Címke: tehetetlenség

Szeretetem soha nem hervad el, nem inog meg, és soha nem hal meg, független attól, hogy mit követtetek el. (&152.)

Igazság Könyve:
“Szeretetem soha nem hervad el, nem inog meg, és soha nem hal meg, független attól, hogy mit követtetek el. (&152.)
2014. május 31. szombat, 8:20

Drága, szeretett leányom, Szeretetem úgy lángol, mint egy kemence, egyenként mindenkiért közületek. Szeretetem a gonosz befolyás miatt, mely az emberiségre méretett, még nagyobb mértékben lobbant lángra. A világban lévő ördögi befolyás miatt a megtévesztés mindenféle formája
beárnyékolja a lelkeket a történelem ezen idejében, miközben a lelkekért folytatott végső harc folytatódik.
Minden férfi, nő és hét éven felüli gyermek meg fog küzdeni azért, hogy különbséget tudjon tenni a jó és a rossz között. Sokan el fogják nézni a gonosz cselekedeteket, és azt fogják mondani, hogy indokoltan cselekedtek. Azok, akik a gonosz szavakat, cselekedeteket és tetteket jónak ismerik el, melyeket a csaló ültetett a szívükbe, nem fognak bűnbánatot érezni.

Minden lélek, a vallástól, fajtól, bőrszíntől
vagy körülménytől függetlenül össze fog zavarodni azt illetően, hogy mi az, ami Isten Szemében helyes, és mi az, amiről azt állítják, hogy téves. És miközben a tömeg, tévesen, meg fogja tapsolni a bűn minden formáját, egy szemernyi elégedettség sem lesz azok lelkében, akik elárulnak Engem. Azokat, akik nem térnek el egyetlenegy Igazságtól sem, amely Tőlem származik, le fogják ördögözni. De ha elegendő időt töltenek Társaságomban, nem sokat fognak törődni vele, mert Én egy bensőséges békét fogok beléjük csepegtetni, amit nem lehet megrendíteni.

Megígérem mindnyájatoknak, beleértve azokat is, akik gyengék, vagy akik megadták magukat a hazugságoknak, amelyeket a Sátán ültetett beléjük, hogy Én soha nem fogok lemondani rólatok. Vonzani foglak benneteket; eltöltelek Szeretetemmel mindannyiszor, amikor megengeditek Nekem, hogy Magamhoz vonzalak titeket. Szeretetem soha nem hervad el, nem inog meg, és soha nem hal meg, független attól, hogy mit követtetek el. De tudatában kell lennetek annak, hogy a lelketek a fődíj, és a gonosz soha nem fog engedni azon törekvéséből, hogy megszerezzen magának benneteket.

Szeretetem annyira erőteljes, hogy még akkor is, amikor elárultok Engem, gondoskodni fogok arról, hogy a lelkiismeretetekben tudatában legyetek hibáitoknak. Ezért van az, hogy az elveszettségnek egyfajta érzését érzitek, amikor az igazságosság nevében olyasmit követtetek el, amiről tudjátok a szívetekben, hogy rossz dolog – semmi mást nem fogtok érezni, csak
szomorúságot. Ebben az esetben ezzel az Imával kell hívnotok Engem, Jézusotokat, hogy segítsek nektek a tehetetlenség órájában.

A Keresztes Imahadjárat 152. Imája: Segíts nekem tehetetlenségem órájában
Drága Jézus, segíts nekem tehetetlenségem órájában.

Szabadíts meg a bűntől, és nyisd meg szemeimet, szívemet és a lelkemet, hogy felismerjem az ördög megtévesztését és gonosz útjait.
Tölts el engem Szereteteddel, amikor gyűlöletet érzek a szívemben.
Tölts el engem Békéddel, amikor bánatot érzek.
Tölts el engem Erőddel, amikor gyenge vagyok.

Szabadíts ki engem börtönömből, hogy szabad lehessek, és tarts biztonságban engem Szentséges Karjaidban. Ámen.

