“… 56 Aki eszi a testemet, és issza a véremet, az folyamatosan bennem él, és én is őbenne.57 Engem az élő Atya küldött, és én is ő általa élek. Ugyanígy, aki engem eszik, az is élni fog általam, 58 mert én nem olyan vagyok, mint az a kenyér, amelyet őseink a pusztában ettek! Hiszen ők ették ugyan azt a kenyeret — a mannát —, mégis meghaltak. Én olyan kenyér vagyok, amely a Mennyből jött le a Földre. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él!”
59 Jézus mindezt a zsinagógában mondta, amikor Kapernaumban tanított.
Uram, kihez mehetnénk máshoz?
60 Ezt hallva, a tanítványok közül sokan azt mondták: „Milyen tanítás ez? Ki tudja ezt megérteni és elfogadni?”
61 Jézus tudta, hogy tanítványai morgolódnak amiatt, amit mondott. Ezért megszólította őket: „Zavarba ejtett titeket ez a tanítás? Megütköztetek rajta? 62 Mit fogtok majd szólni akkor, ha látjátok, hogy az Emberfia felmegy oda, ahol azelőtt volt? 63 A Szent Szellem az, aki megelevenít és életet ad, a hús-vér test erre képtelen. Amit mondtam, az a Szent Szellemtől származik, és életet ad. 64 De még közöttetek is vannak, akik nem hisznek.” (Jézus ugyanis már kezdettől fogva tudta, hogy kik azok, akik nem hisznek, és ki fogja őt elárulni.)
65 Majd így folytatta: „Ezért mondtam nektek, hogy csak az jöhet hozzám, akinek az Atya ezt lehetővé tette.”
66 Ekkor Jézus tanítványai közül sokan elfordultak tőle, és többé nem követték őt.
67 Ő pedig megkérdezte a tizenkét apostolt: „Ti is el akartok menni?”
68 Simon Péter felelt: „Uram, kihez mehetnénk?! A te szavaid vezetnek az örök életre. 69 Mi hiszünk benned, és meggyőződtünk róla, hogy te vagy az Isten Szentje!””
https://www.biblegateway.com/passage/?search=John+6%3A56-69&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS
Igazság Könyve:
2014. május 20. kedd, 11:14
Drága, szeretett leányom, az az ember, aki nem hisz a gonoszságban, a bűnben sem hisz. Az, aki azt állítja, hogy a gonoszság csupán a szemlélő elméjében van, képes a gonoszság minden formáját elfogadni, végül pedig érzéketlen lesz azzal szemben.
Ahol a gonoszságot figyelmen kívül hagyják, ott a Sátán nagy győzelmet arat, mert a hazugság királya képes messzire elmenni, csakhogy álcázza a gonoszságot, és ő ezt rendszerint érvek bemutatásával teszi, hogy előmozdítsa a toleranciát a társadalomban. Amikor az emberi intelligenciát arra használják, hogy minden racionális okot megvitassanak, csakhogy a gonoszság miatt mentegetőzzenek, akkor ezek a lelkek, akik az ilyen valótlanságok terjesztéséért vétkesek, a gonosz elsődleges célpontjaivá válnak.
Mihelyt egy lélek ajtót nyit neki, akkor a nagy Csaló arról fogja meggyőzni áldozatát, hogy ő jóhiszeműen és a világ javára cselekszik, amikor az Isten ellen elkövetett gonosz tetteket igazolja. A gonosz olyan megtévesztést hozott létre, hogy sok ember, aki nem hisz többé a Sátánban és abban a gonoszságban, amelyet ő világszerte elterjeszt, képtelen lesz felismerni a jó és a rossz közötti különbséget. Ezek az emberek érvekkel fognak előállni és mindenféle racionális nézőpontot be fognak mutatni, hogy minden tekintetben támogassák az erkölcstelenséget. Aztán azt az embert, aki az erkölcsöt meg meri védeni, le fogják ördögözni. Ilyen az emberiség útja a mai világban. Amikor a gonoszság létezését elutasítják, akkor a Sátán létezését tagadják. Ez történik akkor, amikor a hazugság királya és minden ellenségem erőt nyer, és önkéntes áldozatai, mint az ő szócsövei, érzéketlenné válnak az Isteni Kegyelmekkel szemben.
