“2015. május 6. szerda, 22:31
Drága szeretett leányom, Könnyeim nagy patakokban folynak ebben az időben, mivel most Isten Szent Igéjét darabokra tépik.
Az Irántam, Jézus Krisztus iránti szeretet szertefoszlott, s közben Egyházam lelke úgy kiszárad, hogy nemsokára már csak egy sivatag lesz belőle. Meg lesz fosztva az élettől, és egyedül csak az igaz hitűek fogják Benne állandóan dobogásban tartani Szeretetem Szívét, miközben minden más, ami azt körbe veszi, ki fog száradni, mivel kiszívnak belőle minden csepp életet.
Soha ezelőtt, Keresztrefeszítésem óta nem szenvedett el ekkora üldöztetést a Kereszténység, mely annak a következménye, hogy megvetik Isten Igéjét.
Mindazt, amit Atyám Királyságában szentnek tartanak, most az ember megtizedeli, kinek szíve többé már nem érez szeretetet Teremtője, a Legmagasságosabb Isten iránt.
Azok, akik továbbra is hűségesek maradnak Hozzá, szeretik Őt, és nagy tisztelettel vannak Iránta, érezni fogják szívükben az Ő Fájdalmát, mintha azt éles kard járta volna át, mely szörnyű fájdalmat okoz, de nem öl. Mert azok, akik igazán szeretik Istent, képtelenek lesznek elszakadni Tőle, mert ők egy olyan köldökzsinórral vannak Hozzá kötve, amelyet nem lehet elvágni.
Isten az Ő Irgalma által el fogja pusztítani ellenségeit, akik megpróbálják ellopni azok lelkét, kiknek a neve be van írva az Élet Könyvébe.
Az Én Időm szinte már elérkezett hozzátok. Soha ne adjátok fel a reményt, és ne essetek kétségbe, amikor tanúi vagytok ádáz ellenségem munkálkodásának és annak a sebességnek, amellyel a gyanútlan lelkek elfogadják az ő gonosz és ravasz útjait.
Én mindenekelőtt a Nagy Türelem Istene vagyok, és bőségesen fogom kiárasztani Irgalmasságomat az emberi nemre, Szeretetem Lángjai közepette.
Ezek a lángok ugyanúgy fogják belecsepegtetni a Belém vetett megújult hitet a Hozzám hűtlenné vált emberekbe, mint ahogy majd elpusztítják a Sátánt, minden démonát, és minden bukott angyalt, akik túszul tartják azokat a lelkeket, akik bár elszakadtak Tőlem, de mégis Hozzám tartoznak.
Az Én Időm el fog jönni, de nem azelőtt, hogy a világ meglátná a Jelenések Könyvében és az Igazság Könyvében megjövendölt jeleket. Ne féljetek Tőlem. Készüljetek fel Rám. Utasítsátok el az ellenségeim által tett hamis ígéreteket. Maradjatok mindig hűségesek Igémhez. Ellenségeimnek nem lesz részük Királyságomban.
Az Én szeretett híveim, beleértve azokat is, akik a Nagyfigyelmeztetés során segítségért kiáltanak Hozzám, nem fognak meghalni soha. Mert az övék lesz az Új Királyság, az Én Királyságom, az Egyetlen, amely Nekem, a Messiásnak, minden idők Királyának lett megígérve – egy vég nélküli világ.
Ez lehet a zűrzavar, a megosztottság, a szomorúság és azok utáni vágyakozás időszaka, akik Engem képviselnek ezen a Földön, hogy hirdessék az Igazságot. De tudnotok kell a következőt: Én Vagyok az Igazság. Az Igazság nem hal meg soha. Az Én Királyságom örökkévaló, és ti, szeretett gyermekeim, Hozzám tartoztok. Jöjjetek! Maradjatok szorosan Mellettem!
Én a ti jogos örökségetekbe foglak vezetni benneteket. Bízzatok Bennem. Hallgassatok Rám, amikor ezen üzeneteken keresztül- az Igazság Könyve által szólok hozzátok. Ez számotokra Isten Ajándéka, hogy ne feledjétek el soha Ígéretemet: hogy újra eljövök, hogy megítéljem az élőket – azokat, akik e Földön élnek, valamint azokat, akik az Én Kegyelmemben haltak meg.