Szeretetem örök. Lelketek örök. Királyságom örök, és a gonosz Királysága is örök.
Ha szörnyű bűnt követtetek el, minden másodpercben harcolnotok kell azért, hogy eltávolítsátok magatokat a veszélytől, és
törekednetek kell arra, hogy mindenkor hűségesek maradjatok Hozzám. Ez a legegyszerűbb módja annak, hogy ezt megtegyétek: szeressétek egymást úgy, ahogyan Én szeretlek benneteket. Ami eltávolít benneteket az egymás iránti szeretettől, az nem Tőlem származik.


—–
Római katolikus:

2019-05-30

húsvét 6. hét csütörtök

SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
Apostoli munkája mellett Pál megdolgozik megélhetéséért.
Második apostoli körútja alkalmával Pál elhagyta Athént, és Korintusba érkezett. Itt találkozott egy Akvilász nevű, pontuszi származású zsidóval, aki nemrég érkezett Itáliából feleségével, Priszcillával, mert Klaudiusz császár elrendelte, hogy minden zsidónak el kell hagynia Rómát. Pál hozzájuk költözött, náluk maradt, és velük együtt dolgozott, mivel ugyanazt a mesterséget űzte. Sátorkészítők voltak ugyanis.
Minden szombaton felszólalt a zsinagógában, és igyekezett meggyőzni a zsidókat meg a görögöket (Jézusról). Amikor pedig Szilás és Timóteus megérkezett Macedóniából, Pál egészen az igehirdetésnek szentelte magát. Bizonyítékokat tárt a zsidók elé, hogy Jézus a Messiás.
De azok ellene mondtak, és gyalázkodtak. Erre Pál ruháját rázva így kiáltott: „A saját fejetekre szálljon véretek! Én ártatlan vagyok. Mostantól fogva a pogányokhoz fordulok.”
Otthagyta őket, és egy Tíciusz Jusztusz nevű istenfélő ember házában szállt meg, akinek lakása a zsinagóga szomszédságában állt.
Kriszpusz, a zsinagóga elöljárója azonban hitt az Úrban, egész háza népével együtt; és sok korintusi is megtért és megkeresztelkedett azok közül, akik hallgatták őt.
Ez az Isten igéje.
ApCsel 18,1-8

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Az Úr megmutatta üdvösségét * a nemzetek színe előtt. (Vö. 2b. vers. – 6. tónus)
Vagy: Alleluja. 6. szám.
Előénekes: Zengjetek az Úrnak új éneket, * csodálatra méltó, amit művelt.
Diadalt aratott jobbjával, * győzelmet Szentséges karjával.
Hívek: Az Úr megmutatta üdvösségét * a nemzetek színe előtt.
Vagy: Alleluja.
E: Az Úr megmutatta szabadító erejét, * igazságosságát feltárta a népek előtt.
Emlékezetébe idézte jóságát és hűségét * Izrael népe iránt.
H: Az Úr megmutatta üdvösségét * a nemzetek színe előtt.
Vagy: Alleluja.
E: Meglátta a föld minden határa, * szabadulást Istenünk hozott nekünk.
Minden földek, zengjetek az Úrnak öröméneket, * ujjongjatok és zsoltárt mondjatok.
H: Az Úr megmutatta üdvösségét * a nemzetek színe előtt.
Vagy: Alleluja.
Zsolt 97,1.2-3ab.3cd-4

ALLELUJA
Jézus mondja: † „Nem hagylak árván titeket, * elmegyek, de visszajövök hozzátok és örülni fog majd szívetek.” Jn 14,18 – 4 g. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Ha Krisztus távolléte miatt szomorkodunk is, bánatunk majd örömre fordul.
Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz:
Még egy kis idő, és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő, és viszontláttok engem, (mert az Atyához megyek.)”
Tanítványai erre így tanakodtak: „Mit akar mondani ezzel: »Még egy kis idő, és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő, és viszontláttok engem?« És hogy: »Az Atyához megyek?« Mit jelent az, hogy: »Még egy kis idő?« Nem értjük, mit beszél.”
Jézus észrevette, hogy kérdezni akarják. Így szólt tehát hozzájuk: „Azon tanakodtok, hogy azt mondtam: »Még egy kis idő, és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő, és viszontláttok engem?« Bizony, bizony, mondom nektek: Sírni fogtok és jajgatni, a világ pedig örül. Szomorkodni fogtok, de szomorúságtok örömre fordul.”
Ezek az evangélium igéi.
Jn 16,16-20″

https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2019-05-30

———

 
 
—–
Görög keleti: 

20 De Jézus tanítványai összegyűltek Pál körül, aki felkelt, és visszament a városba. Másnap pedig Barnabással együtt továbbmentek Derbébe.

