IMÁK KÜLÖNLEGES KEGYELMEKÉRT – Szabadító imák, imák hitért, bizalomért, áldásért, erőért, segítségért, reményért. (I. rész)

Keresztes Imahadjárat 36. imája

Azoknak, akiknek segítségre van szükségük, hogy tisztelni tudják az egy Igaz Istent

Keresztes Imahadjárat 46. imája

Szabadíts meg Engem a Sátán bilincseitől

Keresztes Imahadjárat 50. imája

Jézus segíts nekem, hogy megismerjelek

Keresztes Imahadjárat 54. imája

Ima az Atyához, a Harmadik Világháború hatásának enyhítésére

Keresztes Imahadjárat 76. imája

Az ateisták imája

Keresztes Imahadjárat 84. imája

Ima, hogy megvilágosodjon az elithez tartozók lelke, akik a világot uralják.”

https://masodikeljovetel.hu/napi-imak-13-nap-szombat
———-
Igaz élet Istenben:

Sokféleképpen fogok beavatkozni az életébe: igaz szeretetet fogok bevezetni abba; megnyitom a szívét, hogy másokat szeretni tudjon; megindítom a lelkiismeretét; megengedem, hogy mások kezétől szenvedjen, csakhogy alázatossá tegyem őt, és Irántam, Jézus Krisztus iránt nyitottabbá. Megengedem neki, hogy lássa a világ egyszerűségét, minden dicsőséges szépségében, ahogyan azt Atyám teremtette, hogy elcsábítsam a hamisságoktól, ami megnehezíti az életét. Az Én kicsinyeim által meg fogom neki mutatni, hogy mennyire fontos azok szükségleteit, akik rá vannak bízva, a saját szükségletei elé helyeznie. Nevetést hozok neki, a tiszta lelkek által megmutatom neki a jótett nagy cselekedeteit, és példákat fogok neki mutatni a saját gyengeségéről, hogy tudatossá váljék benne: ő nem nagyobb, mint Isten. Lehet, hogy azt is megengedem, hogy beteg legyen, ha ez segít neki abban, hogy átadja magát Nekem, és az ilyen esetekben Irgalmasságom a legnagyobb lesz. Mert az ilyen lelkek azok, akik a legnagyobb valószínűséggel Hozzám fordulnak, s aztán Én meg fogom, és meg is tudom őket menteni. ….”

31. évközi hét szombat

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből
Isten erejével mindent elviselhetünk és megtehetünk.
Testvéreim!
Nagyon örültem az Úrban, hogy ismét lehetőségtek nyílt a rólam való gondoskodásra. Azelőtt is gondoskodtatok rólam, de mostanában nem volt rá alkalmatok. Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, hiszen megtanultam, hogy beérjem azzal, amim van.
Tudok nélkülözni, de tudok bőségben is élni. Megszoktam mindig mindent: a jóllakást és az éhezést, a bővelkedést és a nélkülözést. Mindenre képes vagyok abban, aki nekem erőt ad. Mégis jól tettétek, hogy szükségemben segítségemre voltatok. Ti is tudjátok, filippiek, hogy az evangélium hirdetésének kezdetén, amikor Macedóniából elindultam, egyetlen egyházközség sem állt velem az adás és viszonzás kapcsolatában, csak ti. Már Tesszalonikába is küldtetek egyszer-másszor, amire szükségem volt. Nem az adomány volt fontos nekem, hanem a gyümölcse, amelyet majd bőségesen a javatokra írnak.
Megvan mindenem, mégpedig bőségesen. Bőven el vagyok látva, amióta Epafroditusztól átvettem küldeményeteket, mint kellemes illatú, Istennek tetsző áldozatot. Az én Istenem, gazdagságának mértéke szerint, a ti szükségeteket is bőségesen kielégíti majd a Jézus Krisztus által elnyert dicsőségben.
Ez az Isten igéje.
Fil 4,10-19

VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: Boldog az az ember, * aki az Urat féli. 1a. vers.
Vagy: Alleluja. 6. szám.
Előénekes: Boldog ember, aki féli az Urat, * aki az Úr törvényében örömét leli.
Hatalmas lesz ivadéka a földön, * áldott lesz az igazak nemzetsége.
Hívek: Boldog az az ember, * aki az Urat féli.
Vagy: Alleluja.
E: Boldog ember, aki irgalmas, † és szívesen ad kölcsön, * aki a törvény szerint intézi minden dolgát.
Nem tántorodik meg soha, * az igaz emléke örökké megmarad.
H: Boldog az az ember, * aki az Urat féli.
Vagy: Alleluja.
E: Szíve erős, nem ismer félelmet, * bőséges adományt oszt a szegényeknek.
Igazsága megmarad örökre, * feje dicsőségesen felemelkedik.
H: Boldog az az ember, * aki az Urat féli.
Vagy: Alleluja.
Zsolt 111,1-2.5-6.8a és 9