Amikor földi Egyházam elveti a Sátán létezését, akkor már nagyon keveset lehet tenni azokért, akiket a gonosz valóban megfertőzött. Amikor Egyházam tagadja a fenevad és az örökké tartó mélység létezését, amelybe ő és bukott angyalai lesznek dobva, akkor ti tudni fogjátok, hogy nem az Igazságot nyilatkozzák Isten gyermekeinek.
Ha az emberek nem ismerik a veszélyeket, amelyeket a Sátán a lelkeknek okoz, akkor képtelenek lesznek magukat felfegyverezni a gonosszal szemben. Amikor ezek a dolgok megtörténnek, akkor Isten Igaz Tanításait többé már nem annak fogják elfogadni, ami az valójában.
Az idő nem változik Királyságomban. A Sátán az emberi nem számára a legnagyobb csapás, a fertőzése pedig halálos. Tehát neki gondja van arra, hogy elrejtse önmagát, aki a csalás mestere, mivel ő a jót mindig rossznak, a rosszat pedig mindig jónak fogja bemutatni. Csak azok, akiknek a szeme valóban nyitott Istenre, fogják megérteni azt a fenyegető veszedelmet, amelyet ő (a Sátán) a világ üdvösségében tesz.
Jézusotok “
—–
Római katolikus:
“ 2019-05-20
húsvét 5. hét hétfő
SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
Pál és Barnabás buzdítja a pogányokat, hogy térjenek az igaz Istenhez.
Pál és Barnabás Ikónium városában eredményesen hirdették az Úr igéjét. Emiatt a pogányok és a zsidók – vezetőikkel együtt – arra készültek, hogy bántalmazzák, sőt megkövezzék őket. Ők azonban megtudták ezt, és elmenekültek Likaónia-tartomány városaiba: Lisztrába és Derbébe, és ezek környékére. Ott hirdették az evangéliumot.
Lisztrában élt akkor egy férfi, aki nem tudott a lábára állni. Béna volt ugyanis a születésétől fogva, és még soha egy lépést sem tett. Ő is hallgatta Pál beszédét, aki reátekintve látta rajta: elegendő hite van arra, hogy meggyógyuljon. Hangosan rákiáltott tehát: „Állj egyenesen a lábadra!” Az talpra ugrott, és járni kezdett.
Amikor a tömeg látta, hogy Pál mit művelt, likaóniai nyelven felkiáltott: „Istenek szálltak le hozzánk emberi formát öltve!”
Barnabást Jupiternek gondolták, Pált pedig – minthogy ő vitte a szót – Merkúrnak. Sőt a város előtt álló Jupiter-templom papja áldozati állatokat és koszorúkat hozatott a kapuk elé, és a néppel együtt áldozatot akart bemutatni.
Amint Barnabás és Pál apostol ezt meghallották, ruhájukat megszaggatva a tömeg közé rohantak. „Emberek, mit csináltok?” – kiáltották. „Mi is hozzátok hasonló halandó emberek vagyunk, és éppen azt hirdetjük nektek, hogy ezektől a bálványoktól térjetek meg az élő Istenhez, aki az eget, a földet meg a tengert alkotta és mindazt, ami bennük van. Ő az előző korszakban megengedte, hogy a pogányok mind a maguk útját kövessék. Bár létezése akkor sem maradt bizonyíték nélkül, hiszen jót tett veletek: az égből esőt és termékeny időt küldött számotokra, és bőven adott nektek eledelt, a szívetekbe pedig örömet.”
Így beszéltek, de így is alig tudták lecsillapítani a tömeget, nehogy áldozatot mutasson be nekik.
Ez az Isten igéje.
ApCsel 14,5-18
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Ne nekünk add, Urunk, a dicsőséget, * hanem a te nevednek. (1. vers. – 1 D2 tónus)
Vagy: Alleluja. 1. szám.
Előénekes: Ne nekünk add, Urunk, a dicsőséget, hanem a te nevednek,* mert irgalmas vagy és igazságos.
Miért mondják rólunk a pogány nemzetek? * „Hol van hát az ő Istenük?”
Hívek: Ne nekünk add, Urunk, a dicsőséget, * hanem a te nevednek.
Vagy: Alleluja.
E: A mi Istenünk a mennyben lakik, * amit csak akar, mindent végbevitt,
de az ő bálványaik csak arany és ezüst, * emberi kéz alkotása.
H: Ne nekünk add, Urunk, a dicsőséget, * hanem a te nevednek.
Vagy: Alleluja.