Én most mindenféle jelet fogok mutatni világszerte. Azok, akik meg vannak áldva a Szentlélek Ajándékával, tudni fogják, hogy ezek a jelek szeretett Atyám Utasítására küldettek a számotokra.
Menjetek Békével. Ezekben az időkben egyedül csak ezeken az üzeneteken keresztül hallgassatok Rám.
Nagyon szeretlek benneteket, és mint Enyéimre, igényt tartok rátok. Senki ne próbáljon ellopni Tőlem egy lelket sem, mert tetteiért örök kínszenvedésben lesz része.
Jézusotok”
https://masodikeljovetel.hu/soha-ezelott-keresztrefeszitesem-ota-nem-szenvedett-el-ekkora-uldoztetest-keresztenyseg
———-
Igaz élet Istenben:
http://www.calendarpedia.com/when-is/orthodox-easter.html
E gondolatok keringtek elmémben, amikor egyszerre olyan örömet és gyönyöruséget éreztem szívemben, ami meleg, gyógyító folyamként elárasztotta csontjaimat is, bár a szívemben fakadt. Lelkem is felvidult e vigasztalásra, félelme és szomorúsága helyett örömet és világosságot lelt. Az Urat dicsérte lelkem, és csendesen Neki énekeltem ebben az örömben. Új erõre kaptam.
Akkor egyszerre Urunkat láttam, amint szólásra nyitja a száját. Nem tudom leírni, mennyire vidám volt, és örömmel így szólt:
Jöjj hozzám!
Széttárta zöldeskék köpenyét, és mozdulata magához vonzott, mint vasat a mágnes, és lelkemet is ellenállhatatlanul a Szívébe vonta. És fejem a mellén nyugodott. Akkor az emberiség Szerelmese gyengéden így szólt hozzám:
Ó, mily boldogtalan tudsz lenni!
Azon tünõdtem, “miképpen ölelheti valaki a tüzet anélkül, hogy maga is meggyulladjon?” A Szentséges Szívet magamhoz ölelve miért nem fog lángot szívem a szeretet tüzében?
Míg fejemet isteni Szívén nyugtattam, és a keblére hajoltam, éreztem, hogy fejemet a Testébe fogadja. Fejem átment a Testén és Szentséges Szívén. Fejemet körülvette Szíve, és így a Fiúban pihent meg, aki a legközelebb van az Atya Szívéhez.
Jézus: Ez a Szív a te pihenõhelyed. Világosságom hordozó edénye, ez a Szív az egyedüli, az elsõ és a végsõ hely, melyben a ti meggyötört lelketek örökké tartó, szeretetteljes békét és édességet talál.
Míg Kedvesem ez édes szavakat mondta, karjával átölelt engem, majd mindjobban a keblére szorított és mintha féltene a hidegtõl, teljesen a köpenyébe rejtett.
Úgy tartott engem, mintha félne, hogy elveszít.
Míg mindezt a templomban átéltem, azon gondolkodtam, hogy leírjam-e vagy sem, és ekkor Õ így szólt:
Írd le a lelkek épülésére, és ha leírod, én is hozzáteszem a részemet.
.
Az Úr Szíve ekkor már teljesen magába fogadta a fejemet.
Mintha a mennyország kapujában lettem volna, és e boldog pillanatban, míg mennyei nyugalma kimondhatatlan édességének és gyöngédségének örvendett lelkem, az Úr szüntelenül simogatta a fejemet.
Lelkedet elhalmoztam jóakaratommal. Kérlek, maradj ily módon a Szívemben! Maradj velem, kedvesem!
Lelkem megmárosodott, mintha bort ittam volna, és Szívében az Úr megéreztette velem az Õ édességét, a szentáldozás édes ízére emlékeztetve engem, és fejemet újból édes illatba merítette, mint szentáldozáskor.