ALLELUJA
Jézus Krisztus vállalta a szegénységet, ámbár gazdag volt, * hogy gazdaggá tegyen titeket szegénysége által. 2Kor 8,9 – 2. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus a földi javak helyes használatára tanít minket.
Jézus egyszer így beszélt tanítványaihoz:
„Mondom nektek: Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy amikor meghaltok, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű. Aki pedig hűtlen a kicsiben, az a nagyban is hűtlen. Ha tehát a hamis mammonban nem voltatok hűségesek, ki bízza rátok az igazi értéket? És ha a máséban nem voltatok hűek, ki adja oda nektek a tiéteket?
Egy szolga sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy: ragaszkodik az egyikhez, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.”
Hallották mindezt a kapzsi farizeusok, és kigúnyolták őt. De Jézus kijelentette: „Ti igazaknak mutatjátok magatokat az emberek előtt, de Isten ismeri szíveteket. Ami ugyanis az emberek szemében nagy, Isten előtt semmiség.”
Ezek az evangélium igéi.
Lk 16,9-15″

https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2020-11-07

 “… Ti vagy Velem vagytok, vagy Ellenem. A választás a tietek”
2012. február 21, kedd, 12:30

https://masodikeljovetel.hu/isten-az-atya-ti-vagy-velem-vagytok-vagy-ellenem-valasztas-tietek

————
Ortodox (Görög keleti): 
“

Krisztus ítélőszéke elé kell állnunk

5.1 Tudjuk pedig, hogy ha földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk.

² Azért sóhajtozunk ebben a testben, mivel vágyakozunk felölteni rá mennyből való hajlékunkat,

³ ha ugyan nem bizonyulunk felöltözve is mezíteleneknek.

⁴ Mert mi is, akik e sátorban vagyunk, megterhelten sóhajtozunk, minthogy nem szeretnénk ezt levetni, hanem felölteni rá amazt, hogy a halandót elnyelje az élet.

⁵ Isten pedig, aki minket erre felkészített, zálogul adta nekünk a Lelket.

⁶ Tehát mindenkor bizakodunk, és tudjuk, hogy amíg a testben lakunk, távol lakunk az Úrtól;

⁷ mert hitben járunk, nem látásban.

⁸ De bizakodunk, és inkább szeretnénk kiköltözni a testből, és hazaköltözni az Úrhoz.

⁹ Ezért arra törekszünk, hogy akár itt lakunk még, akár elköltözünk, kedvesek legyünk neki.

¹⁰ Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemel, aszerint, amit e testben cselekedett: akár jót, akár gonoszat.

————————–

Jézus kiküldi tizenkét tanítványát

9.1 Miután összehívta a tizenkettőt, erőt és hatalmat adott nekik minden ördög felett, és a betegségek gyógyítására.

² Aztán elküldte őket, hogy hirdessék az Isten országát, és gyógyítsanak.

³ Ezt mondta nekik: “Semmit ne vigyetek az útra, se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt, két-két alsóruhátok se legyen.

⁴ Amikor betértek egy házba, ott maradjatok, és onnan induljatok tovább.

⁵ Ha valahol nem fogadnak be titeket, amikor kimentek abból a városból, verjétek le még a port is lábatokról, bizonyítékul ellenük.”

⁶ Útra keltek tehát, és jártak faluról falura, hirdették az evangéliumot, és gyógyítottak mindenütt.”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Corinthians%205:1-10;%20%20%20Luke%209:1-6&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;NT-HU;BDS

—–
https://oca.org/readings/daily/2020/11/07

Sára temetése

23 Sára 127 évet élt — ennyi volt az életideje. ² Kánaán földjén halt meg, Kirját-Arbában, vagyis Hebronban.

Ábrahám meggyászolta a feleségét. ³ Majd mikor leteltek a gyász napjai, elment a hettitákhoz, és így szólt hozzájuk: ⁴ „Tudjátok, hogy idegen és jövevény vagyok közöttetek. Kérlek, adjatok nekem alkalmas temetkezőhelyet saját birtokul, hogy oda temessem halottamat!”