E: Az Úr megáldott titeket, * ő a mennynek és a földnek alkotója.
A magas ég az Úr birodalma, * de a földet átadta az embereknek.
H: Ne nekünk add, Urunk, a dicsőséget, * hanem a te nevednek.
Vagy: Alleluja.
Zsolt 113b,1-2.3-4.15-16
ALLELUJA
A Szentlélek mindenre megtanít titeket, * eszetekbe juttat mindent, amit mondtam néktek. Jn 14,26 – 1 D2. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
A vigasztaló Szentlélek, akit az Atya küld, mindenre megtanítja az apostolokat.
Jézus az utolsó vacsorán így beszélt tanítványaihoz:
„Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szereti. Én is szeretni fogom őt, és kinyilatkoztatom magam neki.”
Júdás – nem a karióti – itt közbeszólt: „Uram, hogyan van az, hogy nekünk akarod kinyilatkoztatni magadat, és nem a világnak?” Jézus így folytatta: „Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk, és lakóhelyet veszünk nála. Aki nem szeret engem, az nem tartja meg tanításomat. Az a tanítás pedig, amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki engem küldött.
Ezeket akartam nektek elmondani, amíg veletek vagyok. S a Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít titeket mindenre, és eszetekbe juttatja mindazt, amit mondtam nektek.”
Ezek az evangélium igéi.
Jn 14,21-26″
https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2019-05-20
2014. május 18. vasárnap, 19:15
…
Hamarosan már nem lesz többé kulcsom az Otthonomhoz, mert ők azt is el fogják venni Tőlem. Én a felszentelt szolgák és követőim szívében fogok Otthont készíteni Magamnak, és azokéban, akiknek a szíve megnyílik majd Számomra. Az Én Házam a ti Házatok. Az Én Házam mindenkié. De amikor a pogányokat üdvözlik Házamban, ez nem ad nekik jogot arra, hogy Isten gyermekeit az ő szokásaik elfogadására kényszerítsék, illetve nincs megengedve, hogy szertartásaikra az Úr Házában kerüljön sor.
Nektek soha nem szabad hagynotok, hogy a hiteteket ilyen módon felhasználják vagy veszélyeztessék, megengedvén a pogányoknak, hogy bemocskolják Házamat.
Jézusotok “
–
Görög katolikus:
“
Péter Kornéliusz házában
10.1 Cézárea városában élt egy Kornéliusz nevű római katonatiszt, aki századosi rangban szolgált az úgynevezett „itáliai” ezredben. 2 Jó és istenfélő ember volt, és egész családjával együtt az igaz Istent imádta. Gyakran osztogatott adományokat a szegényeknek, és állandóan Istenhez imádkozott. 3 Egyik délután három óra körül látomás látott. Nyitott szemmel figyelte, amint Isten egyik angyala bejött hozzá, és megszólította: „Kornéliusz!”
4 Kornéliusz döbbenten meredt rá, és rémülten kérdezte: „Mit kívánsz, Uram?”
Az angyal így válaszolt: „Isten meghallgatta imádságaidat, és jól látta a szegényeknek osztott adományaidat. 5 Most azért küldj embereket Joppéba, hogy hívják ide azt a Simont, akit Péternek is hívnak. 6 Ő éppen egy Simon nevű tímármesternél vendégeskedik, aki a tenger partján lakik.” 7 Ezután az angyal eltűnt. Kornéliusz magához hívta két szolgáját és egy katonát a saját közeli segítői közül. Ez a katona is istenfélő ember volt. 8 Mindent elmondott nekik, és elküldte őket Joppéba.
9 Másnap délben Kornéliusz küldöttei már a város felé közeledtek, amikor Péter — Joppéban, Simon házában — felment imádkozni a ház tetőteraszára. 10 Közben megéhezett, és szeretett volna enni valamit. Amíg az ebédet készítették, Péter látomást látott: 11 megnyílt az ég, és valami leereszkedett onnan. Egy nagy lepedő volt az, amelyet a négy sarkánál fogva a földre eresztettek, éppen Péter elé. 12 Mindenféle állat volt benne: négylábúak, csúszómászók és madarak. 13 Azután egy hangot hallott: „Kelj fel, Péter, vágd le őket, és egyél belőlük!”
14 Péter így válaszolt: „Soha nem tennék ilyet, Uram! Nem ettem én soha olyat, amit a Törvény szerint nem szabad megennünk, vagy ami tisztátalan!”
15 Akkor az a hang másodszor is szólt hozzá: „Amit Isten »tisztává« tett, azt ne tekintsd tisztátalannak!” 16 Ez még kétszer megismétlődött, majd az egész felemelkedett az égbe.”
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Acts+10:1-16&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS
2014. május 20. kedd, 11:14
Amikor földi Egyházam elveti a Sátán létezését, akkor már nagyon keveset lehet tenni azokért, akiket a gonosz valóban megfertőzött. Amikor Egyházam tagadja a fenevad és az örökké tartó mélység létezését, amelybe ő és bukott angyalai lesznek dobva, akkor ti tudni fogjátok, hogy nem az Igazságot nyilatkozzák Isten gyermekeinek.
Ha az emberek nem ismerik a veszélyeket, amelyeket a Sátán a lelkeknek okoz, akkor képtelenek lesznek magukat felfegyverezni a gonosszal szemben. Amikor ezek a dolgok megtörténnek, akkor Isten Igaz Tanításait többé már nem annak fogják elfogadni, ami az valójában.
Az idő nem változik Királyságomban. A Sátán az emberi nem számára a legnagyobb csapás, a fertőzése pedig halálos. Tehát neki gondja van arra, hogy elrejtse önmagát, aki a csalás mestere, mivel ő a jót mindig rossznak, a rosszat pedig mindig jónak fogja bemutatni. Csak azok, akiknek a szeme valóban nyitott Istenre, fogják megérteni azt a fenyegető veszedelmet, amelyet ő (a Sátán) a világ üdvösségében tesz.
Jézusotok “
2014. május 18. vasárnap, 19:15
Drága, szeretett leányom, minden neked adott prófécia most kezd cseppenként túlcsordulni, míg végül az összes olyan gyorsan fog ömleni, mint csapból zubogó víz. A földi Egyházammal kapcsolatos eseményeknek, a cselekedeteknek és tetteknek hamarosan tanúi lesztek. Azok, akik becsmérlő kijelentésekkel illetik Szent Szavamat, el fognak hallgatni, annyira sokkolva lesznek az eljövendő eseményektől.
Mindaz, ami Tőlem jön, Atyámtól származik. Amikor Atyám tollba mondja a jövőbeli események részleteit, mint Küldetésének egy részét, biztosak lehettek abban, hogy azok meg fognak történni. Amint elkezdődik Egyházam radikális reformjának új korszaka, sok nem-keresztény csoportot fel fognak karolni. És bár Én minden léleknek örülök, soha nem fogom megengedni, hogy Szavamat – amelyre Egyházam épült – félretolják. Azokat, akik nem fogadnak el Engem, mert nem hiszik el, hogy Én Ki Vagyok, üdvözölni fogják Házamban. Velük vendégszeretettel és udvariasan fognak bánni, ajándékokat fognak kapni, és mégsem lesznek hajlandóak elismerni Házigazdájukat. Aztán idővel ők Házamat arra fogják használni, hogy a tisztelet jeleként hódoljanak a pogány isteneknek, ami – amint azt a világnak mondani fogják – csak egy tisztességes dolog. A Keresztényeknek azt fogják mondani, hogy Isten elvárná tőlük, hogy a hitetleneket tárt karokkal fogadják az Egyházban. Továbbá, néhány gyakorlatot, amelyek Engem tisztelnek, át kell alakítani, hogy ne sértse a vendégeket. Hamarosan a Házam már nem lesz az Enyém, mivel alig fognak szót ejteni Szent Szavamról.
…
Hamarosan már nem lesz többé kulcsom az Otthonomhoz, mert ők azt is el fogják venni Tőlem. Én a felszentelt szolgák és követőim szívében fogok Otthont készíteni Magamnak, és azokéban, akiknek a szíve megnyílik majd Számomra. Az Én Házam a ti Házatok. Az Én Házam mindenkié. De amikor a pogányokat üdvözlik Házamban, ez nem ad nekik jogot arra, hogy Isten gyermekeit az ő szokásaik elfogadására kényszerítsék, illetve nincs megengedve, hogy szertartásaikra az Úr Házában kerüljön sor.
Nektek soha nem szabad hagynotok, hogy a hiteteket ilyen módon felhasználják vagy veszélyeztessék, megengedvén a pogányoknak, hogy bemocskolják Házamat.
Jézusotok “
