“ 2018-06-1811. évközi hét hétfő
OLVASMÁNY a Királyok első könyvéből
Ácháb király és felesége, Jezabel kivégeztetik az ártatlan Nábótot, és elveszik szőlőjét.
Illés próféta idejében történt. A jezraeli Nábótnak volt egy szőlője Jezraelben, Áchábnak, Szamaria királyának palotája mellett. Szólt azért Ácháb Nábótnak, és azt mondta: „Add nekem szőlődet, hogy zöldségeskertet csináljak magamnak belőle, mivel szomszédságomban, a házam mellett van, és én neked egy jobb szőlőt adok érte, vagy ha inkább úgy tetszik, annyi ezüstöt, amennyit megér.” Nábót azt felelte neki: „Mentsen meg az Úr attól, hogy odaadjam neked atyáim örökét!”
Ácháb erre elment házába, kedvetlenül és mérgelődve a beszéd miatt, amelyet a jezraeli Nábót mondott neki, amikor így szólt: „Nem adom neked atyáim örökét.” Ágyára vetette magát, a falnak fordította arcát és nem evett semmit sem. Ekkor bement hozzá a felesége, Jezabel, és megkérdezte: „Mi van veled? Miért szomorodott meg a lelked és miért nem eszel semmit sem?” Ő azt felelte: „Beszéltem a jezraeli Nábóttal, és azt mondtam neki: »Add nekem szőlődet, megkapod az árát, vagy ha úgy tetszik, jobb szőlőt adok érte!« Ő azt felelte: »Nem adom neked szőlőmet«”. Felesége, Jezabel erre azt mondta Áchábnak: „Hát ilyen a te királyi tekintélyed Izrael felett? Kelj fel, végy magadhoz ennivalót és légy jókedvű, én majd megszerzem neked a jezraeli Nábót szőlőjét.”
Levelet írt tehát Ácháb nevében, a levelet lepecsételte a király gyűrűjével, elküldte a város elöljáróihoz és főembereihez, ahol Nábót lakott.
A levél tartalma ez volt: „Hirdessetek böjtöt és ültessétek Nábótot a nép között az első helyre. Fogadjatok fel ellene két semmirekellő embert, hogy ezt a hamis tanúságot mondják: »Káromolta Istent és a királyt«. Aztán vezessétek ki a városból és kövezzétek halálra.” A város lakói, az elöljárók és a főemberek, mind akik vele laktak a városban, úgy is cselekedtek, amint Jezabel meghagyta nekik és amint meg volt írva a levélben, amelyet nekik küldött: Böjtöt hirdettek és Nábótot a nép között az első helyre ültették. Odament két semmirekellő ember, leültek vele szemben. Ez a két gonosz ember tanúságot tett ellene a nép előtt: „Nábót káromolta Istent és a királyt”. Erre kivitték őt a városon kívülre, és agyonkövezték. Majd Jezabelnek megüzenték: „Nábótot megköveztük és meg is halt.”
Történt továbbá, hogy amikor Jezabel meghallotta, hogy Nábótot megkövezték és az meghalt, így szólt Áchábhoz: „Kelj fel, foglald el a jezraeli Nábót szőlőjét, aki nem hallgatott rád, és nem akarta azt pénzért odaadni; Nábót ugyanis nem él már, hanem meghalt.” Amikor ezt Ácháb meghallotta, azt tudniillik, hogy Nábót meghalt, felkelt és lement a jezraeli Nábót szőlőjébe, hogy elfoglalja.
Ez az Isten igéje.
1Kir 21,1-16
VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: Figyelj panaszomra, * én Uram, Istenem! 2b. vers. – 4 g. tónus.
Előénekes: Nyisd meg, Uram, füledet szavamra, * figyelj panaszomra!
Jusson eléd hangos kiáltásom, * Királyom és Istenem!
Hívek: Figyelj panaszomra, * én Uram, Istenem!
E: Istenem, te a rosszat nem akarhatod, † a gonosz nem lakhat közeledben, * színed előtt álnok meg nem állhat.
H: Figyelj panaszomra, * én Uram, Istenem!
