———-
Imahadjárati imák:
https://remnant-army.org/wordpress/hu/keresztes-imahadjarati-imak/
IMÁK KÜLÖNLEGES KEGYELMEKÉRT – Szeretetért, Isteni Vezetésért, a Szentlélek Ajándékaiért (II.rész)
Keresztes Imahadjárat 101. imája
Csodatevő ima, hogy megérezzük Jézus Jelenlétét
Keresztes Imahadjárat 109. imája
A Bizalom Ajándékáért
Keresztes Imahadjárat 119. imája
Az Átalakítás imája
Keresztes Imahadjárat 145. imája
Tölts el engem Szereteted Ajándékával
Keresztes Imahadjárat 149. imája
Keressük Isten Szeretetét”
———-
Igaz élet Istenben:
EGYHÁZAM EGYIK RÉSZE VAKKÁ VÁLT
—
http://www.calendarpedia.com/when-is/orthodox-easter.html
2003. december 12-15.
Source: http://ichtys.hu/index.php/113-2003-december-12-15#_ftn1
Római katolikus:
26. évközi hét szombat
OLVASMÁNY Jób könyvéből
Jób megalázkodik az Úr előtt, az Úr pedig megáldja őt.
Az Úr szavára Jób így válaszolt: „Most már tudom, hogy mindent megtehetsz, Uram, és hogy egyetlen gondolatunk sincs rejtve teelőtted.
Igazad van: »Ki az az oktalan, aki gondviselésedet értelmetlennek mondja?«
Valóban balgán szóltam én olyanról, ami meghaladja bölcsességemet.
Eddig csak szóbeszédből hallottam rólad, Uram, de most saját szememmel látom, hogy ki vagy. Korholom tehát önmagamat, és bánom bűneimet, porban és hamuban!”
Jób életének következő szakaszát az Úr még jobban megáldotta, mint a korábbit.
Lett neki hatezer tevéje, tizennégyezer juha, és ezer iga ökre, ezer szamara.
Született hét fia, és három lánya is: Jemima, Kasszia, Kerenhappuk.
Az egész földön nem volt három olyan szép leány, mint Jób leányai.
Jób örökrészt is adott nekik fiútestvéreik között.
Száznegyven évig élt még Jób ezek után.
Meglátta nemcsak gyermekeit, hanem negyedízig való unokáit is.
Majd meghalt öregen, évekkel gazdagon megáldva.
Ez az Isten igéje.
Jób 42,1-3.5-6.12-16
VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: A te arcodat, Uram, * ragyogtasd szolgád fölé. 135a. vers.
Előénekes: Igazi jóságra, okosságra és bölcsességre oktass engem * mert én hiszek parancsolataidban.
Igen jó nekem, hogy megaláztak engem, * hogy bizonyságaidat megtanuljam.
Hívek: A te arcodat, Uram, * ragyogtasd szolgád fölé.
E: Jogosan ítélsz, Uram, ezt jól tudom, * igazad volt, hogy megaláztál.
Rendeléseid léteznek ma is, végzéseid szerint, * mert neked szolgál a mindenség.
H: A te arcodat, Uram, * ragyogtasd szolgád fölé.
E: Parányi szolgád vagyok csupán, * adj értelmet, hogy tudjam végzéseidet.
Ragyogva világít szavad fénye, * értelmessé teszi a kicsinyeket.
H: A te arcodat, Uram, * ragyogtasd szolgád fölé.
Zsolt 118,66.71.75.91.125.130
ALLELUJA
Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Istene, * mert feltártad a kicsinyeknek országod titkait. Vö. Mt 11,25 – 8 G. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Az apostoli munkajutalma: öröm a Szentlélekben.
A hetvenkét tanítvány, akiket Jézus az evangélium hirdetésére küldött, nagy örömmel tért vissza. „Uram – mondták Jézusnak –, a te nevedre még a gonosz lelkek is engedelmeskedtek nekünk.” Ő így válaszolt: „Láttam a sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből. Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn úrrá legyetek: Semmi sem fog ártani nektek.
Mindazonáltal ne annak örüljetek, hogy a gonosz lelkek engedelmeskedtek nektek. Inkább annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyben.”
Abban az órában Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így imádkozott: „Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mivel elrejtetted ezeket a bölcsek és az okosak elől, és feltártad az egyszerűeknek, így van ez, Atyám, mert így tetszett neked.
Az Atya mindent átadott nekem. Senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya, és az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.”
Jézus azután tanítványaihoz fordult, és így szólt: „Boldog az a szem, amely látja, amit ti láttok. Mondom nektek: Sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta; szerette volna hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.”
Ezek az evangélium igéi.
Lk 10,17-24″
https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2020-10-03
“…. Ti vagytok az a nemzedék, amely Egyházam végső Keresztre feszítésének a tanúja lesz, de tudnotok kell a következőt: Dicsőséges Testem, az Új Jeruzsálem, a hamuból fog kiemelkedni, és ti arra lesztek kiválasztva, hogy a tizenkét nemzet körében uralkodjatok. Ha ti továbbra is hűek maradtok Hozzám, Én dicsőségben felemellek benneteket, és a Menny és a Föld a tietek lesz az eljövendő világban. Nektek kizárólag Rám kell összpontosítanotok az utálat pusztítása során, mert az rövid lesz. És aztán többé már soha semmi sem fog Tőlem elválasztani benneteket.
Jézusotok”
Ti vagytok az a nemzedék, amely Egyházam végső Keresztre feszítésének a tanúja lesz
2013. október 22. kedd 13:30
————
Ortodox (Görög keleti):
“….
20 Testvéreim, ne legyetek gyermekek a gondolkozásban, hanem a rosszban legyetek kiskorúak, a gondolkozásban ellenben érettek legyetek.
21 A törvényben meg van írva: “Idegen nyelveken és idegenek ajkával fogok szólni ehhez a néphez, és így sem hallgatnak rám”, ezt mondja az Úr.
22 Úgyhogy a nyelveken való szólás jel, de nem a hivőknek, hanem a hitetleneknek, a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek szól.
23 Ha tehát összejön az egész gyülekezet, és mindnyájan nyelveken szólnak, és közben bemennek oda az avatatlanok vagy a hitetlenek, nem azt fogják-e mondani, hogy őrjöngtök?
24 De ha valamennyien prófétálnak, és bemegy egy hitetlen vagy be nem avatott, annak mindenki a lelkére beszél, azt mindenki megvizsgálja,
25 és így szívének titkai nyilvánvalóvá lesznek, úgyhogy arcra borulva imádja az Istent, és hirdeti, hogy az Isten valóban közöttetek van.
———————–
Jézus meggyógyítja a bénát
17 Amikor az egyik napon tanított, és ott ültek a farizeusok és törvénytudók, akik Galilea és Júdea különböző falvaiból, továbbá Jeruzsálemből jöttek, az Úr ereje gyógyításra indította őt.
18 És íme, férfiak ágyon hoztak egy béna embert, és igyekeztek bevinni és letenni eléje.
19 Mivel a sokaság miatt nem találták módját, hogyan vigyék be, felmentek a háztetőre, és a cseréptetőn át eresztették le ágyastól Jézus elé a középre.
20 Ő pedig látva hitüket, így szólt: “Ember, megbocsáttattak a te bűneid.”
21 Erre az írástudók és a farizeusok elkezdtek tanakodni: “Kicsoda ez, aki így káromolja az Istent? Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül?”
22 Jézus átlátta gondolataikat, és így válaszolt nekik: “Miről tanakodtok szívetekben?
23 Mi könnyebb: ezt mondani: Megbocsáttattak a te bűneid – vagy pedig ezt mondani: Kelj fel és járj?
24 Azért pedig, hogy megtudjátok: van hatalma az Emberfiának bűnöket megbocsátani a földön: Neked mondom, – így szólt a bénához -, kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza!”
25 Ez pedig szemük láttára azonnal felkelt; fogta ágyát, amelyen feküdt, és Istent dicsőítve hazament.
26 Ámulat fogta el mindnyájukat, és dicsőítették az Istent, megteltek félelemmel, és ezt mondták: “Hihetetlen dolgokat láttunk ma!””
https://www.biblegateway.com/passage/?search=1+Corinthians+14%3A20-25%3B++++Luke+5%3A17-26&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;NT-HU;BDS
—–
https://oca.org/readings/daily/2020/10/03
————
Az évenkénti tized
22 Minden egyes évben tedd félre a betakarított termés tizedrészét mindenből, ami csak a földeden terem! 23 Tehát tedd félre gabonádból, borodból, olívaolajadból és egyéb terményeidből a tizedrészt! Teheneid, juhaid és kecskéid elsőszülött kicsinyeit különítsd el! Ezeket vidd fel arra a helyre, amelyet az Örökkévaló majd erre a célra kiválaszt városaid közül, hogy ott imádjátok őt. Ott rendezz ezekből ünnepi lakomát egész családoddal együtt, és örvendezzetek az Örökkévaló jelenlétében. Így mindig emlékezni fogtok arra, hogy Istenünket, az Örökkévalót tiszteljétek.
24-25 Azonban, ha az a hely, amelyet az Örökkévaló kiválaszt, hogy oda helyezze nevét, túl messze van ahhoz hogy terményeid tizedrészét, amivel Istenünk, az Örökkévaló megáldott téged, oda vidd, akkor másképpen járj el. Add el a tizedrészt, s a pénzt vidd fel arra a helyre. 26 Ott vásárolj érte, amit csak kíván a lelked: marhát, juhot, új bort, erősebb italokat vagy bármi mást. Így rendezz ott lakomát belőle egész családodnak, és örvendezzetek az Örökkévaló jelenlétében.
27 Ne feledkezz meg a városodban, vagy községedben lakó lévitákról! Hívd meg őket is erre a lakomára, mert ők nem kapnak örökségül földbirtokot, mint ti.
A harmadévi tized
28 Minden harmadik év végén vidd el terményeid tizedrészét a város kapujánál lévő raktárba! 29 Akkor eljönnek érte a lakóhelyeteken élő léviták és idegenek, az árvák és az özvegyek. Ebben az évben az ő számukra gyűjtsd össze, és nekik add oda, hogy ne szűkölködjenek ők se. Akkor megáld titeket Istenünk, az Örökkévaló, megáldja kezed minden munkáját!
A szombatév törvénye
15 Mózes így folytatta: Minden hetedik esztendő végén el kell engedjétek adósaitok minden tartozását!
….
54 Így imádkozott Salamon király az Örökkévalóhoz, s ez idő alatt térden állt az oltár előtt, és kezeit az égre emelte. Amikor befejezte az imádságot, 55 fölállt, és messzire hallható hangon megáldotta Izráel egész közösségét:
56 „Áldott legyen az Örökkévaló, aki békességet és nyugalmat adott népének, Izráelnek, ahogyan megígérte! Az Örökkévaló sok ígéretet adott, szolgája, Mózes által, s ezeket kivétel nélkül mind megtartotta! 57 Legyen velünk Istenünk, az Örökkévaló, ahogyan őseinkkel is volt! Ne hagyjon el bennünket, se ne taszítson el minket magától! 58 Fordítsa magához a szívünket, hogy az ő útjain járjunk, engedelmeskedjünk parancsainak, rendelkezéseinek és határozatainak, amelyeket őseinknek adott! 59 Ezek a szavak pedig, amelyekkel könyörögtem az Örökkévaló előtt, legyenek éjjel és nappal Istenünk, az Örökkévaló előtt, hogy minden nap jóindulattal tekintsen szolgája és egész népe, Izráel ügyére! 60 Hadd tudják meg a föld nemzetei mindannyian, hogy az Örökkévaló az egyetlen igaz Isten, és rajta kívül nincs más! 61 Ti pedig vigyázzatok, hogy szívetek mindig tökéletesen hűséges legyen Istenünk, az Örökkévaló iránt, és járjatok rendelkezései és parancsai szerint úgy, mint ma!”
62 Azután a király és Izráel egész népe áldozatot mutatott be az Örökkévalónak. 63 Salamon király 22 000 marhát és 120 000 juhot áldozott fel az Örökkévalónak hálaáldozatul. A király és a nép így szentelte föl az Örökkévaló Templomát.
64 Ezen a napon szentelte föl a király a Templom épülete előtti udvart is. Az égőáldozatokat, ételáldozatokat és a hálaáldozatok zsíros részeit ebben az udvarban áldozta föl az Örökkévalónak, mert a Templom előtti nagy bronzoltáron ezek az áldozatok már nem fértek el.
65 Így ünnepelte meg Salamon és Izráel egész népe az ünnepet, amelyre az egész országból nagyon sokan összegyűltek az északi határtól, a hámáti hágótól fogva a déli határig, Egyiptom patakjáig. Az ünnep kétszer hét, vagyis 14 napig[a] tartott. 66 Amikor az ünnepnapok leteltek,[b] Salamon hazabocsátotta a népet, ők pedig áldották a királyt, majd hálás szívvel és örömmel hazatértek. Mindannyian örültek annak a sok jónak, amit az Örökkévaló tett Dáviddal, szolgájával és az Örökkévaló népével, Izráellel.”
