Igazság Könyve:
“24 április 2014 @ 4:45pm
A bűn nem nyilvánítható ideje közelebb van
Az én szeretett lánya, az idők közel állnak most, amikor az ember bűneiért kell tekinteni, az én egyház, hogy jelentéktelen és sértő a szemem.
A bűn nem olyan dolog, amit a számomra gyengeségnek vagy hibájnak tekintenek. A bűn azért jött létre, mert ez a két jellemvonás, de jön a Sátán létezésének miatt. Az én egyházam hamarosan megnyugtatja követőit, hogy félrevezeti őket a hazugságra, hogy a bűn csupán egy metafora, amelyet Isten gyermekeinek szimbólumaként alkalmaznak, hogy ösztönözze őket, hogy maradjanak egy ösvényen, ami Istennek tetsző. Bűn nem teszi úgy érzi, elkülönülten másoktól, azt fogják mondani. Bűn, azt fogják mondani, nem igazán számít, mert Isten mindent megbocsátó. Igen, én vagyok megbocsátó és bocsáss meg minden bűnt – az örök bűn kivételével –, amikor a bűntudat megjelenik a bűnösök által, és erőfeszítéseket tesznek, hogy eltöröljék minden kísértést, hogy elkerüljék a bűn megismétlését. Nem kérsz engem, hogy megbocsátok a bűnt, amikor a bűn által élsz. A gyilkos, aki gyilkosságokat, maims és megöli, nem tud kérdezni, hogy bocsásson meg, miközben továbbra is a gyilkosság és nem áll szándékában megállítani a bűncselekményeket. Mit használ a kérdezés én, hogy megváltsa Önt a bűntől, ha nem fogadja el, hogy a bűn az első helyen?
A bűn okozza a gyengeség, és én megbocsátani a bűnös, aki igazán megbánni. Amikor a bűnös már nem hiszi, hogy ő bűnös a bűn, ez megrögzül a lélekben. A bűn nem nyilvánítható idő közelebb van. Amikor eljön az ideje, nagy megkönnyebbülés lesz és ünneplés, mert amit egykor bűnnek tekintünk a szemem alatt, az már nem tekinthető a helyzet.
Sin fogják tekinteni, mint egy természetes dolog, és amit mindannyian el kell fogadnia. Nem fogod azt mondani, hogy pusztán a bűnös szerelmem, mint én. nem. Arra biztatunk, hogy fogadjuk el, hogy a bűn nem létezik. Mindez ahhoz vezet, hogy a végső árulás én istenség, amikor a világ bálványosít magát, tehetségét, intelligencia, amíg kijelenti, hogy nagyságát, közvetlen dacol Isten, az örökkévaló Atya.
Ó, hány fog vezetett hiba, a kétségbeesés és a hibák. Az én egyházamat fogják használni, hogy állapítsa meg eretnekség az én Szent neve. Azok félrevezetett, akarat fordít ez fejjel lefelé és belső rész ki és nem egy része ezek megváltozik lesz rendező mellett én, Jézus Krisztus. A Szent Szellem nem elnököl a utálatosság felett, és nagy zűrzavar, nagy szomorúság és tehetetlenség érzése lesz, azon a részen, aki hű marad a gyülekezetem tanításainak. A hagyományos tanítás már nem tolerálható. Aztán, amikor minden, ami tartott Szent összeomlik, az idő kész lesz a férfi a kárhozat, hogy vegye fel a helyét az én templomban. *
Jézusnak”
—
* “A Bűn Emberének megjelenése és pusztulása”
Görög katolikus:
“…10 Az Örökkévaló ekkor azt mondta Mózesnek: „Menj le a néphez, és mondd meg nekik, hogy ma és holnap szenteljék meg magukat, és mossák ki ruháikat! 11 Harmadnapra legyenek készen, mert akkor az Örökkévaló az egész nép szeme láttára leszáll a Sínai-hegy tetejére! 12 Vonj határt a hegy köré, és mondd meg a népnek, hogy ne lépjék át azt, sőt, a közelébe se menjenek! Aki megérinti a hegyet, annak meg kell halnia! 13 Akár ember, akár állat lépi át a határt, kövezzétek meg, vagy nyíllal lőjétek le, de ne érjetek hozzá! Azután, ha majd meghallják a sófár hangját hosszan zengeni, már fölmehetnek a hegyre.”