E: Minden gonosztevőt megvetsz, † és megsemmisíted a képmutatót, * utálod, Uram, a vérszomjas és álnok embert.
H: Figyelj panaszomra, * én Uram, Istenem!
Zsolt 5,2-3.5-6.7
ALLELUJA
Lámpás a te igéd lábam előtt, * és ösvényem világossága. Zsolt 118,105 – 4 g. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
A rosszindulatot ne viszonozd rosszindulattal!
Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz:
Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: „Szemet szemért, fogat fogért.” Én pedig azt mondom nektek: Ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem ha valaki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat. Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is. És ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira. Adj annak, aki kér, és aki kölcsönt akar, el ne fordulj tőle.
Ezek az evangélium igéi.
Mt 5,38-42″
http://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2018-06-18
Miközben hamarosan sor kerül Második Eljövetelemre, és miközben feltárul azon Végső Küldetésem, hogy eljövök elhozni a megígért végső üdvösséget az emberiség számára, a történelem meg fog ismétlődni. A zsidók még mindig tagadni fognak Engem a Nagyfigyelmeztetés bekövetkeztéig. Isten ellenségei mindenhol fel fognak lázadni Ellenem. Azok, akik szeretnek Engem, és akik azt mondják, hogy Engem képviselnek, el fognak árulni Engem.
Sok segítséget fogok küldeni nekik és Maradék Hadseregem fel fog emelkedni és terjeszteni fogja az Evangéliumot, amikor azt már mindenhol félretolták. Ők a világ minden sarkában fognak prédikálni és nem ismernek majd félelmet. Az Irántam való szeretetük meghiúsítja majd az Antikrisztus munkálkodását. Irántam való engedelmességük és Keresztes Imahadjáratom imáira adott válaszuk a lelkek milliárdjait fogja megmenteni.
És aztán Tervem beteljesedik.
Jézusotok”
Olvass tovább: https://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/a-romai-birodalmon-belul-fog-a-nagy-fortelem-felemelkedni-ellenem/
Olvass tovább: https://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/szeretet-vagyok-isten-vagyok-a-ketto-egy-es-ugyanaz/
Mindazonáltal a Belém vetett bizalmatok segíteni fog nektek, hogy meglássátok az Igazságot. Ha elfogadjátok az Igazságot, akkor elfogadjátok Új Királyságom kulcsát is.
Jézusotok ”
Olvass tovább: https://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/nem-szabad-felnetek-mert-amit-igerek-a-tietek-es-a-ti-oroksegetek1/
Görög katolikus:
“18 Isten tehát könyörül, akin akar, viszont megátalkodottá és keményszívűvé teszi azt, akit akar.
19 Erre talán azt kérdezed: „Ha Isten irányítja, amit mi, emberek teszünk, akkor miért vádol bennünket a bűneinkért? Hiszen senki sem állhat ellen Isten akaratának!” 20 De hát kicsoda vagy te, hogy vitába mersz szállni Istennel? Felelősségre vonhatja-e a cserépedény a fazekasmestert: „Miért formáltál engem ilyenné?” 21 Vagy talán nincs hatalma a fazekasnak arra, hogy ugyanabból az agyagból az egyik cserépedényt megbecsült célra, a másikat pedig megvetett célra formálja?
22 Hasonló ehhez, amit Isten tett. Meg akarta mutatni haragját és hatalmát azokon az „edényeken”, akikre haragudott. Mégis türelmesen és hosszasan elviselte őket, pedig már megérdemelték volna, hogy elpusztítsa őket.
