A másokért végzett munkátok semmit sem fog jelenteni Számomra, mert ti az Igazsághoz való hűségetek szerint lesztek megítélve

Igazság Könyve:

2014. december 14. vasárnap, 18:00

Drága szeretett leányom, Én a Kereszthalálom által egy nagy Ajándékot adtam népemnek. Ez az Áldozat, amelyet azért ajánlottam fel, hogy megmentsem a biztos haláltól a világot, része Atyám a Nagy Nap előtti végső Szövetségének, amikor is megmenti a maradékot a Földön.

Nemzedékről nemzedékre beszélték az Igazságot, amelyet Atyám Könyve tartalmaz, és az Ő felszentelt szolgái megerősítették Isten Igéjét. Milyen sok mindent elfelejtettetek, és milyen keveset tudtok! Sokan azok közül, akiket arra neveztek ki, hogy vezessenek benneteket, tévedésbe estek, és szégyenükben majd gőgős fejüket – amelyet magasra emeltek, belekontárkodván Isten Igéjébe – le fogják horgasztani, és félelem fog erőt venni rajtuk, amikor majd szembe néznek a Mennyei Figyelmeztetéssel. Ezeknek a felszentelt szolgáknak a következőket kell mondanom:

A másokért végzett munkátok semmit sem fog jelenteni Számomra, mert ti az Igazsághoz való hűségetek szerint lesztek megítélve. Én meg foglak büntetni benneteket, és Igazságszolgáltatásom könyörtelen lesz számotokra, amíg csak össze nem tépitek pogány törvényeiteket, hogy újból Isten Igéjét hirdessétek, amelyet már oly rég megkaptatok. Az Isten Törvényei iránti megvetésetek nagy szégyen Számomra, de a megtévesztésetek – ami Nekem sok lélekbe fog kerülni – a tönkretételetekhez fog vezetni benneteket. Népem azon tagjai, akik Isten Igéjének megfelelően élnek, jóllehet ők semmit sem érnek a ti szemetekben, az Ítélet Székén fognak ülni, és a Színem előtt fel fognak szólítani benneteket, hogy adjatok választ arra: miért vezettétek félre Népemet. Azt ugyan hihetitek, hogy hatalmatok és befolyásotok fedhetetlen, de tudnotok kell, hogy a ti dicsőségetek elsorvad, és hamarosan az arany és fehér öltözéketek, amelyet viseltek, ronggyá fog válni, csillogó koronátokat pedig a gaz fogja felcserélni.

Mert a világ összes bűnei közül nincs rosszabb a Szememben, mint az, amikor a képmutatók, mintha szolgáim lennének, úgy pózolnak, de mégsem szolgálnak Engem. Amikor majd eljön annak az ideje, hogy káromolni fogtok Engem és hazugságokkal fogjátok etetni Isten gyermekeit a bűn jelentését illetően, olyan nagy büntetést küldök rátok, hogy még lélegzetet is nehezen fogtok tudni venni. Nagyméretű jégdarabok fognak hullani a Mennyből, és mindenegyes Templomot, amelyet ellenségeim kezére adtatok, hogy ott megszentségtelenítsék Oltáraimat, nagy árvizek fognak elpusztítani. Minden Ellenem elkövetett bűntettet, Isten gyermekei ellen követitek el. És így tehát az egyik figyelmeztetést a másik után fogom küldeni, amíg csak el nem utasítjátok az új hamis tant, és az Igazságot nem mondjátok – Isten Szent Igéjét -, és úgy támogatjátok a Szentségeket, ahogyan azt kezdetben tanították nektek.

Ezeken az üzeneteken keresztül foglak emlékeztetni benneteket az Igazságra, és továbbra is figyelmeztetni foglak benneteket addig a napig, amíg el nem döntitek, hogy kit választotok: Engem, vagy azokat, akik azt vallják, hogy Tőlem valók, de valójában a fenevad rabjai.

Jézusotok”

 

Az igazak és az istentelenek sorsa.