14 Mózes lement a néphez, és elmondott nekik mindent. Ők pedig megszentelték magukat, és kimosták ruháikat.
15 Mózes kihirdette: „Legyetek készen harmadnapra. Addig ne közeledjetek asszonyhoz!”
16 A harmadik nap reggelén a Sínai-hegy felől mennydörgés hallatszott, villámok cikáztak, sűrű sötét felhő szállt a hegyre, és felharsant a sófár erős hangja. Az egész nép remegett a félelemtől a táborban. 17 Mózes kivezette a népet a hegy lábához, hogy Isten elé álljanak. 18 Az egész hegy füstbe borult, mert az Örökkévaló leszállt rá a tűzben. A füst fölszállt, mint a kemence füstje, és az egész hegy remegett. 19 A sófár hangja egyre erősebben hallatszott. Mózes beszélt Istennel, aki hallható hangon válaszolt neki.[a] …”
“
Jeremiást meg akarják ölni a saját falujában
18 Az Örökkévaló mutatta meg nekem, így tudtam meg, hogy mit terveznek Anatótban[c] ellenem. 19 Olyan voltam, mint a szelíd bárány, amelyet a vágóhídra visznek. Nem sejtettem, hogy gonosz terveket szőnek ellenem: „Vágjuk ki ezt a fát gyümölcsével együtt! Vágjuk ki az élők közül, még a nevét se emlegessék többé!”
20 Akkor ezt mondtam az Örökkévalónak:
Örökkévaló, Seregek Ura, aki igazságosan ítélsz,
megvizsgálod a szíveket és gondolatokat,
hozzád fordulok panaszommal,
állj bosszút rajtuk, kérlek!
21 Anatót lakói az életemre törtek: azt mondták, hogy ne prófétáljak az Örökkévaló nevében, különben saját kezükkel ölnek meg.
22 Akkor az Örökkévaló, a Seregek Ura ezt mondta nekem: „Megbüntetem őket! Az ifjakat fegyver öli meg, a gyerekek pedig éhen halnak. 23 Senki sem marad életben közülük, mert veszedelmet hozok Anatót lakóira, amikor eljön megbüntetésük ideje.”
Jeremiás könyörgése
12.1 Örökkévaló, te igazságos vagy,
s mikor perelek veled,
mindig neked van igazad,
mégis, hadd panaszkodjak neked!
Miért boldogulnak az istentelenek?
Miért virágoznak a csalók?
2 Hiszen te ültetted el őket,
azért vertek gyökeret,
növekednek, és gyümölcsöt teremnek.
Folyton téged emlegetnek,
pedig szívük távol van tőled.
3 Te jól ismersz, Örökkévaló,
látod minden lépésemet,
megvizsgáltad szívemet, hűségemet!
Válaszd külön ezeket az istenteleneket,
mint a levágásra szánt juhokat!
Készítsd őket a megöletés napjára!
4 Meddig kell még a földnek gyászolnia miattuk?
Miért kell a legelők füvének kiszáradnia gonoszságukért?
Miattuk pusztulnak még a vadak és a madarak is,
mert ők azt mondják:
„Isten nem látja, mi lesz velünk!”
Az Örökkévaló válaszol
5 „Jeremiás, ha belefáradsz, mikor gyalogosokkal futsz,
hogyan fogsz akkor a lovasokkal versenyezni?
Ha a sík mezőn is elesel,
mit teszel majd a Jordán melletti sűrű bozótban?
6 Hiszen a saját rokonságod
és testvéreid is ellened beszélnek,
tele torokkal rosszat kiabálnak.
Ne higgy nekik,
még ha kedvesen is szólnak!”
Az Örökkévaló panasza elpusztult birtoka miatt
7 „Elhagytam házamat,
magára hagytam birtokomat[d],
lelkem örömét, választott népemet
ellensége kezébe adtam!
8 Népem ellenem fordult,
vadul ordít rám,
mint a bozótból támadó oroszlán,
ezért én is elfordultam tőle.
9 Olyanná lett népem,
mint az elhullott préda a pusztában,
keselyűk s hiénák gyülekeznek körülötte.
Gyertek mind, mezei vadak,
szaggassátok, egyétek!
10 Drága szőlőskertemet sok pásztor[e] taposta,
kedves birtokomat kegyetlenül pusztította,
gyönyörű kertemet kietlen pusztává tette.
11 Feldúlták, tönkretették,
s most gyászol az egész föld.
Bizony, elpusztult az ország,
nincs, aki gondját viselné.
12 A pusztában minden kopár hegytetőre pusztítók jöttek,
mert az Örökkévaló fegyvere gyilkol az országban mindenütt.
Senki sincs biztonságban.