23 De meg akarta mutatni dicsőségének gazdagságát is azokon az „edényeken”, akik elfogadták Isten kegyelmét, és akiket arra készített, hogy részesüljenek a dicsőségéből. 24 Ilyenek vagyunk mi is, akiket erre hívott el, nemcsak a zsidók, hanem a többi nép közül is, 25 ahogyan ezt az Írás mondja Hóseás könyvében:
„Népemnek hívom majd azokat,
akik nem voltak az enyémek,
és szeretni fogom azt a népet,
amelyet eddig nem szerettem.”[a]
26 És:
„Ugyanazon a helyen, ahol azt mondta nekik Isten:
»Ti nem vagytok az én népem!«
— az Élő Isten fiainak hívják majd őket.”[b]
27 Izráelről szólva így kiáltott fel Ézsaiás próféta:
„Ha Izráel gyermekei oly sokan vannak is,
mint a tengerpart homokja,
akkor is csak a nép maradéka jut üdvösségre,
28 mert az Örökkévaló hirtelen és teljesen
végrehajtja ítéletét a földön.”[c]
29 Ahogyan előre megmondta Ézsaiás próféta:
„Ha az Örökkévaló, a Seregek Ura
meg nem mentett volna
egy keveset népe közül,
olyanná lettünk volna,
mint Sodoma vagy Gomora.”[d]
30 Mi következik ebből? Azt látjuk, hogy az Izráelen kívüli nemzetekből sokan elfogadhatóvá váltak Isten számára, pedig korábban nem is törekedtek erre. Igen, a hitük által érték el ezt. 31 Izráel népe azonban arra igyekezett, hogy a Törvény követeléseinek megfeleljen, és így váljon elfogadhatóvá Isten számára, de nem voltak képesek a Törvénynek megfelelően élni, ezért kudarcot vallottak. 32 Miért? Azért, mert megpróbáltak a saját erejükből és a tetteik alapján elfogadhatóvá válni Isten számára. Nem a hitük által és Istenben bízva törekedtek erre. Beleütköztek abba a botránykőbe, amelyről 33 az Írás ezt mondja:
„Figyeljetek rám!
Elhelyezek egy követ Sionban,
amelyben az emberek megbotlanak,
egy sziklát,
amely miatt elesnek.
De aki bízik és hisz őbenne,
az nem fog csalódni.”[e] …”
“2 Bemerítő János a börtönben hallott a Messiás tetteiről, ezért elküldte hozzá néhány tanítványát, 3 hogy kérdezzék meg tőle: „Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy mást várjunk?”
4 Jézus így válaszolt nekik: „Menjetek vissza Jánoshoz, és mondjátok el neki mindazt, amit hallotok és láttok: 5 a vakok látnak, a bénák járnak, a leprások megtisztulnak, a süketek hallanak, halottak támadnak föl, és a szegényeknek az örömüzenetet hirdetik. 6 Boldog, aki nem kételkedik bennem, hanem kitart mellettem.”
7 Amikor Bemerítő János tanítványai elmentek, Jézus ezt mondta róla az összegyűlt sokaságnak: „Azért mentetek ki a pusztába, hogy széltől hajlongó nádszálat lássatok? 8 Vagy talán azért, hogy egy drága ruhába öltözött férfit lássatok? Hiszen akik drága ruhákban járnak és kényelemben élnek, azok a királyi udvarban és palotákban laknak! 9 Akkor miért mentetek ki? Kit akartatok látni? Talán egy prófétát? Bizony, valóban prófétát láttatok, sőt, azt mondom nektek: még prófétánál is nagyobbat! 10 Mert János az, akiről ezt mondja az Írás:
»Elküldöm hírvivő követemet,
aki előtted fog menni,
hogy utat készítsen a számodra.«[a]
11 Igazán mondom, hogy azok között, akik asszonytól születtek, Bemerítő János a legnagyobb, Isten Királyságában azonban a legkisebb is nagyobb nála.
12 Bemerítő János megjelenésétől kezdve Isten Királysága erőteljesen terjeszkedik, és sokan teljes erejükkel igyekeznek, hogy bejussanak. 13 Mert a Mózesi Törvény és a próféták is mindannyian addig prófétáltak, amíg Bemerítő János a színre lépett. 14 Ha készek vagytok elfogadni, akkor tudjátok meg, hogy ő az a bizonyos »Illés«, akinek az eljöveteléről a próféciák szóltak. 15 Akinek van füle, hallja meg!”
—–
https://oca.org/readings/daily/2018/06/18
—–
http://www.gorogkatbuda.hu/naptar.html
—–