3 1Az igazak lelke azonban Isten kezében van, és gyötrelem nem érheti őket. 2Az esztelenek szemében úgy látszott, hogy meghaltak; a világból való távozásukat balsorsnak vélték, 3elmenetelüket megsemmisülésnek. De békességben vannak. 4Mert ha az emberek szemében szenvedtek is, a reményük tele volt halhatatlansággal. 5Kevés fenyítés után nagy jótéteményekben részesülnek, mert Isten próbára tette és magához méltónak találta őket. 6Mint aranyat a kohóban, megvizsgálta és elfogadta őket égőáldozatul. 7Látogatásuk idején majd felragyognak, és olyanok lesznek, mint a szikra, amely a tarlón tovaharapódzik. 8Nemzetek fölött ítélkeznek majd és népeken uralkodnak; s az Úr lesz a királyuk mindörökre. 9Akik benne bíztak, akkor majd megismerik az igazságot, és akik hűek voltak, szeretetben nála maradnak, mert kegyelem és irgalom lesz választottjainak osztályrészük.”  

 

———-
Igaz élet Istenben:

“AZÉRT JÖTTEM, HOGY EGYESÍTSELEK BENNETEKET.

1987. december 23.

Istenem, a protestánsok meg fognak ütközni ezen!1

Vassula, évekig vártam, hogy megváltozzanak, most hagyd, hogy szabadon leírjam kívánságaimat.

De meg fognak ütközni rajta!

Figyelj rám, miért csak akkor hallanak meg, ha kedvező számukra, amit mondok, és miért fogják be fülüket, amikor nem tetszik?

Azonnal vissza fogyják utasítani az egész üzenetet! Mivel nem tudnak belőle kiválasztani számukra kedvező részeket, azt fogják állítani, hogy nem Tőled való.

Ha megteszik, megtagadnak, mint Istenüket.

Uram, hadd bátorkodjam kimondani, hogy kemény dolog ez számukra! Nem fogják azt érezni, hogy megtagadnak Téged, hiszen szeretnek és imádnak Téged, Uram.

Vassula, azért jöttem, hogy egyesítselek benneteket. Vajon tanítványaim közül visszautasítaná egy is felhívásomat?

Nem, nem Uram, ha őszinték.

Ebben a megállapításban rejlik a lényeg: “ha őszinték“, akkor meghallgatnak. Azért jövök, hogy felragyogjak felettetek, hogy megvilágosítsalak, és így egyesíthesselek benneteket. Vassula, nagy szomorúságomra azonban lesznek olyanok, akik jobban szeretik a sötétséget a Világosságnál, mert cselekedeteik gonoszak. Azért fognak fényemtől tartózkodni, mert félnek, hogy kiderülhetnek tetteik. Akik azonban hűségesek hozzám, őszintén elfogadják műveimet és. követnek engem, világosságomban lesznek és félelem nélkül cselekszenek, mert be akarják bizonyítani, hogy amit tesznek, azt bennem, Istenükben teszik. Egykor azt mondtam, ha befogadjátok az Igét, akkor valóban tanítványaim lesztek. Megismeritek az Igazságot és az Igazság szabaddá tesz benneteket. És most ezt mondom nektek: ha hitelt adtok mai Szavamnak, valóban az én tanítványaim lesztek. Az Igazságban őszinteséget fogtok Tanulni, és az Igazság szabaddá tesz, képessé tesz arra, hogy szeretetben egyesüljetek és dicsőítsetek engem. Szívemmel a kezemben jövök hozzátok, felajánlom nektek, de felhívásom ellenére sokan vissza fognak utasítani, megtagadnak engem, mint Istent, mert szívük megkeményedett. Ha szeretnének, hallgatnának felhívásomra. Azért vonakodnak meghallgatni, mert elvesztettem őket, mint gyermekeimet. Tudásuk elvakította őket: Bizony mondom nektek, azok a juhok, akik hozzám tartoznak, felismerik hangomat. Akik nem ismerik fel hangomat, nem az én juhaim, mert nem hisznek mindenhatóságomban. Tudjátok-e, hogy miért szóródtak szét bárányaim és miért darabolták fel Testemet? Tudjátok-e, hogy miért van széthúzás Egyházamban? Azért, mert az éjszakában bolyongtak, és semmi világosságuk nem volt, amely vezethette volna őket. Keressetek engem, én vagyok a Világosság, és én vezetni foglak benneteket. Hagyjatok fel képmutatásotokkal és makacsságotokkal, legyetek szelídek és alázatosak, nyissátok ki szíveteket, és töltekezzetek az én erőmmel! Jó Pásztorotok vagyok, aki szeret benneteket. Vassula, szólj hozzám! Úgy viselkedj velem, mint Szent Társaddal.