21 Derbében is hirdették az örömüzenetet, és ott is sokan Jézus tanítványai lettek. Azután Pál és Barnabás visszatért Lisztrába, majd Ikóniumba, onnan pedig a pizidiai Antiókhiába. 22 Mindenhol megerősítették a tanítványokat, és bátorították őket, hogy maradjanak meg a hitben. „Sok szenvedésen kell keresztülmennünk, amíg eljutunk Isten Királyságába” — mondták nekik. 23 Minden egyes városban kiválasztották a helyi gyülekezetből azokat, akiket vezetőknek jelöltek, majd böjtöléssel és imádkozással az Úr kegyelmére bízták őket, akiben hittek.

24 Pizidián át Pamfiliába, majd 25 Pergébe mentek. Itt is hirdették az örömüzenetet. Azután Attáliába érkeztek, ahol 26 hajóra szálltak.

Pál és Barnabás visszatér a szíriai Antiókhiába

Ezután tértek vissza a szíriai Antiókhiába. Ebből a városból indultak útnak, amikor Isten kegyelmére bízták és kiküldték őket arra a feladatra, amelyet most befejeztek.

27 Amikor megérkeztek, összehívták az egész helyi gyülekezetet. Előttük Pál és Barnabás mindenről beszámolt, amit Isten velük tett. Elmondták, hogy Isten hogyan nyitotta meg a kaput az Izráelen kívüli népek előtt, hogy ők is higgyenek Jézusban.”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Acts+14:20-27&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

 

39 Jézus ekkor azt mondta: „Azért jöttem a világra, hogy ítéletet tartsak: hogy akik vakok voltak, lássanak, és akik látnak, vakok legyenek.”

40 Meghallotta ezt néhány farizeus, akik Jézus közelében voltak, és megkérdezték tőle: „Hogyan?! Talán mi is vakok vagyunk?”

41 Jézus ezt felelte: „Ha vakok lennétek, nem volnátok bűnösök. De mivel azt mondjátok, hogy láttok, bűnösök maradtok.”

Példázat a juhnyájról és a pásztorról

10.1 „Igazán mondom nektek: aki nem a kapun megy be a juhakolba, hanem máshol hatol be, az tolvaj és rabló. A nyáj pásztora a kapun megy be, és előtte az őr kinyitja a kaput. A juhok hallgatnak a pásztoruk hangjára, ő pedig a nevükön szólítja a saját juhait, és kivezeti őket az akolból. Miután minden juhot kivezetett, az élükre áll, előttük megy, és a juhok követik, mert jól ismerik a hangját. Idegen után nem mennek, hanem elfutnak tőle, mert nem ismerik a hangját.”

Ezt a példázatot mondta Jézus a júdeabelieknek, de azok nem értették meg, miről beszélt.

Jézus, a jó pásztor

Jézus így folytatta: „Igazán mondom nektek: én vagyok a kapu a juhok számára. Akik előttem jöttek, mind tolvajok és rablók voltak, de a juhok nem hallgattak rájuk. Igen, én vagyok a kapu, ezért aki rajtam keresztül megy be, az biztonságban lesz, szabadon járhat ki és be, és jó legelőt talál. …”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=John+9-10&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

—–

Közeledik annak az ideje, hogy a bűnt ne nyilvánítsák többé bűnnek

Igazság Könyve:

24 április 2014 @ 4:45pm

A bűn nem nyilvánítható ideje közelebb van

Az én szeretett lánya, az idők közel állnak most, amikor az ember bűneiért kell tekinteni, az én egyház, hogy jelentéktelen és sértő a szemem.

