“
2014. augusztus 14. csütörtök, 15:00
Drága szeretett leányom, azt szeretném tudatni, hogy azok, akik akadályozzák Isten Akaratának azt a tervét, hogy lelkeket mentsen meg, magukra fogják vonni Atyám Haragját.
Amikor az ember Örök Atyám Isteni Akaratának köszönhetően egy nagy ajándékot kap, és aztán visszadobja azt, Atyám sír. De amikor az ember megpróbálja megállítani, tönkretenni, vagy megakadályozni a Tervemet, hogy Atyám szövetségét beteljesítsem, mely üdvösséget hoz a világ számára, nagyon fog ezért szenvedni. Amikor az ember saját erejében bízva, úgy gondolja, hogy az fölülmúlja Isten erejét, akkor ő tehetetlenné lesz téve. Amikor egy ember megölel Engem – ahogyan azt Júdás is tette – és azt mondja, hogy szeret Engem, megcsókolja az Arcomat, és aztán elárul Engem, akkor ő nem különb annál, mint aki átadott Engem a hóhéraimnak.
Én nagy kegyelmeket hozok az emberiségnek ebben az időben. Én e küldetés által nagy Ajándékokat hozok az embernek – és ő mit tesz? Az Arcomba köp, annyira tele van a lelke féltékenységgel, rosszindulattal és gyűlölettel. Azokat, akik ezt teszik, mély bánat fogja sújtani, ami a magányosságból született, melyhez hasonlót eddig még sohasem éreztek. Ők az Istentől való elszakadás fájdalmát fogják ebben a földi életben elszenvedni, és amikor ez megtörténik, tudni fogják, hogy ezt az okozta, hogy Engem, Jézus Krisztust, az egyetlen Megváltójukat elárulták. Ők egyébként teljes mértékben meg fogják érteni Nagy Irgalmasságomat, mert azáltal, hogy szenvedés adatik nekik a Földön, esélyt adok nekik arra, hogy bűnbánatot tartsanak, és teljes egészében megújuljanak. Amikor méltósággal elfogadják Akaratomat, akkor Én a Királyságomban való életet hozom nekik.
Ébredjetek fel mindnyájan és értsétek meg, hogy az Én egyetlen vágyam az, hogy Szerető Karjaimba vegyelek benneteket. Én nem vagyok a ti ellenségetek – szeretlek benneteket, és annyira vágyom utánatok, hogy ti azt képtelenek vagytok megérteni. Nem azért küldöm a prófétákat, hogy megfélemlítsenek benneteket, hanem, hogy hírül vigyék nektek az Igazságot, hogy Örök Üdvösséget hozhassak mindnyájatoknak, különösen azoknak, akik arra a legméltatlanabbak.
Jöjjetek! Hallgassatok Hívásomra – Tervem meg fog valósulni, nem számít, hogy milyen ellenállást fejtetek ki azzal szemben. A teljes igazság, amelyre szükségetek van, hogy visszaszerezzétek az örökségetekre való Isten adta jogotokat, hamarosan megismertetésre kerül. Amikor Én ezzel a hírrel jövök, nektek üdvözölnötök kell azt, vagy ha mégsem, akkor elveszítitek a lelketeket.
Jézusotok”
https://masodikeljovetel.hu/azok-akik-akadalyozzak-isten-akaratanak-azon-tervet-hogy-lelkeket-mentsen-meg-magukra-fogjak-vonni
———-
Igaz élet Istenben:
“JÚDÁS
1990. november 11.
Uram?
Én vagyok. Pihenj meg bennem! Az egész mennyország tele van örömmel, ezt nevezitek ti örök boldogságnak. Leányom, ha a lelkek tudnák, milyen csodálatos dolog Istenben élni, egy sem veszne el ilyen könnyen, hacsak azt nem választják, hogy úgy vesszenek el, mint Júdás. Ő a kárhozat útját választotta. Mennyire elszomorodott Szívem, valahányszor láttam, hogy távolodik tőlem. Mennyit imádkoztam érte! Mennyit sírtam miatta! Oly sok hozzám vezető utat nyitottam számára, de alighogy elindult egyiken, máris letért róla, amint rádöbbent, hogy én adtam neki a lehetőséget. Bűnét lázadással tetézte. Sértéseket tartogatott szívében számomra, Istene számára, amikor ráébredt, hogy az én királyságom nem földi királyság, nem földi dicsőség. Becsukta szívét, elvágta kötelékeinket, és azonnal elidegenedett tőlem. Sötétség borult érzékeire, nem tudta mi a jó, és mi a rossz, és annak az uralkodónak engedelmeskedett, aki a levegő ura.