^5-6 „Hallgass meg minket, Urunk — felelték a hettiták —, hiszen nagy fejedelem vagy közöttünk! Válaszd bármelyik neked tetsző temetkezőhelyet, és oda temesd halottadat! Egyikünk sem fogja megtagadni tőled, sem megakadályozni téged, akármelyikünké is legyen az a hely.”

⁷ Akkor Ábrahám fölkelt, és meghajolt a hettiták előtt, ⁸ majd ezt válaszolta: „Ha valóban megengeditek, hogy itt temessem el halottamat, akkor szóljatok az érdekemben Efrónnak, Cóár fiának! ⁹ Mert az ő tulajdona az a makpélai barlang, a szántóföldje végében — azt szeretném megvenni tőle. Teljes árat fizetek érte, akármennyi is legyen az. Itt előttetek kész vagyok megadni az árát, hogy saját temetkezőhelyem legyen az a barlang.”

¹⁰ Efrón is ott ült a hettita vezetők között, és most ő szólalt meg, hogy mindenki hallotta, aki arra járt a városkapunál: ¹¹ „Nem úgy, Uram! Hanem, kérlek, hallgasd meg ajánlatomat! Neked adom azt az egész földet, amelyben a barlang fekszik. Népem fiai előtt, mint tanúk előtt, neked adom, csak temesd oda halottadat!”

¹² Ábrahám ismét meghajolt a föld tulajdonosai előtt. ¹³ Majd ezt válaszolta Efrón ajánlatára az összes jelenlévő hettita előtt: „Kérlek, fogadd el, hogy teljes árat akarok fizetni a földedért! Ha eladod azt a földet, én megveszem tőled, és megadom az árat, amit kérsz. Akkor majd eltemetem oda halottamat.”

¹⁴ Efrón akkor így felelt: ¹⁵ „Uram, kérlek, halld ajánlatomat! Az a földdarab mindössze 400 sékel ezüstöt^[a] ér. De kettőnk között egy ilyen összeg csekélységnek számít — temesd csak el oda nyugodtan halottadat!”

¹⁶ Ábrahám ezzel elfogadta az ajánlatot, és a többi hettita előtt kimérte Efrón kezéhez a 400 sékel ezüstöt, ahogy az a kereskedők között szokás, ha üzletet kötnek.

^17-18 Így vásárolta meg a hettiták nyilvánossága előtt Ábrahám Efróntól azt a makpélai földdarabot. Ez a terület Mamrétól, azaz Hebrontól keletre fekszik, fák is vannak rajta, és ebben van az a bizonyos barlang. Mindez Ábrahám tulajdona lett. ¹⁹ Ezután Ábrahám eltemette Sárát, a feleségét Makpéla mezején, a barlangban, Mamrétól, azaz Hebrontól keletre, Kánaán földjén. ²⁰ Ez a földdarab, a benne fekvő barlanggal együtt — mivel a hettitáktól megvásárolta — Ábrahám jogos tulajdona lett, családi temetkezőhelyül.

Ábrahám feleséget keres Izsáknak

…

Adónijjá meg akarja szerezni a királyságot

1 Dávid király nagyon megöregedett, és idős kora miatt állandóan fázott. Szolgái hiába próbálták takarókkal melegíteni. ² Végül azt javasolták a királynak: „Hadd keressünk urunknak egy fiatal szűz leányt, aki gondozza a királyt. Ha ez a leány a király karjai között fekszik, akkor urunk nem fog fázni többé.” ³ A király szolgái tehát keresni kezdtek egész Izráelben egy szép leányt, hogy szolgálja a királyt. Végül rátaláltak a súnémi Abiságra, akit el is vittek Dávidhoz. ⁴ Ez a leány valóban nagyon szép volt. Ettől fogva ő ápolta és gondozta a királyt, aki azonban nem hált vele.

^5-6 Adónijjá, Dávid fia, akit Haggít szült Dávidnak, daliás termetű férfi volt. Adónijjá később született, mint a féltestvére, Absolon. Adónijjá elbizakodottságában ezt mondta: „Én leszek a király Dávid után!” Saját testőrökből álló kíséretet szerzett magának, amely lovasokból, harci szekerekből és ötven gyalogos katonából állt. Ez utóbbiak mindig Adónijjá harci szekere előtt futottak, akárhová ment. Dávid azonban soha nem szólt Adónijjának, és nem vonta kérdőre, bármit is tett. Soha nem dorgálta meg: „Fiam, miért viselkedsz így?!”

⁷ Adónijjá tanácskozott Jóábbal, Cerúja fiával és Ebjátárral, a pappal, akik a pártjára álltak, és támogatták. ⁸ Azonban voltak, akik nem csatlakoztak Adónijjához: Cádók pap, Benája, Jójádá fia, azután Nátán próféta, Simei, Réi, meg Dávid testőrei.