A bűn nem olyan dolog, amit a számomra gyengeségnek vagy hibájnak tekintenek. A bűn azért jött létre, mert ez a két jellemvonás, de jön a Sátán létezésének miatt. Az én egyházam hamarosan megnyugtatja követőit, hogy félrevezeti őket a hazugságra, hogy a bűn csupán egy metafora, amelyet Isten gyermekeinek szimbólumaként alkalmaznak, hogy ösztönözze őket, hogy maradjanak egy ösvényen, ami Istennek tetsző. Bűn nem teszi úgy érzi, elkülönülten mások, azt fogják mondani. Sin, azt fogják mondani, nem igazán számít, mert Isten mindent megbocsátó. Igen, én vagyok megbocsátó és bocsáss meg minden bűnt – az örök bűn kivételével –, amikor a bűntudat megjelenik a bűnösök által, és erőfeszítéseket tesznek, hogy eltöröljék minden kísértést, hogy elkerüljék a bűn megismétlését. Nem kérsz engem, hogy megbocsátok a bűnt, amikor a bűn által élsz. A gyilkos, aki gyilkosságokat, maims és megöli, nem tud kérdezni, hogy bocsásson meg, miközben továbbra is a gyilkosság és nem áll szándékában megállítani a bűncselekményeket. Mit használ a kérdezés én, hogy megváltsa Önt a bűntől, ha nem fogadja el, hogy a bűn az első helyen?

A bűn okozza a gyengeség, és én megbocsátani a bűnös, aki igazán megbánni. Amikor a bűnös már nem hiszi, hogy ő bűnös a bűn, ez megrögzül a lélekben. A bűn nem nyilvánítható idő közelebb van. Amikor eljön az ideje, nagy megkönnyebbülés lesz és ünneplés, mert amit egykor bűnnek tekintünk a szemem alatt, az már nem tekinthető a helyzet.

Sin fogják tekinteni, mint egy természetes dolog, és amit mindannyian el kell fogadnia. Nem fogod azt mondani, hogy pusztán a bűnös szerelmem, mint én. nem. Arra biztatunk, hogy fogadjuk el, hogy a bűn nem létezik. Mindez ahhoz vezet, hogy a végső árulás én istenség, amikor a világ bálványosít magát, tehetségét, intelligencia, amíg kijelenti, hogy nagyságát, közvetlen dacol Isten, az örökkévaló Atya.

Ó, hány fog vezetett hiba, a kétségbeesés és a hibák. Az én egyházamat fogják használni, hogy állapítsa meg eretnekség az én Szent neve. Azok félrevezetett, akarat fordít ez fejjel lefelé és belső rész ki és nem egy része ezek megváltozik lesz rendező mellett én, Jézus Krisztus. A Szent Szellem nem elnököl a utálatosság felett, és nagy zűrzavar, nagy szomorúság és tehetetlenség érzése lesz, azon a részen, aki hű marad a gyülekezetem tanításainak. A hagyományos tanítás már nem tolerálható. Aztán, amikor minden, ami tartott Szent összeomlik, az idő kész lesz a férfi a kárhozat, hogy vegye fel a helyét az én templomban.

Jézusnak”

Akkor az, aki megszólított, azt mondta: „Ember fia, elküldelek téged Izráel fiaihoz, a lázadó és engedetlen néphez, akik fellázadtak ellenem. Mind az ősök, mind pedig leszármazottjaik folyton vétkeztek ellenem mind a mai napig. Ez a mostani nemzedék pedig makacs és keményfejű. Hozzájuk küldelek, hogy mondd nekik: »Ezt mondja Uram, az Örökkévaló…«. Ők pedig, akár hallgatnak rád, és elfogadják az üzenetet, akár nem fogadják el, és nem hagyják abba gonoszságaikat — hiszen ellenem lázadó nép ez —, mindenképpen meg fogják tudni, hogy próféta van közöttük.

De neked, ember fia, nem szabad megijedned tőlük! Attól se félj, amit mondanak! Ha a szavuk megsebez, mint a tövises bozót; vagy éget, mint a csaláncsípés; sőt fájdalmas, mint a skorpió fullánkja, akkor se félj szavaiktól, akkor se rémülj meg tekintetüktől, hiszen ez a nép ellenem lázad! Akármi történik is, szavaimat el kell mondanod nekik! Akár hallgatnak rá, akár nem, neked el kell mondanod, amit üzenek nekik — hiszen ez a nemzedék fellázadt ellenem!