Istenem, megteszem, szeretlek Uram. Nevedet szeretném dicsőíteni, Uram.

Kedves, Nevemet megdicsőítettem, és újból meg fogom dicsőíteni. Uralmam örökké fennmarad,  jöjj, bátorság leányom, veled vagyok.”

http://www.tlig.org/hu/humsg/hum214.html 

 
 
 
———
Római katolikus:

2019-12-14

2. adventi hét szombat

OLVASMÁNY Sirák fia könyvéből
Illés próféta megjelenése mindig az Úr közeledését jelenti. Ezért várta őt a nép Jézus korában Keresztelő János személyében, és várja a világ végére is.
(Isten elküldte népéhez Mózest és az ősatyákat.) Azután, mint a tűzvész, Illés próféta jött, kinek szava lángolt, mint az égő fáklya. Éhínséget hozott rájuk, és haragjában megtizedelte őket. Az Úr szavával elzárta az eget, és tüzet hozott le háromszor az égből. Illés, mily nagy voltál csodatetteiddel! Ki tarthatná magát olyan nagynak, mint te vagy? Tüzes forgószélben magasba ragadtattál, szekéren, amellyel tüzes lovak száguldottak. Rólad írták, hogy az ítélet idején csillapítod az Úr haragját; az apák szívét fiaik felé fordítod, és helyre állítod Jákob törzseit. Boldogok mind, akik téged láttak, akik a te barátságodban hunytak el.
Ez az Isten igéje.

Sir 48,1-4.9-11

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Téríts meg minket, Istenünk, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk. (4. vers. – 4. g tónus)
Előénekes: Figyelj ránk, Izrael pásztora, * ragyogj fel, aki trónolsz a kerubok fölött.
Mutasd meg hatalmadat, * jöjj, hogy megszabadíts minket!
Hívek: Téríts meg minket, Istenünk, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk.
E: Seregek Ura, fordulj hozzánk, tekints le az égből, * lásd és látogasd meg ezt a szőlőt.
Védd meg, amit jobbod ültetett, * és az emberfiát, akit magadnak megerősítettél.
H: Téríts meg minket, Istenünk, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk.
E: Jobbod embere fölé tárd ki kezedet, * az emberfia fölé, akit magadnak megerősítettél.
Nem hagyunk el többé, éltess bennünket, * és mi segítségül hívjuk nevedet.
H: Téríts meg minket, Istenünk, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk.
Zsolt 79,2ac és 3b.15-16.18-19

ALLELUJA
Készítsétek elő az Úr útját, egyengessétek ösvényét, * és minden ember meglátja az Üdvözítőt, akit elküld az Isten. Lk 3,4 és 6 – 2. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Keresztelő Jánosban beteljesedik Illés próféta második eljövetele is: de nemcsak az Előhírnököt nem ismeri fel a nép, hanem magát a Megváltót sem.
Színeváltozása után tanítványai megkérdezték Jézust: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?” Ő így felelt: „Illés eljön ugyan, és helyreállít mindent, én azonban azt mondom nektek, hogy Illés már eljött, de nem ismerték föl, és kényük-kedvük szerint bántak vele. Így szenved majd az Emberfia is tőlük.” Ekkor értették meg a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik.
Ezek az evangélium igéi.