Míg e pihenésben idõztem, éreztem, hogy körülöttem füst árad szét, az égett tömjén füstje. Ebben a derûs környezetben Uram és Kedvesem szavát hallottam:
Maradj itt! Maradj bennem! Majd jöjj elõre, és fogadj be engem! Szerezz nekem örömet és maradj itt!
Sóhajtottam és eltünõdtem, hogy mi örömet jelenthet Urunknak az olyan teremtmény, mint én, aki a nullák nullája.
Hogyan lehet egyáltalán elképzelni, hogy újból rám tekint Õ, a tökéletes Lény, aki elég önmagában.
A te végtelen nyomorúságosságod annyira megindítja Szívemet és egész Lényemet, hogy valahányszor rád . tekintek, szemem megtelik az irgalom könnyeivel.
Éppen mondani készültem valamit….
Nem! Ne szólj! Fogadd magadba az én békémet, és nyugtasd meg szívedet ebben a csendben! Örvendj a kegyelem pillanatainak, és vedd az édességet, amit az Úr kínál neked! Frissítsd fel szívedet, kedvesem, és maradj karjaim között! Engedd, hogy szeresselek! Ne hagyd, hogy a világban kalandozzanak gondolataid, mert semmit sem kapsz a világtól. Jöjj hozzám, és érezd meg édes szeretetemet, melyet irántad érzek, és mindenkor éreztem! 1 Inkább így mondd: Kimondhatatlan gyengédséget érzek irántad., aki a legkedvesebb drágakõ vagy kezemben! Szeretetem kenete oly erõs, hogy a szeretet lángoló pillanataiban rajtad pihentetem meg isteni szememet.
Komolyan gondolkozz ezen, míg eljövök, hogy magammal vigyelek! Nincs másban hasonló örömem, mint azokban a pillanatokban, amikor veled vagyok, és te olyan vagy elõttem, mint a nyitott könyv, amelybe beleírhatom szeretetem új himnuszát. Légy mindig készséges és elérhetõ számomra, így megmented magadat és azokat, akik rád figyelnek. Én neveltelek, hogy tanítványom légy.
Uram! Ha megfontolom, Te valóban csodálatos módon neveltél Szentlelked által a csendben. Belém lehelted Szentséges Szívedbõl isteni kinyilatkoztatásaidat. Ez más, mint amikor tanítványaidat hallható szavakkal tanítottad.
Így van! Azt akartam, hogy teljes szívvel fordulj felém, hogy szeretetem és erõsségem felé vonjam szívedet. Fel akartam készíteni lelkedet, hogy hordozza isteni üzenetemet. Ó, Vassula, amit most mondok neked, azt újból fogod hallani, amikor adott idõben nyíltan megjelenek neked. Lelkem most örvendez, amint kertemre 2 tekint, és örül, hogy benned lélegzik.
Minden lépés, melyet megengedsz, hogy kertemben tegyek, gyengéd és vigasztaló lesz számodra.
Hogyan lehetséges, hogy nem hagytál el elsõ látásra, amikor isteni tekintetedet a földre vetetted, hogy elbûvölje szívemet, és méltatlanságom oly örömet adott Neked, hogy hozzám vonzott Téged?
Engem arról ismernek, hogy teremtésembõl a leggyengébbet hívom meg. Rád tekintettem, és megszerettelek… 3 Már kezdetben megmondtam neked, ha megengednéd, hogy neveljelek, kegyelmemben a szeretet kötelékeivel vezetnélek. Lelkedre nyomtatnám isteni Arcmásomat, és ezzel az isteni pecséttel, ami a Szentháromság bélyege, istenségünk teljességébe vinnénk téged, és így tökéletesítenénk isteni szeretetünkben velünk való bensõséges egységedet. Továbbra is szándékomban áll, drágám, hogy a füledbe súgjam titkos kinyilatkoztatásaimat, és míg bõséggel öntöm rád tetszésem szerint adományaimat és jóindulatomat, folytonosan emlékeztetlek arra, hogy mivel oly elválaszthatatlanul Szívembe vontam szívedet, ebben a nagylelku tettben tökéletessé vált egységünk, és kegyelmem folytán lelked eggyé lett az enyémmel. 4 Egy imádságot adtam neked 5, melyben Szentséges Szívemnek ajánlod fel testedet és lelkedet, hogy a te gondolataid az én gondolataimmá, a te cselekedeteid az én cselekedeteimmé váljanak, így adva át önként nekem akaratodat, hogy az én akaratom legyen meg benned.