Te azonban, ember fia, ne lázadj ellenem, és ne légy engedetlen, mint ez a nép! Figyelj arra, amit neked mondok, és hallgass rám: nyisd ki a szád, és edd meg, amit neked adok!”

Akkor láttam, hogy egy kéz nyúlik ki felém, amely könyvtekercset tartott. 10 Kiterítette előttem, és láttam, hogy a tekercs mindkét oldala tele van írva sírással, jajgatással és gyászénekkel.

3.1 Ezt mondta: „Ember fia, edd meg, amit itt látsz! Edd meg ezt a könyvtekercset, azután menj, és mondd el Izráel népének!”

Akkor nekem adta a könyvtekercset, én pedig kinyitottam a számat és megettem. Azután azt mondta: „Ember fia, egészen töltsd meg a gyomrodat ezzel a könyvtekerccsel, amelyet én adok neked! Egész bensőd teljen meg vele!”

Akkor megettem a könyvtekercset, amely édes volt a számban, mint a méz.”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Ezekiel+2-3&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

17 Amikor Jézus kihívta Lázárt a sírból és feltámasztotta a halottak közül, igen sokan szemtanúi voltak ennek. Ezek azután másoknak is elmondták, hogy mi történt. 18 Ezért nagy tömeg gyűlt össze, hogy Jézust lássák, mert hallották, hogy ő tette ezt a csodát. 19 A farizeusok pedig ezt mondták egymásnak: „Látjátok! Hiába minden erőfeszítésünk, az egész nép mégis őt követi!”

A búzaszem példázata

20 A páska ünnepére igen sokan jöttek Jeruzsálembe imádkozni, és voltak közöttük görögök is. 21 Ezek odamentek Fülöphöz, aki a galileai Bétsaidából származott, és megkérték: „Uram, szeretnénk látni Jézust!” Fülöp szólt Andrásnak, 22 azután mindketten odamentek Jézushoz, és szóltak neki.

23 Jézus így válaszolt: „Eljött az idő, hogy az Emberfia megdicsőüljön. 24 Igazán mondom nektek: a búzamagot el kell vetni a földbe, hogy ott elhaljon, azután majd felnő, és gazdag termést hoz. Ha viszont nem hal el, akkor csak egymaga marad.

25 Aki ragaszkodik[a] a lelkéhez, vagyis az életéhez, az el fogja veszíteni. Aki pedig kész feladni a lelkét, vagyis az életét ezen a világon, az megtartja azt az örök életre. 26 Aki nekem szolgál, engem kövessen! Akkor, ahol én vagyok, ott lesz a szolgám is velem. Aki pedig engem szolgál, azt megbecsüli az Atya.”

Jézus előre jelzi a halálát

27 Most nyugtalan a lelkem, mit is mondhatnék? Kérjem talán azt: »Atyám, ments meg engem ettől az időtől«? Nem! Hiszen éppen ezért jöttem a földre! 28 Inkább azt mondom: »Atyám, szerezz dicsőséget nevednek!«”

Ekkor hang hallatszott a Mennyből: „Dicsőséget szereztem nevemnek eddig is, és most másképpen is megdicsőítem nevemet.”

29 Ezt a sokaság is hallotta, de úgy gondolták, hogy az ég dörgött.

Mások azt mondták, hogy biztosan egy angyal szólt Jézushoz.

30 Ő maga azonban ezt mondta: „Ez a hang nem értem, hanem értetek szólt. 31 Elérkezett az ideje, hogy kihirdessék az elmarasztaló ítéletet e világ fölött! Elérkezett az ideje, hogy ennek a világnak a fejedelmét[b] elűzzék. 32 Engem pedig föl fognak emelni a földről,[c] s akkor majd minden embert magamhoz vonzok.” 33 Így jelezte Jézus, hogy milyen módon fog meghalni.

34 Az emberek erre megkérdezték: „A Törvényből úgy tudjuk, hogy a Messiás örökké él. Miért mondod akkor, hogy az Emberfiát fel fogják emelni? Kicsoda ez az Emberfia?”

35 Jézus így felelt: „Már csak egy rövid ideig marad közöttetek a világosság.[d] Addig járjatok tehát a világosságban, amíg veletek van, hogy a sötétség hatalmába ne kerítsen titeket, mert aki sötétben jár, nem tudja hová megy. 36 Ameddig veletek van a világosság, higgyetek benne, hogy a világossághoz tartozhassatok!” Ezt mondta Jézus, majd elment onnan, és elrejtőzött előlük.

