a férjét, és így szólt: Küldj ide egy szolgalegényt meg egy szamarat, hadd siessek az Isten emberéhez, aztán visszatérek.
23 De a férfi azt kérdezte: Miért mégy ma hozzá? Hiszen nincs sem újhold, sem szombat! Az asszony így szólt: Hagyj békén!
24 És fölnyergelve a szamarat, ezt mondta a szolgalegénynek: Hajtsd az állatot állandóan, és ne akadályozz a vágtatásban, amíg nem szólók neked!
25 Elment tehát, és megérkezett az Isten emberéhez a Karmel-hegyre. Amikor az Isten embere távolról meglátta őt, így szólt Géhazihoz, a szolgájához: Nézd csak, az ott a súnémi asszony!
26 Fuss eléje, és kérdezd meg, hogy jól van-e ő, jól van-e a férje, és jól van-e a gyermeke? Az asszony így felelt: Jól!
27 De amikor odaért az Isten emberéhez a hegyre, átkarolta a lábát. Géhazi odalépett, hogy félretaszítsa, de az Isten embere így szólt: Ne bántsd, hiszen el van keseredve, és az Úr eltitkolta előlem, nem jelentette ki ezt nekem.
28 Az asszony ezt mondta: Uram, kértem-e én fiút? Nem azt mondtam-e, hogy ne hitegess engem?!
29 Akkor Elizeus így szólt Géhazihoz: Övezd fel derekadat, vedd kezedbe a botomat, és menj el! Ha valakivel találkozol, ne köszönj neki, és ha valaki neked köszön, ne válaszolj! Tedd a botomat a fiú arcára!
30 De a fiú anyja így szólt: Az élő Úrra és a te életedre mondom, hogy nem hagylak itt! Elindult tehát Elizeus, és ment az asszony után.
31 Géhazi már előttük elment, és a botot a fiú arcára tette, de az nem szólt és nem eszmélt. Visszatért tehát Elizeushoz, és jelentette neki, hogy nem ébredt fel a fiú.
32 Ekkor Elizeus bement a házba, ahol a fiú holtan feküdt az ágyán.
33 Bement, bezárta kettőjük mögött az ajtót, és imádkozott az Úrhoz.
34 Majd fellépett az ágyra, odafeküdt a gyermek mellé, és rátette száját a szájára, szemét a szemére, tenyerét a tenyerére. Ahogy így ráhajolt, fölmelegedett a gyermek teste.
35 Azután néhányszor föl-alá járt a házban, majd ismét odalépett, és föléje hajolt. Ekkor a fiú tüsszentett hétszer egymásután, és felnyitotta a szemét.
….
….
…”