Ma is azt kérdezem a betegtől, amit egykor a Beteszda fürdőnél1: “Meg akarsz gyógyulni?” Ebben a pillanatban meg tudlak gyógyítani, és az egész menny ünnepel és örvendez majd! Ingyen adom, ezért úgy jöjj, amilyen vagy, meggyógyítalak lélek, országomba léphetsz, és bennem, Istenedben 
élhetsz. 
Római katolikus:
“ 2019-08-1419. évközi hét szerda
OLVASMÁNY Mózes ötödik könyvéből
Nébó hegyén meghal Mózes, Izrael vezére és legnagyobb prófétája.
Ama napokban Mózes fölment Moáb síkságáról Nébó hegyére, a Jerikóval szemben fekvő Fászga hegység csúcsára. Az Úr megmutatta neki az egész országot: Gálaádot egészen Dán földjéig, egész Neftalit, Efraim és Manassze földjét, Júda egész területét a tenger partjáig, a Délvidéket és a pálmafák városának, Jerikónak terjedelmes rónaságát egészen Szegorig.
Majd így szólt hozzá az Úr: „Ez az a föld, amelyet esküvel ígértem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy utódaiknak adom. Szemeddel láthatod, de oda be nem mehetsz.” Az Úr rendelése szerint ott, Moáb földjén halt meg Mózes, az Úr szolgája. Az Úr temette el Moáb földjén egy völgyben, Bethfegorral szemben. Ezért nem ismeri senki se a sírját mind a mai napig.
Mózes százhúsz esztendős volt, amikor meghalt. Szeme nem volt homályos, és ereje nem fogyatkozott meg. Népe harminc napig siratta őt Moáb síkságán, míg le nem teltek siratásának és gyászolásának napjai.
Ekkor Józsue, Nun fia eltelt a bölcsesség lelkével, mert Mózes rátette a kezét. A nép hallgatott is rá, vagyis úgy cselekedtek, ahogyan az Úr megparancsolta Mózesnek. De olyan próféta nem támadt többé Izraelben, mint Mózes, akivel az Úr szemtől szemben találkozott. Nem volt hozzá hasonló, akit az Úr azért küldött, hogy jeleket és csodákat műveljen Egyiptom egész földjén a fáraó és annak összes szolgái előtt, és aki hatalmas erővel nagy csodajeleket vitt végbe az egész nép szeme láttára.
Ez az Isten igéje.
MTörv 34,1-12
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Áldott legyen az Isten, * aki életre hívta lelkemet! (Vö. 20a. és 9a. – 8. G tónus)
Előénekes: Minden föld dicsérje az Istent, * dicső nevének zsoltárt zengjetek.
Magasztaló énekkel mondjátok Istennek: * „Mily csodásak a te műveid!”
Hívek: Áldott legyen az Isten, * aki életre hívta lelkemet!
E: Jöjjetek, és lássátok Isten műveit, * csodálatos, amit végbevitt.
Áldjátok Istenünket, nemzetek, * dicsőségéről éneket zengjetek!
H: Áldott legyen az Isten, * aki életre hívta lelkemet!
E: Mindnyájan, kik félitek az Istent, † jertek, halljátok: * elbeszélem, mily nagy csodákat tett vélem.
Ajkam hozzá kiáltott, * nyelvem dicséretet mondott néki.
H: Áldott legyen az Isten, * aki életre hívta lelkemet!
Zsolt 65,l-3a.5 és 8.16-17
ALLELUJA
Isten kiengesztelődött Krisztusban a bűnös világgal, * és ránk bízta a kiengesztelődés hirdetését. 2Kor 5,19
† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Testvéri intéssel megmenthetjük hibázó embertársunkat.
Jézus egy alkalommal így oktatta tanítványait:
„Ha testvéred vétkezik ellened, menj, és figyelmeztesd őt négyszemközt! Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet. Ha azonban nem hallgat rád, vigyél magaddal egy vagy két társat, hogy »kettőnek a tanúbizonysága vagy háromé tanúsítsa a dolgot«. Ha rájuk sem hallgat, mondd meg a hívek közösségének! Ha a hívek közösségére sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos.
Bizony, mondom nektek: Amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is; és amit feloldotok a földön, fel lesz oldva a mennyben is.
És bizony, mondom nektek: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják azt mennyei Atyámtól. Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.”
Ezek az evangélium igéi.
Mt 18,15-20″
https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2019-08-14
Ortodox (Görög keleti):
“…4 Az isteni szeretet türelmes és jóságos. Ez a szeretet nem féltékeny, nem irigy, nem dicsekszik, nem büszke, 5 nem viselkedik gorombán, nem a maga hasznát keresi, nem lesz indulatos, nem tartja számon, ha valaki rosszul bánik vele, 6 nem örül az igazságtalanságnak, de együtt örül az igazsággal. 7 Az isteni szeretet mindent eltűr, mindig hisz, mindig remél, mindenben kitart.