⁹ Ezután történt, hogy Adónijjá juhokat, marhákat és hizlalt borjakat áldozott a Kígyó-sziklánál, a Rógél-forrás^[a] mellett. Erre az alkalomra meghívta a testvéreit — a király összes fiát —, és Júda törzsének minden királyi tisztviselőjét, ¹⁰ csak a következőket nem hívta meg: Salamont, a testvérét; Nátán prófétát meg Benáját és a király testőreit.

Nátán és Betsabé közbenjár Dávidnál

¹¹ Nátán próféta azonban megtudta ezt, és felkereste Betsabét, Salamon anyját. Ezt kérdezte tőle: „Nem hallottad, hogy Adónijjá, Haggít fia lett a király? Urunk, Dávid pedig semmit sem tud róla! ¹² Most hát hallgass rám! Hadd adjak neked tanácsot, hogyan mentheted meg az életedet és fiad, Salamon életét is. ¹³ Menj be Dávid királyhoz, és mondd ezt neki: Uram, királyom! Nem úgy van-e, hogy esküvel erősítve megígérted szolgálódnak: »Egészen biztos, hogy a fiad, Salamon lesz utánam a király, ő követ engem a trónon!« Akkor miért lett mégis Adónijjá a király?” ¹⁴ Amíg te beszélsz a királlyal, én is bemegyek hozzá, és megerősítem szavaidat.

¹⁵ Így hát Betsabé meglátogatta a királyt, aki már nagyon öreg volt, és a hálószobájában feküdt. A súnémi Abiság volt mellette, aki szolgálta a királyt. ¹⁶ Betsabé fejet hajtott, majd földre borult a király előtt, aki megkérdezte tőle: „Mit kívánsz?”

¹⁷ Betsabé így felelt: „Uram, királyom! Te megesküdtél nekem, szolgálólányodnak az Örökkévalóra, Istenedre: »Egészen biztos, hogy a fiad, Salamon lesz utánam a király, ő követ engem a trónon!« ¹⁸ Most pedig Adónijjá lett a király, te pedig, uram, királyom, nem is tudsz róla! ¹⁹ Adónijjá éppen most nagy lakomát tart. Sok bikát, hizlalt borjút és juhot áldozott, és meghívta a király összes fiát, Ebjátár papot és Jóábot, a hadsereg vezetőjét. De Salamont, a szolgádat nem hívta meg. ²⁰ Most hát, uram, királyom, rajtad van egész Izráel szeme! Neked kell megmondanod, ki legyen a király utánad! ²¹ Máskülönben, miután te, uram, királyom, pihenni térsz őseid mellé, Adónijjá engem és Salamont lázadónak fog tekinteni.”

²² Mialatt Betsabé a királlyal beszélt, megérkezett Nátán próféta is. ²³ A szolgák jelentették a királynak: „Itt van Nátán próféta.” Nátán bejött, és földre borult a király előtt. ²⁴ Azután ezt kérdezte: „Uram, király! Te mondtad azt, hogy Adónijjá uralkodjon utánad, és ő üljön a trónodra? ²⁵ Mert ő ma nagy vendégséget rendezett. Sok bikát, hizlalt borjút és juhot áldozott, meghívta a király összes fiát, a hadsereg vezetőit és Ebjátár papot. Ezek együtt lakomáznak, és azt kiáltják: »Éljen Adónijjá, a király!« ²⁶ Azonban engem, a te szolgádat; Cádók papot, Benáját, Jójádá fiát, és szolgádat, Salamont — bennünket nem hívott meg Adónijjá! ²⁷ Uram, királyom, valóban tőled van ez a dolog? Ha igen, akkor miért nem mondtad meg szolgáidnak, ki fog követni a trónodon?”

²⁸ Akkor Dávid behívatta Betsabét, aki megállt előtte.

²⁹ A király megesküdött: „Az Örökkévalóra esküszöm, aki örökké él, és aki megszabadította a lelkemet minden bajból, ³⁰ hogy bizony ma megteszem, amit régen esküvel megígértem neked! Mert megesküdtem neked az Örökkévalóra, Izráel Istenére: »Egészen biztos, hogy a te fiad, Salamon uralkodik utánam, és ő ül majd a trónomra.«”

³¹ Akkor Betsabé arccal a földre borult a király előtt, és ezt mondta: „Uram, Dávid király, örökké élj!””

https://www.biblegateway.com/passage/?search=I+Kings+1%3A1+-+1%3A31&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS