“2015. február 17. kedd, 17:00
Drága gyermekeim, megkaptátok az Imákat, az Ajándékokat és a fegyvereket, hogy teljes gőzzel haladjatok előre, felkészülvén drága Fiam, Jézus Krisztus Második Eljövetelére.
Az Ő Maradék Hadserege megalakult, és az továbbra is növekedni fog a világ minden részén, hogy meg lehessen menteni a lelkeket. Az előttetek álló idők folyamán, Isten Maradék Hadserege, az Ő Szent Igéjének Igazságát a világ minden sarkában meg fogja őrizni.
Amikor az Úr Nagy Napja a világra leereszkedik, a Maradék – a Szentlélek kegyével megáldottan – imáinak és áldozatainak köszönhetően, csillapítani fogja Isten haragját.
Sohasem szabad felednetek, hogy Isten mindnyájatokat szeret, de az ellenállás miatt, amelyet Isten gyermekeivel szemben fognak tanúsítani, nem lesz könnyű hűségesnek maradni az Igéhez.
Isten Maradéka az elkövetkezendő napokban egyesülni fog, hitfelekezettől és nemzetiségtől függetlenül, amikor a Szent Igének még az említése is tiltva lesz.
Isten ezen a Küldetésen keresztül kommunikálni fog veletek, amikor vigasztalásra lesz szükségetek, hogy rátok áraszthassa Kegyelmeit hitetek megtartása érdekében.
Bátorság, gyermekeim, minden Fiam Kezében van, Aki minden lelket fel fog keresni, még a közületek legkeményebbeket is. Szeretetem mindnyájatok iránt örök, és azt szeretném, ha minden Ajándékot, amelyet a Szent Evangéliumok és ezen Üzenetek által kaptok, a lelkek üdvössége érdekében használnátok fel.
Isten soha nem fogja cserbenhagyni Maradékát, és az imacsoportjaitok által, és minden más imacsoport által, amelyek más küldetéseknek köszönhetően a világgal való kommunikációim gyümölcsei, a lelkeket meg lehet menteni, és meg is lesznek mentve.
Vigasztaljátok egymást a lelki megpróbáltatások idején, és Isten vezetni fog benneteket az út minden lépésénél. Én, az Üdvösség Anyja, továbbra is a ti pártfogótok leszek, és minden Hozzám intézett kérésetekre válaszolni fogok.
Én mellettetek maradok egészen addig a Napig, amíg Fiam vissza nem tér, hogy visszakövetelje földi Királyságát.
Köszönöm nektek, hogy hittel, reménnyel és bizalommal válaszoltatok hívásomra, és Fiam hívására.
Szeretett Édesanyátok,
Az Üdvösség Anyja”
https://masodikeljovetel.hu/udvosseg-anyja-batorsag-gyermekeim-minden-fiam-kezeben-van
“ELSIMÍTOM AZ UTAT, AMELYEN HALADSZ
A BÖLCSESSÉGET A KICSINYEK ÉS AZ EGYSZERÛEK KAPJÁK
1989. március 27.
Jézus?
Én vagyok. Kedves, az én országom eljön. Engedd meg, hogy dicsõségemre igénybe vegyelek! Nem feledkezem meg rólad, bár lelked idõnként olyan messze van tõlem, a te Istenedtõl. Bízzál bennem, támaszkodj rám drága gyermekem, engedd meg, hogy lelkem teljesen átjárjon, és szabadon lélegezhessen benned! Kárpótolj azzal, hogy engedelmes vagy, és csak az én céljaimat keresed. Mindig elõtted vagyok. Ne félj keresztülmenni ezen a völgyön, ahol nincs oltalomhely, nincs zöld mezõ, kopár és száraz: Tudom, hogy sötétsége félelmet kelt lelkedben, de engem arról ismernek, hogy akiket én vezettem át a sivatagon, azok sohasem szomjaztak meg. Elõtted vagyok; hogy Szeretetemmel megvédjelek a széltõl. Szavammal táplállak. Elsimítom az utat, amelyen haladsz. Félreállítok minden követ és sziklát; nehogy eless, elmozdítom, hogy utat nyissak neked. Szent jelenlétem messzire ûzi innen ellenségeimet, akik a te ellenségeid is. Ha utadat tüskés bozótok és tövisek állják el, azokat téged körülvevõ angyalaim gyorsan kivágják és elégetik. Én, a te Megváltód, nem engedem, hogy ezek a tövisek megszaggassanak téged, gyermekem.
Drága lény, hagyatkozz rám! Én vagyok a Mindenható, én vagyok a Magasságbeli. Csupán szeretetet , szeretetet, szeretetet akarok tõled. Jöjj tehát, és osztozz velem, hadd legyek én a te örömöd. Ó Vassula, szeress és vigasztalj meg engem gyermeki szíveddel, jöjj és pihentesd meg fejemet; légy az én fejtámaszom, lábaim zsámolya, légy az én mennyországom! Engedd meg nekem, hogy én vezesselek keresztül a halálnak ezen a völgyén. Hamarosan elviszlek ebbõl az elhagyatottságból az én otthonomba, amely a te otthonod is, gyermekem. Légy velem egy! Ó drága gyermek, megvigasztalnál engem, Szabadítódat?
Áldott legyen a mi Urunk, aki a szeretet csodáit teszi értem. Uram, milyen nagy a te jóságod azok iránt, akik félnek Téged, akik Nálad keresnek menedéket. Az egész emberiség látni fogja. Örvendezzetek Urunkban és Szabadítónkban, dicsérjék Õt az erényesek, kiáltson örömében mindenki, aki tisztaszívû!
Leleplezem minden ellenségemet, és leheletemmel elsöpröm azokat, akik utamat eltorlaszolják. Még egyszer kinyilvánítom Szent Arcomat. Tisztasággal, szentséggel és hûséggel fedem be ezt a pusztaságot. A Szeretet és a Béke lesz veletek, és közöttetek fog lakozni. Érted? Hiszen megmondtam, hogy közöttetek fogok lakni, és hogy egészen enyémek lesztek! Gyermekem, emlékeztesd õket arra, hogy mennyire haragszik Lelkem a kevélyekre, és hogy a bölcsességet a kicsinyek és az egyszerûek kapják. Jöjj!”
———-
Római katolikus:
“ 02-24
Szent Mátyás apostol
SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
A sors Mátyásra esett, így a tizenegy apostolhoz sorolták.
Jézus mennybemenetele után egy alkalommal, amikor a testvérek mintegy százhúszan lehettek együtt, Péter szólásra emelkedett: „Testvérek, férfiak! Be kellett teljesednie az írásnak, amelyet a Szentlélek előre megmondott Dávid szája által Júdásról, azok vezetőjéről, akik elfogták Jézust. Közénk tartozott, és ő is részt kapott a mi szolgálatunkból. Benne van ugyanis a Zsoltárok könyvében: »Lakóhelyük váljék pusztasággá, ne legyen senki, aki sátrukat lakja«, továbbá: »Tisztségét kapja meg más«. Kell tehát, hogy azok közül a férfiak közül, akik mindig velünk voltak, amikor a mi Urunk, Jézus közöttünk járt-kelt – kezdve János keresztségétől egészen addig a napig, amikor felment a mennybe –, valaki velünk együtt tanúskodjék feltámadásáról.”
Kijelöltek tehát kettőt: Józsefet, akit Barszabbásznak, vagy más néven Jusztusznak is hívtak, és Mátyást. Majd így imádkoztak: „Uram, te ismered mindenkinek a szívét, mutasd meg, kit választasz e kettő közül, hogy átvegye az apostoli szolgálatban azt a helyet, amelyet Júdás hűtlenül elhagyott, hogy az őt megillető helyre kerüljön.” Ezután sorsot vetettek. A sors Mátyásra esett, így őt a tizenegy apostolhoz sorolták.
Ez az Isten igéje.
ApCsel 1,15-17.20-26
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Odaültette az Úr őt * népének fejedelmei közé! (4b. vers.)
Vagy: Alleluja. 2. szám.
Előénekes: Dicsérjétek az Urat, ti, szolgái, * dicsérjétek az Úr nevét!
Legyen áldott az Úr neve * most és mindörökké!
Hívek: Odaültette az Úr őt * népének fejedelmei közé!
Vagy: Alleluja.
E: Dicsértessék az Úr neve, * napkelettől napnyugatig.
Fölséges az Úr minden nép fölött, * dicsősége magasabb az egeknél.
H: Odaültette az Úr őt * népének fejedelmei közé!
Vagy: Alleluja.
E: Ki olyan, mint a mi Istenünk, † aki a magasságban trónol, * lehajol, hogy letekintsen az égre és a földre.
H: Odaültette az Úr őt * népének fejedelmei közé!
Vagy: Alleluja.
E: Az elhagyottat a porból magához vonja, * fölemeli a szegényt a sárból,
hogy odaültesse a gazdagok közé, * népének gazdagjai közé.
H: Odaültette az Úr őt * népének fejedelmei közé!
Vagy: Alleluja.
Zsolt 112,1-2.3-4.5-6.7-8
ALLELUJA
Én választottalak titeket a világból, † hogy menjetek és gyümölcsöt teremjetek, * és gyümölcsötök maradandó legyen, mondja az Úr. Jn 15,16 – 6. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Arra rendeltelek benneteket, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok.