8 Ez a szeretet soha nem fogy el. Elmúlik a prófétálás, elmúlik a nyelveken szólás, elmúlik minden tudás. 9 Mert töredékesek az ismereteink és a prófétálásunk is. 10 Amikor azonban eljön a teljesség, a töredékes feleslegessé válik.
11 Amikor gyermek voltam, úgy beszéltem és úgy gondolkodtam, mint a gyermekek. Mikor azonban felnőttem, elhagytam a gyerekes dolgokat. 12 Mi is hasonlóképpen vagyunk: most csak úgy látjuk a valóságot, mintha egy homályos tükörben szemlélnénk. De mikor eljön a teljesség, mindent szemtől-szembe és világosan fogunk látni. Most mindent csak töredékesen ismerek és értek, de akkor majd olyan tökéletesen fogok ismerni és érteni mindent, ahogyan maga Isten ismer engem.
13 Ez a három azonban mindig megmarad: a hit, a remény, és a szeretet. Ezek közül azonban az isteni szeretet a nagyobb.
Szellemi ajándékok a gyülekezet építésére
14.1 Minden erőtökkel azon igyekezzetek, hogy ez az isteni szeretet éljen és működjön bennetek! Teljes szívvel kívánjátok a Szent Szellem ajándékait, leginkább a prófétálás ajándékát! 2 Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez beszél, hanem Istenhez. Az emberek közül senki sem érti, amit mond, mert a Szent Szellemben és titkosan szól. 3 Aki viszont prófétál, az emberekhez szól: olyan dolgokat mond, amelyek épülésükre, bátorításukra és megerősítésükre szolgálnak. 4 Aki a nyelveken szólás ajándékát használja, szellemileg erősíti és építi saját magát. Aki azonban a prófétálás ajándékával szolgál, az a gyülekezetet építi.
5 Szeretném, ha mindegyikőtöknél működne a nyelveken szólás ajándéka, de még inkább azt, hogy prófétáljatok. Hasznosabb annak a szolgálata, aki prófétál, mint aki nyelveken szól, kivéve, ha az, aki a nyelveken szólás ajándékával szolgál, egyúttal meg is tudja magyarázni, amit mondott, hogy az egész gyülekezetnek hasznára legyen.”
“
Példázat a szőlőmunkásokról
20.1 „Isten Királysága hasonló ehhez: egyszer egy szőlősgazda korán reggel kiment, hogy napszámosokat fogadjon a szőlőjébe. 2 Megegyezett velük egy dénár napszámban, majd kiküldte őket a szőlőjébe dolgozni.
3 Reggel kilenc óra körül ismét kiment a piactérre, s látott néhány férfit, akik tétlenül álldogáltak. 4 Ezt mondta nekik: »Menjetek ti is a szőlőmbe, és ami jár, megkapjátok!« 5 Azok el is mentek.
Délben, majd három óra körül ismét kiment, és újabb munkásokat fogadott fel, akiket szintén kiküldött a szőlőjébe dolgozni. 6 Amikor délután öt óra körül kiment a piactérre, megint talált ott munka nélkül lézengőket, és megkérdezte tőlük: »Miért álldogáltok itt tétlenül egész nap?«
7 »Mert még senki sem fogadott fel bennünket« — felelték.
»Menjetek ti is a szőlőmbe dolgozni!« — mondta nekik.
8 Amikor beesteledett, a szőlősgazda szólt a munkások vezetőjének: »Hívd ide a munkásokat, és fizesd ki a bérüket! Az utolsókkal kezdd, és az elsőket fizesd ki utoljára!«
9 Először jöttek azok, akik csak öt óra körül kezdték a munkát. Mindegyikük egy-egy dénárt kapott. 10 Amikor az elsők következtek, azt remélték, hogy ők majd többet kapnak, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. 11 Amikor átvették a bérüket, méltatlankodva mondták a gazdának: 12 »Akik utoljára jöttek, azok csak egy órát dolgoztak. Te azonban ugyanúgy bántál velük, mint velünk, pedig mi egész nap keményen dolgoztunk a forró napon!«
13 Ő így felelt egyiküknek: »Barátom! Nem vagyok igazságtalan hozzád! Nem abban egyeztünk meg, hogy egy dénár a napszám? 14 Fogd a béredet, és menj! Ennek az utolsóként érkezett munkásnak is ugyanannyit akarok adni, mint neked. 15 Vagy talán nincs jogom azt tenni a saját pénzemmel, amit akarok? Azért nézed ezt rossz szemmel és irigykedve, mert én nagylelkű vagyok hozzájuk?«
16 Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók.””
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Matthew+20:1-16&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS
——
https://oca.org/readings/daily/2019/08/14