Uram, ki hitt a szavunknak?

37 Bár Jézus sok csodát tett az emberek szeme láttára, azok mégsem hittek benne. 38 Így teljesedett be, amit Ézsaiás próféta mondott:

„Uram, ki hitt a szavunknak,
    és ki látta meg az Örökkévaló hatalmát?”[e]

39 Ézsaiás próféta azt is megmondta, miért nem tudtak hinni:

40 „Az Örökkévaló vakította meg a szemüket,
    keményítette meg a szívüket,
hogy szemükkel ne lássanak,
    hogy szívükkel ne értsenek,
és ne forduljanak hozzá,
    hogy meggyógyítsa őket.”[f]

41 Ézsaiás azért mondta ezt, mert látta Jézus dicsőségét, és őróla szólt.

42 Ennek ellenére, sokan hittek Jézusban még a vezetők közül is, de a farizeusok miatt ezt nem vallották meg nyiltan, nehogy kizárják őket a zsinagógai közösségből. 43 Ugyanis fontosabb volt a számukra az emberek elismerése, mint Istené.

Jézus szavai fogják az embereket megítélni

44 Jézus hangosan kiáltva hirdette: „Aki bennem hisz, abban hisz, aki elküldött engem. 45 Aki meglátja, hogy ki vagyok, azt látja, aki elküldött engem. 46 Én vagyok a világosság, és azért jöttem erre a világra, hogy aki hisz bennem, ne maradjon a sötétségben.

47 Azért jöttem, hogy üdvösséget hozzak az embereknek, nem azért, hogy elítéljem őket. Ezért nem én ítélem el azokat, akik hallgatják a szavaimat, de nem engedelmeskednek nekem. 48 Aki visszautasít engem, és nem fogadja el, amit mondok, azt bizony el fogják ítélni az utolsó napon! De nem én leszek a bírája, hanem a szavaim, amelyeket mondtam, azok fogják őt elítélni. 49 Mert amit mondtam, nem magamtól mondtam. Az Atya, aki elküldött engem, parancsolta meg, hogy mit mondjak, és mit tanítsak. 50 És tudom, hogy amit az Atya parancsol, abból örök élet származik. Amit tehát én mondok, azt úgy mondom, ahogyan ő mondta nekem.””

https://www.biblegateway.com/passage/?search=John+12%3A17-50&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

—–
https://oca.org/readings/daily/2019/04/24
—–
http://www.gorogkatbuda.hu/naptar.html
—–

—–
Római katolikus:

2019-04-24

Szerda húsvét nyolcadában

SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
Péter apostol Jézus Krisztus nevében gyógyít.
Péter és János apostol egyszer a három órai imádság idején fölmentek a templomba.
Volt egy születése óta béna ember, akit naponta elhoztak, és letettek a templom úgynevezett Ékes-kapujánál, hogy alamizsnát kéregessen a templomba menőktől. Meglátta Pétert és Jánost, akik éppen belépni készültek a templomba, és alamizsnát kért tőlük.
Péter Jánossal együtt rátekintett, és megszólította: „Nézz ránk! Erre feléjük fordult abban a reményben, hogy kap tőlük valamit. Péter azonban így folytatta: „Aranyom, ezüstöm nincs. De amim van, azt neked adom: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj!”
Megfogta a béna kezét, és felsegítette. Azonnal életerő szállt a lábába, felugrott, és járni kezdett. Bement velük a templomba, járt-kelt, örömében ugrándozott, és dicsőítette Istent.
Az egész nép látta, hogy jár, és Istennek hálálkodik. Ráismertek, hogy ő az a béna koldus, aki a templom Ékes-kapujánál szokott ülni. Megdöbbentek, és nem tudták, hová legyenek a csodálkozástól, hogy ez történt vele.
Ez az Isten igéje.
ApCsel 3,1-10

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Örvendezzenek mindazok, * akik az Urat szívből keresik. (Vö. 3b. vers. – 8 G. tónus)
Vagy: Alleluja. 8. szám.
Előénekes: Adjatok hálát az Úrnak, és hívjátok segítségül nevét, * hirdessétek nagy tetteit a nemzetek között.
Énekeljetek és zengjetek zsoltárt neki, * emlegessétek minden csodáját.
Hívek: Örvendezzenek mindazok, * akik az Urat szívből keresik.
Vagy: Alleluja.
E: Dicsekedjetek szent nevével, * az Urat kereső szívek örvendezzenek.
Keressétek az Urat és hatalmas erejét, * keressétek arcát szüntelen.
H: Örvendezzenek mindazok, * akik az Urat szívből keresik.
Vagy: Alleluja.
E: Ti vagytok Ábrahámnak, az ő szolgájának ivadékai, * választottjának, Jákobnak fiai.
Ő a mi Urunk és Istenünk, * ő ítélkezik az egész földön,
H: Örvendezzenek mindazok, * akik az Urat szívből keresik.
Vagy: Alleluja.
E: Örökké emlékezik szövetségére, * ezernyi nemzedéknek adott igéjére,
melyet Ábrahámnak adott, * és az esküre, melyet Izsáknak esküdött.
H: Örvendezzenek mindazok, * akik az Urat szívből keresik.
Vagy: Alleluja.
Zsolt 104,1-2.3-4.6-7.8-9

ALLELUJA
Ezt a napot az Úristen adta. * Ujjongjunk és vigadjunk rajta! Zsolt 117,24 – 5. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Amikor Jézus a kenyeret megtörte, felismerték őt a tanítványok.
Húsvétvasárnap ketten a tanítványok közül egy Emmausz nevű faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumra (két-három óra járásnyira) fekszik. Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt. Míg beszélgettek és vitatkoztak, egyszerre maga Jézus közeledett feléjük, és hozzájuk szegődött. Ők azonban nem ismerték meg őt, mert látásukban akadályozva voltak. Jézus megkérdezte őket: „Milyen dolgokról beszélgettetek egymással útközben?” Erre szomorúan megálltak, és egyikük, akit Kleofásnak hívtak, ezt válaszolta neki: „Te vagy talán az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudja, mi történt ott ezekben a napokban?”
Ő megkérdezte: „Miért, mi történt?” Azok ezt felelték: „A názáreti Jézus esete, aki szóban és tettben nagy hatású próféta volt Isten és az egész nép előtt. Főpapjaink és elöljáróink kiszolgáltatták őt, hogy halálra ítéljék, és keresztre feszítsék. Pedig mi azt reméltük, hogy ő váltja meg Izraelt. Azóta, hogy ezek történtek, már három nap telt el, és néhány hozzánk tartozó asszony megzavart bennünket. Hajnalban a sírnál voltak, de nem találták ott a holttestét. Azzal a hírrel tértek vissza, hogy angyalok jelentek meg nekik, akik azt állították, hogy él. Közülünk néhányan el is mentek a sírhoz, és úgy találtak mindent, ahogyan az asszonyok mondták, őt magát azonban nem látták.”
Jézus erre így szólt: „Ó, ti oktalanok és késedelmes szívűek! Képtelenek vagytok hinni abban, amit a próféták jövendöltek! Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe?” Azután Mózesen kezdve valamennyi prófétából megmagyarázta, ami az írásokban őróla szól.
Közben odaértek a faluhoz, ahová tartottak. Úgy tett, mintha tovább akarna menni. De azok marasztalták és kérték: „Maradj velünk, mert esteledik, és lemenőben már a nap.” Betért tehát, hogy velük maradjon. Amikor asztalhoz ültek, kezébe vette a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odanyújtotta nekik. Erre megnyílt a szemük, és fölismerték. De ő eltűnt előlük.
Akkor azt mondták egymásnak: „Ugye lángolt a szívünk, amikor útközben beszélt hozzánk, és kifejtette az írásokat?”
Még abban az órában útra keltek és visszatértek Jeruzsálembe. Ott egybegyűlve találták a tizenegyet és társaikat. Azok ezzel fogadták őket: „Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak!” Erre ők is elbeszélték, mi történt az úton, és hogyan ismerték fel Jézust a kenyértörésben.
Ezek az evangélium igéi.
Lk 24,13-35″

https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2019-04-24