Jézus így tanított az utolsó vacsorán:
„Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben!
Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében.
Ezeket azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök ezzel teljes legyen.
Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket! Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek. Nem mondalak titeket többé szolgának, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert mindazt, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek.
Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket; és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok: maradandó gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.
Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást!”
Ezek az evangélium igéi.
Jn 15,9-17″
https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2020-02-24
“2015. február 10. kedd, 14:36
Drága gyermekeim, fontos, hogy mindnyájan imádkozzátok a Keresztes Imahadjárat imáit és Legszentebb Rózsafüzéremet napi imáitok részeként. Választhattok bármelyik imát, nem feltétlenül szükséges mindegyiket elimádkoznotok, hanem azokat, amelyeket óhajtjátok. A Legszentebb Rózsafüzéremet minden nap imádkoznotok kell a gonosz befolyása ellen. …”
————
Ortodox (Görög keleti):
“
Bátorítsátok népemet!
40.1 „Vigasztaljátok népemet, bátorítsátok!
— mondja Istenetek. —
2 Beszéljetek a szívére Jeruzsálemnek!
Hirdessétek neki,
hogy szolgaságának ideje letelt,
hogy vétkeit az Örökkévaló megbocsátotta,
kétszeresen megbüntette már összes bűnéért
az Örökkévaló.”
3 Halljátok meg a kiáltónak szavát:
„Készítsetek utat az Örökkévalónak a pusztaságban!
Egyengessétek Istenünk útját a kietlenben!
4 Töltsétek föl mind a völgyeket,
a hegyek és dombok legyenek rónává,
ami tekervényes, legyen egyenessé,
ami göröngyös, legyen simává!
5 Akkor megjelenik az Örökkévaló dicsősége,
és minden halandó látni fogja,
kivétel nélkül mindannyian!”
— az Örökkévaló maga mondta ezt.
6 Egy hang szólt hozzám:
„Hirdesd, jó hangosan!”
Kérdeztem: „Mit mondjak?”
Ezt mondd: „Minden halandó olyan,
mint a fű a pusztán!
Minden emberi dicsőség,
mint a mező virága.
7 Csak rálehel az Örökkévaló,
és megszárad a puszta füve,
elhull virága.
Bizony, mint a fű,
olyan a nép!
8 Elszárad a fű,
elhull a virág,
de Istenünk szava
örökké érvényes marad!”
Nézzétek, Istenetek jön!
9 Sion, jó hírt viszel,
hát magas hegycsúcsra menj fel!
Jeruzsálem, jó hírt kiáltasz,
ereszd ki hát hangodat!
Ne félj, hirdesd bátran Júda városainak:
„Nézzétek, Istenetek jön!”
10 Nézzétek, az Örökkévaló Isten jön hatalommal!
Erős kézzel uralkodik.
Magával hozza népének jutalmát,
de ellenségeinek megfizet érkezése előtt.
11 Mint pásztor, úgy vezeti nyáját.
Gondjukat viseli,
karjára gyűjti a bárányokat, s ölébe veszi,
a szoptatósakat gyengéden vezeti.
Kihez hasonlítanátok az Örökkévalót?
12 Ugyan ki mérte meg markával az óceán vizét?
Ki mérte fel arasszal az egeket?
A föld porát ki szedte kosarába,
vagy ki tette mérlegre a hegyóriásokat?
Ki mérte le a dombokat?
13 Ki parancsolt valaha az Örökkévaló Szellemének?
Tanácsot ki adott neki?
Oktatta őt valaki?
14 Vagy kitől kért az Örökkévaló tanácsot valaha?
Ki tanította ítélkezni?
Ki oktatta bölcsességre?
Az értelem útjára ki vezette?
15 Lám, a nemzetek, mint vízcsepp a vödörben,
csak annyit számítanak előtte!
Az összes sziget és tengerpart,
mint porszem a mérlegen.
16 Az Örökkévalóhoz méltó áldozathoz nem elég
Libanon egész erdeje sem a tűzre,
összes vadállata sem az égőáldozatra.
17 Az Örökkévaló előtt a nemzeteknek
semmi súlyuk sincs a mérlegen,
a semminél is kevesebbek
az ő szemében.
18 Kihez hasonlítanátok az Örökkévalót?
Lehet-e képmást készíteni róla?
19 Mégis van, aki bálványszobrot készít,
fémből kiönti formáját,
arannyal bevonja,
ezüstláncokkal ékesíti.
20 Akinek ilyen áldozatra nem telik,
az nem korhadó fát választ,
keres hozzá ügyes faragó mestert,
bálványszobrot készíttet vele,
s felállítja magának.