13 Búzát vetettek, de tövist aratnak,
sokat fáradoznak, mégsem boldogulnak,
aratáskor keservesen csalódnak,
az Örökkévaló izzó haragja miatt.”
Az Örökkévaló ígérete Izráel szomszédainak
14 Ezt mondja az Örökkévaló: „Izráel gonosz szomszédai kezet vetettek arra, amit népemnek adtam örökségül. Emiatt gyökerestül kitépem ezeket a népeket földjükből, és Júda népét is kigyomlálom közülük. 15 De miután kitépem őket, ismét könyörülök rajtuk, és újra visszaviszem őket a saját földjükre: mindegyiket a maga örökségébe. 16 Azután pedig megtanulják népemtől, hogyan esküdjenek nevemre: »Az élő Istenre esküszöm«, és megtanulják, hogyan éljenek tetszésem szerint. Igen, ahogy egykor rosszra tanították népemet, hogy Baálra esküdjenek, úgy tanítja népem őket a jóra.”
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremiah+11-12&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS
“
Isten maga szól Jóbhoz
38.1 Ezután az Örökkévaló válaszolt Jóbnak a forgószélből:
2 „Ki fecseg itt terveimről össze-vissza?!
Ki beszél ilyen ostobán és tudatlanul?!
3 Készülj fel, mint igazi férfi,
én kérdezlek, te pedig válaszolj nekem!
4 Hol voltál, amikor a Földet megalapoztam?
Mondd meg, ha igazán bölcs vagy!
5 Tudod-e ki szabta meg méreteit?
Ki mérte meg, mekkora legyen?
6 Mire támaszkodnak a Föld oszlopai?
Ki helyezte el sarokkövét,
7 amikor együtt énekeltek a hajnal csillagai,
és az angyalok[a] örvendezve ünnepeltek?
8 Kicsoda zárta a tengert gátak mögé,
mikor előtört vize, mintegy az anyaméhből?
9 Akkor felhőkkel borítottam be,
felruháztam azt fellegekkel,
körülvettem sűrű sötétséggel,
10 meghúztam határvonalát,
ajtók és zárak mögé szorítottam,
11 és azt mondtam: »Eddig jöjj, de ne tovább!
Büszke hullámaid itt megálljanak!«
12 Parancsoltál-e a reggelnek, csak egyszer is,
hogy felvirradjon?
Mutattad-e a hajnalnak,
hol kezdjen világosodni?
13 Te rendelted a hajnalfénynek,
hogy ragadja meg a Föld sarkait,
és rázza le a gonoszokat róla;
14 amikor a föld átváltozik,
mint az agyag, ha pecsétet nyomnak rá,
mint mikor új ruhába öltözik valaki;
15 amikor a gonoszoktól elveszik a világosságot,
és felemelt karjukat összetörik?
16 Eljutottál-e a tenger forrásaihoz?
Jártál-e már az óceán fenekén?
17 Láttad-e a halottak országának kapuit valaha,
és a halál árnyékának kapuját láttad-e?
18 Fel tudod-e fogni a Föld méreteit?
Mondd meg, ha tudod!
19 Melyik úton lakik a fény,
és hol van a sötétség lakhelye?
20 Te biztosan vissza tudod vinni saját helyükre,
el tudod vezetni őket otthonukba!
21 Hiszen olyan okos vagy, és annyira öreg,
biztosan jól tudod mindezeket!
22 Jártál-e a hó raktáraiban?
Láttad-e a jég raktárházait?
23 A rettenetes napokra tartogattam ezeket,
felhalmoztam havat és jeget
a háború és csaták idejére.”
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Job+38%3A1-23&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS
—–
https://oca.org/readings/daily/2019/04/25
—–
http://www.gorogkatbuda.hu/naptar.html
—–
Római katolikus:
” 2019-04-25
Csütörtök húsvét nyolcadában
SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
Az élet szerzőjét, Krisztust ugyan megölték, de Isten feltámasztotta a halálból.
A meggyógyított koldus nem tágított Péter és János apostol mellől, sőt az egész nép is odagyűlt köréjük az úgynevezett Salamon-csarnokba. Péter ennek láttára így kezdett beszélni a néphez:
„Izraelita férfiak! Miért csodálkoztok ezen? Miért bámultok úgy ránk, mintha a saját erőnkből vagy saját szentségünk révén értük volna el, hogy ez az ember járni tud. Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, atyáink Istene megdicsőítette Fiát, Jézust, akit ti kiszolgáltattatok és megtagadtatok Pilátus előtt, noha ő szabadon akarta bocsátani. Megtagadtátok a Szentet és Igazat. Egy gyilkos szabadon bocsátását kértétek, az élet szerzőjét pedig megöltétek. Isten azonban feltámasztotta őt a halálból, ennek mi tanúi vagyunk. Mivel hittel segítségül hívtuk (Jézus) nevét, ezért öntött ő erőt ebbe az emberbe, akit itt láttok és akit ismertek. A Jézusban való hit visszaadta neki épségét mindnyájatok szeme láttára.
Tudom azonban, testvéreim, hogy tudatlanságból tettétek, akárcsak elöljáróitok is. Ám az Isten így vitte végbe azt, amit minden prófétája által hirdetett, tudniillik, hogy a Messiás szenvedni fog.
Tartsatok hát bűnbánatot, és térjetek meg, hogy Isten eltörölje bűneiteket, és elérkezzék az Úrtól a megbékélés ideje, és elküldje Jézust, a nektek rendelt Megváltót! Ő a mennyben marad egészen a nagy megújulás napjáig, amelyről Isten már réges-rég beszélt szent prófétái által, Mózes megmondta ugyanis: »Urunk Istenünk hozzám hasonló prófétát támaszt majd nektek testvéreitek közül. Hallgassatok rá mindenben, amit csak mond nektek! Azokat, akik nem hallgatnak erre a prófétára, közösítsétek ki a népből!«
A többi próféta is Sámueltől kezdve mind, akik csak őutána szóltak, ezekről a napokról megjövendöltek. Ti vagytok a prófétáknak és annak a szövetségnek fiai, amelyet Isten atyáinkkal kötött, amikor így szólt Ábrahámhoz: »A te utódodban nyer áldást a föld minden nemzetsége.« Isten feltámasztotta Fiát, és először hozzátok küldte el, hogy megáldjon titeket, és így mindegyiktek elforduljon a bűntől.”
Ez az Isten igéje.
ApCsel 3,11-26
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Uram, mi Urunk, * mily csodálatos a te neved az egész világon. (2a. vers. – 5 a. tónus)
Vagy: Alleluja. 5. szám.
Előénekes: Urunk, Istenünk, * a te neved széles e világon mily csodálatos.
Ugyan, mi az ember, hogy megemlékezel róla, * az ember fia, hogy gondot viselsz rá?
Hívek: Uram, mi Urunk, * mily csodálatos a te neved az egész világon.
Vagy: Alleluja.
E: Az embert kevéssel tetted kisebbé az angyaloknál, † megkoronáztad dicsőséggel és fenséggel, * hatalmába adtad kezed műveit.
H: Uram, mi Urunk, * mily csodálatos a te neved az egész világon.
Vagy: Alleluja.
E: Mindent lábad alá vetettél, † minden juhot és barmot, * hozzá még a mezők vadjait.
Az ég madarait és a tenger halait, * melyek a tenger ösvényét járják.
H: Uram, mi Urunk, * mily csodálatos a te neved az egész világon.
Vagy: Alleluja.
Zsolt 8,2a és 5,6-7.8-9
ALLELUJA
Ezt a napot az Úristen adta. * Ujjongjunk és vigadjunk rajta! Zsolt 117,24 – 5. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
A Messiásnak szenvednie kellett, és harmadnapra feltámadnia a halálból.
Abban az időben:
Az (Emmauszból visszatért) tanítványok beszámoltak az úton történtekről, meg arról, hogyan ismerték fel (Jézust) a kenyértöréskor.
Míg ezekről beszélgettek, egyszer csak megjelent köztük (Jézus), és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Ijedtükben és félelmükben azt vélték, hogy szellemet látnak. De ő így szólt hozzájuk: „Miért ijedtetek meg, és miért támad kétely a szívetekben? Nézzétek meg kezemet és lábamat! Én vagyok. Tapintsatok meg és lássátok, a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.” Ezután megmutatta nekik a kezét és a lábát.
De örömükben még mindig nem mertek hinni, és csodálkoztak. Ezért így szólt hozzájuk: „Van itt valami ennivalótok?” Adtak neki egy darab sült halat. Fogta és a szemük láttára evett belőle.
Aztán így szólt hozzájuk: „Ezeket mondtam nektek, amikor még veletek voltam. Be kell teljesednie mindannak, amit rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban írtak.” Ekkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az írásokat.
Majd így folytatta: „Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnap fel kell támadnia a halálból. Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni Jeruzsálemtől kezdve minden népnek. Ti tanúi vagytok ezeknek.”
Ezek az evangélium igéi.
Lk 24,35-48″
https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2019-04-25