Emlékeztetlek arra, hogy mialatt Szívemen pihenteted fejedet, a belsõ gyönyörûség e pillanataiban én leszek szíved szándéka, beszéded ékesszólása és bája, én leszek szemed világossága, hogy jó tanácsot adjak azoknak, akiknek szükségük van rá. Tõlem való lesz minden cselekedeted és minden jóindulatod. Figyelni fogsz minden sóhajomra, megérted jelentésüket és isteni akaratom szerint fogsz cselekedni. 6
A kegyelem által belélegzed édességemet, mint amikor édes ízét élvezve a Szívemen pihentetted fejedet 7. Emlékezz arra, miként tanított téged Atyám! 8 Azt mondta, ha megengednéd, hogy megerõsítse a Vele való egységed kötelékeit, lelked akkor annyira Õhozzá lenne kötve, és annyira beleolvadna az én Lelkembe, hogy amit tennél, az én Lelkem szerint tennéd, minden munkád a mi jóságunkban gyökerezne, beszédeid pedig a mi Lelkünkben. Atyám akkor példát mondott neked arról, hogy miként muködnek tested tagjai: “nem kell megmondanod kezednek, hogy mit tegyen, és mégis a te akaratod szerint dolgozik.” Ily módon szeretnénk mi is vezetni téged.
Uram! Bocsásd meg bizalmatlanságomat! Teljes méltatlanságomban bõséges kegyelmet adtál nekem ingyenesen. Elrejtettem kegyelmeidet, mert féltem attól, hogy mit gondolnak mások.
A világ mindig megpróbál megtéveszteni téged, és megsebesíteni azt, aki olyan drága nekem. Már az is sebet üt Szívemen, ha a világra hallgatsz, mely elvonja lelkedet a szemlélõdéstõl. 9 A kegyelem által vontalak Szentséges Szívembe, hogy egyedül csak az enyém légy, és a kegyelem által szeretnélek megtartani ebben a nyugalomban.
Ha ez a hideg világ kisértésekkel támad téged, és igyekszik saját hasonlatosságára elrútítani lelkedet, siess hozzám, és keress oltalmat a Szívemben! Helyezd belém bizalmadat és bízd rám minden gondodat! Én csak arra várok, hogy kegyes lehessek hozzád, választottam.
A világ mindig megpróbál visszahúzni téged magához, abba a sötét völgybe, ahol csak elhagyatottság van. Én azonban ezrek közül választottalak ki téged, tehát miért szomorítasz most bizalmatlanságoddal? Veled való egységem istenségem világosságában oly tökéletes, hogy nem kell többé bizalmatlannak lenned. Inkább tedd fejedet a Szívemre, és ne kételkedj többé áldott egységünkben! Jöjj és mondd:
bizalmatlan voltam Veled szemben,
megszomorítottam Szívedet.
Szegénységemben alázattal kérlek,
bocsáss meg nekem!
Végtelen irgalmadban és jóságodban
gyógyítsd meg lelkemet,
melyet a világ cselekedetei és beszéde
elcsúfítottak és megsebeztek.”
{Elmondtam. Megértettem, hogy az ördög továbbra is igyekszik belém sulykolni a világ száján keresztül, hogy ez a mû, mely Istentõl való, nem is olyan fontos. Ezáltal kisebbíti értékét, és megpróbálja csökkenteni fontosságát. Állandó küzdelemben élek, igyekszem elutasítani a hamis vádakat, és nem adom meg magamat.}
Örömmel fogadtam imádat. Bár tökéletlen, én teljessé teszem, hogy megdicsõítse háromszor Szent Nevemet.”
———-
Római katolikus:
“ 2020-04-20
Húsvét 2. hét hétfő
SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
Az apostolok, a Szentlélek erejében, bizalommal hirdetik Isten igéjét.
Péter és János apostolok – kiszabadulásuk után – visszamentek övéikhez. Elbeszélték, hogy mit mondtak nekik a főpapok és a vének. Ennek hallatára egy szívvel-lélekkel felfohászkodtak Istenhez ezekkel a szavakkal:
„Urunk! Te alkottad az eget, a földet, a tengert és mindent, ami benne van. Így szóltál a Szentlélek által Dávid király, a te szolgád szájával:
Miért háborognak a nemzetek, és töprengenek hiábavalóságokon a népek? A föld királyai felkeltek, és a fejedelmek összefogtak az Úr ellen és az ő Fölkentje ellen.
Mert valóban, ebben a városban összefogott Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és a választott néppel, szent Fiad, Jézus, a te felkent szolgád ellen, hogy végrehajtsák azt, amit hatalmad és akaratod előre elhatározott. Most tehát, Urunk, tekints fenyegetőzésükre, és add meg nekünk, hogy teljes bizalommal hirdessük igédet! Nyújtsd ki kezedet, hogy gyógyulások, jelek és csodák történjenek szent Fiad, Jézus nevében!”
Amint így imádkoztak, megrendült a hely, ahol egybegyűltek. Mindnyájan elteltek Szentlélekkel, és bátor bizalommal hirdették az Isten igéjét.
Ez az Isten igéje.
ApCsel 4,23-31
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Boldogok mindazok, * akik benned bíznak, Uram! (Vö. 12d. vers. – 2. tónus)
Vagy: Alleluja. 2. szám.
Előénekes: Miért zúgolódnak a nemzetek, * miért szőnek hiú terveket a népek.
A föld királyai fölkelnek, † Összeesküdnek nagyjai * az Úr ellen és fölkentje ellen.
Bilincsüket törjük össze, * rázzuk le magunkról igájukat.
Hívek: Boldogok mindazok, * akik benned bíznak, Uram!
Vagy: Alleluja.
E: A mennyben lakó csak mosolyog rajtuk, * az Úr kineveti őket.
Haragjában akkor így szól hozzájuk, * dörgő szava rémületbe ejti őket:
„Királyommá őt én magam tettem, * szent hegyemen, Sion hegyén.”
H: Boldogok mindazok, * akik benned bíznak, Uram!
Vagy: Alleluja.
E: Az Úr szólt hozzám: † Fiam vagy nékem, * ma adtam neked életet.
Kérd tőlem, és örökségül adom neked a népeket, * az egész földkerekség lesz a birtokod.
Vasvesszővel kormányzod őket, * és mint cserépedényt törheted össze őket.
H: Boldogok mindazok, * akik benned bíznak, Uram!
Vagy: Alleluja.
Zsolt 2,1-3.4-6.7-9
ALLELUJA
Ha Krisztussal együtt feltámadtatok, * keressétek, ami fönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján. Kol 3,1 – 6. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Csak az láthatja meg Isten országát, aki újjászületik.
Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű férfi, aki a zsidók egyik főembere volt. Éjnek idején fölkereste Jézust, és ezt mondta neki:
„Mester, tudjuk, hogy te Istentől jött tanító vagy. Senki sem tud ugyanis ilyen csodajeleket tenni, amilyeneket te művelsz, ha az Isten nincs vele.”
Jézus így felelt neki: „Bizony, bizony, mondom neked, ha valaki újra nem születik, nem láthatja meg az Isten országát.”
Erre Nikodémus megkérdezte: „Hogyan születhetik valaki újra, amikor már Öreg? Csak nem térhet vissza anyja méhébe, hogy újra szülessék?”
Jézus így felelt: „Bizony, bizony, mondom neked: aki újjá nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be az Isten országába. Ami testből születik, az test, – ami viszont Lélekből születik, az lélek. Ne csodálkozz azon, hogy ezt mondtam neked: újjá kell születnetek!
A szél ott fúj, ahol akar; hallod ugyan a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van ez mindenkivel, aki a Lélekből született.”