21 Hát nem tudjátok,
nem hallottátok?
Nem mondták nektek soha?
Nem értitek, hogyan készültek a föld alapjai?
22 Az Örökkévaló az egyetlen igaz Isten!
Ott ül trónján a földkerekség fölött!
Lába előtt a földi lakók,
mint a sáskák a fűben,
olyan aprók!
Ő feszítette ki az eget,
mint fátylat, vagy lakósátrat a föld fölé.
23 Ő teszi semmivé a hatalmas fejedelmeket,
megfosztja hatalmuktól a földi uralkodókat.
24 Alighogy helyükre ültették őket,
hatalmuk épphogy kicsírázott,
alig vertek gyökeret a földben
— ha az Örökkévaló rájuk fúj:
máris elfonnyadnak, kiszáradnak,
s a vihar felkapja őket,
mint polyvát a szél!
25 „Kihez akartok hasonlítani engem?
Kivel mértek össze?”
— kérdezi a Szent.
26 Nézzetek föl a magasba,
tekintsétek a csillagokat!
Ki teremtette azokat?
Ki teremtette az égi seregeket?
Bizony, ő néven szólítja valamennyit!
Az Örökkévaló hatalma és ereje miatt
egy sem hiányzik! …”
————————————–
“…
Az Örökkévaló a nemzetek Ura
41 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Csendesedjetek le, szigetek!
Hallgassatok rám, távoli partok lakói!
Gyűjtsetek erőt,
jöjjetek közel, nemzetek!
Szedjétek össze bátorságotokat,
szóljatok!
Szálljunk perbe egymással!
2 Feleljetek, ha tudtok:
Ki indította el őt keletről,
hogy igazságot cselekedjen?
Ki adta kezébe a nemzeteket?
Ki tette őt úrrá a királyok fölött?
Kardjával ízzé-porrá zúzza a királyokat,
íjával szétszórja a nemzeteket,
mint szél a polyvát.
3 Üldözi seregüket,
s megállíthatatlanul halad,
oly ösvényen, ahol még sohasem járt.
4 Ki tervezte és vitte végbe mindezt?
Ki hozta elő kezdettől fogva a nemzedékeket?
Én, az Örökkévaló!
Mert én vagyok az Első,
és ugyanaz leszek akkor is,
mikor szólítom az utolsó nemzedéket!”
5 Látják ezt a távoli nemzetek,
remegve félnek, és összegyűlnek,
reszketve jönnek a föld széleiről.
6-7 Bíztatja egymást az ötvös és a kovács,
ezt mondják: „Légy erős!”
Egymást bátorítja és segíti
az ács és a fafaragó: „Így jó lesz,
csak meg kell még erősíteni a bálványt,
hogy ne inogjon!”
Ne félj, mert veled vagyok, Izráel!
8 Ezt mondja az Örökkévaló:
„De te, Izráel, ne félj,
mert szolgám vagy!
Téged választottalak, Jákób,
barátomnak, Ábrahámnak népe.[a]
9 A föld széléről hoztalak el,
a világ végéről hívtalak magamhoz.
Azt mondtam neked:
Szolgám vagy!
Én választottalak,
soha nem doblak félre!
10 Ne félj,
mert veled vagyok!
Ne aggódj,
mert én vagyok Istened!
Megerősítelek,
sőt, megsegítelek!
Igazságos jobbommal felkarollak,
és megtartalak.
11 Nézd! Akik gyűlölnek téged,
megszégyenülnek, és vereséget szenvednek.
Akik harcolnak ellened,
elvesznek, és megsemmisülnek.
12 Keresed majd ellenségeidet,
de nem találod őket.
Akik ellened támadtak,
semmivé lesznek,
végleg eltűnnek.
13 Hiszen én vagyok az Örökkévaló, a te Istened!
Fogom a jobb kezed,
s azt mondom:
Ne félj, én segítek neked!
14 Ne félj, férgecske Jákób,
maroknyi Izráel,
én segítek neked!
— mondja az Örökkévaló,
Megváltód, Izráel Szentje. —
15 Nézd! Új, éles fogú cséplőszánná teszlek.
Hegyeket[b] morzsolj össze,
zúzd porrá a dombokat,
16 szórd a szélnek őket,
mint a polyvát!
Hadd vigye őket a szél,
hadd szórja szét őket a vihar!
Te pedig ujjongva örülsz az Örökkévalóban,
s Izráel Szentjével dicsekszel!”
17 „Vizet keresnek a szegények,
de nem találnak.
Szomjaznak a nyomorultak,
még nyelvük is kiszáradt.
De én, az Örökkévaló inni adok nekik,
én, Izráel Istene törődök velük!
….”