Ezek az evangélium igéi.
Jn 3,1-8″
https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2020-04-20
“… Utasítsátok el az ellenségeim által tett hamis ígéreteket. Maradjatok mindig hűségesek Igémhez. Ellenségeimnek nem lesz részük Királyságomban. …”
Ortodox (Görög keleti):
“
Jézus megjelenik tanítványainak
19 Aznap, amikor beesteledett, a hét első napján, ott ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: “Békesség néktek!”
20 És miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, hogy látják az Urat.
21 Jézus erre ismét ezt mondta nekik: “Békesség néktek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket.”
22 Ezt mondván, rájuk lehelt, és így folytatta: “Vegyetek Szentlelket!
23 Akiknek megbocsátjátok a bűneit, azok bocsánatot nyernek, akikéit pedig megtartjátok, azoknak a bűnei megmaradnak.”
Jézus és Tamás
24 Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívtak, éppen nem volt velük, amikor megjelent Jézus.
25 A többi tanítvány így szólt hozzá: “Láttuk az Urat.” Ő azonban ezt mondta nekik: “Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem.”
—————————
Jézus feltámadása
28.1 Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.
2 És íme, nagy földrengés volt, az Úr angyala leszállt a mennyből, odament, elhengerítette a követ, és leült rá.
3 Tekintete olyan volt, mint a villámlás, és ruhája fehér, mint a hó.
4 Az őrök a tőle való félelem miatt megrettentek, és szinte holtra váltak.
5 Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal: “Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek.
6 Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt.
7 És menjetek el gyorsan, mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt. Íme, megmondtam nektek!”
8 Az asszonyok gyorsan eltávoztak a sírtól, félelemmel és nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt tanítványainak.
9 És íme, Jézus szembejött velük, és ezt mondta: “Legyetek üdvözölve!” Ők pedig odamentek hozzá, megragadták a lábát, és leborultak előtte.
10 Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: “Ne féljetek: menjetek el, adjátok hírül atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.” …”
———————————–
“… Azok, akik továbbra is hűségesek maradnak Hozzá, szeretik Őt, és nagy tisztelettel vannak Iránta, érezni fogják szívükben az Ő Fájdalmát, mintha azt éles kard járta volna át, mely szörnyű fájdalmat okoz, de nem öl. …”
———————————–
“…
Az őrség megvesztegetése
11 Amikor az asszonyok eltávoztak, íme, néhányan az őrségből bementek a városba, és jelentették a főpapoknak mindazt, ami történt.
12 Azok pedig összegyűltek a vénekkel, és miután határozatot hoztak, sok ezüstpénzt adtak a katonáknak,
13 és így szóltak: “Ezt mondjátok: Tanítványai éjjel odajöttek, és ellopták őt amíg mi aludtunk.
14 És ha a helytartó meghallja ezt, majd mi meggyőzzük, és kimentünk benneteket a bajból.”
15 Azok elfogadták a pénzt, és úgy tettek, ahogyan kioktatták őket. El is terjedt ez a szóbeszéd a zsidók között mind a mai napig.
Az apostolok kiküldése
16 A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket.
17 Amikor meglátták őt, leborultak előtte, pedig kétségek fogták el őket.
18 Jézus hozzájuk lépett, és így szólt: “Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön.
19 Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében,
20 tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.”
———————————-
Jézus feltámadása
16.1 Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, a Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus testét.
2 A hét első napján, korán reggel, napkeltekor, elmentek a sírbolthoz,
3 és erről beszéltek egymás között: “Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról?”
4 Ekkor felnéztek, és látták, hogy a kő el van hengerítve. Pedig az igen nagy volt.
5 És amikor bementek a sírboltba, látták, hogy egy fehér ruhába öltözött ifjú ül jobb felől, és megrettentek.
6 De az így szólt hozzájuk: “Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették.
7 De menjetek el, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt, amint megmondta nektek.”
8 Ekkor kijöttek, és elfutottak a sírbolttól, mert remegés és döbbenet fogta el őket; és senkinek sem mondtak el semmit, mert féltek.
————————–
……..
………
………”
.