Mt 17,10-13″

https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2019-12-14

 
 
 
————
Ortodox (Görög keleti): 

Az Írás előre megmondta, hogy Isten a zsidóságon kívülieket a hitük által fogja elfogadni. Ezt az örömhírt Isten jó előre kijelentette Ábrahámnak, amikor ezt ígérte neki: „Rajtad keresztül áldom meg a Föld összes népét.”[a] Ezt Ábrahám hittel elfogadta, s ezért Isten megáldotta őt — és a hívő Ábrahámmal együtt azokat is mind megáldja, akik maguk is hasonlóképpen hisznek.10 Ellenben akik abban bíznak, hogy a Törvény előírásainak megtartása teszi őket Isten számára elfogadhatóvá, azokra átok nehezedik, amint meg van írva: „Átok sújt mindenkit, aki nem engedelmeskedik mindenben a Törvény előírásainak.”[b] 11 Azt pedig, hogy a Törvény megtartása által senki sem lesz Isten szemében elfogadható, világosan mondja az Írás: „Akit Isten elfogad, az a hite által fog élni.”[c] 12 A Törvény azonban nem a hitre épít, hiszen az Írás azt mondja: „Csak az élhet a Törvény által, aki megtartja azt.”[d] …”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Galatians+3%3A8-12&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

Szabad-e szombaton gyógyítani?

14 Egyik szombaton Jézus vendégségbe ment a farizeusok egyik vezetőjének házába. Akik ott voltak, mind figyelték őt. Egyszer csak egy vízkóros[a] beteg állt meg előtte. Jézus megkérdezte a törvénytanítóktól és a farizeusoktól: „A Törvény szerint szabad-e szombaton meggyógyítani valakit, vagy nem?” De mind hallgattak. Ekkor Jézus megérintette a beteget, meggyógyította, majd elküldte. Azután ismét a törvénytanítókhoz és a farizeusokhoz fordult: „Ha közületek valakinek a fia, vagy az ökre beleesik egy kútba, ugye azonnal kihúzzátok onnan, még akkor is, ha éppen szombat van?” Azok pedig egy szót sem tudtak válaszolni.

Barátom, ülj előbbre!

Ezután a vendégeknek is mondott egy példázatot, mert észrevette, hogyan keresik maguknak az előkelő helyeket. „Ha lakodalomba hívnak, ne ülj mindjárt a legelőkelőbb helyre! Lehet, hogy a házigazda nálad előkelőbb vendéget is meghívott. Ha pedig a gazda odamegy hozzád, és azt mondja: »Add át neki a helyed!«, akkor szégyenkezve a legutolsó helyre kell ülnöd. 10 Ezért, ha meghívnak valahová, inkább ülj a legutolsó helyre! Akkor, ha bejön a házigazda, azt mondja: »Barátom, ülj előbbre!« Ezzel megtisztel téged a többi vendég előtt. 11 Mert aki fölemeli magát, azt meg fogják alázni. Aki viszont megalázza magát, azt fölemelik.””

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Luke+14%3A1-11&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

—–
https://oca.org/readings/daily/2019/12/14

—–
http://hungary.orthodoxia.org/2019/05/01/egyhazi-kalendarium-a-2019-ev-majus-honapjara-az-ujnaptar-szerint/#more-19195
——

http://www.gorogkatbuda.hu/naptar.html

——–
Tóra:

József és testvérei

37.1 Jákób Kánaán földjén lakott, ahol már az apja is jövevényként élt.

Ez a története Jákób családjának.

József 17 éves korában a nyájaknál segített a pásztorkodásban azoknak a testvéreinek, akik Jákób feleségeinek, Bilhának és Zilpának a fiai voltak. József rossz híreket hordott a testvéreiről apjuknak.

Izráel már öreg volt, amikor József született, emiatt a gyermekei közül őt szerette a legjobban, és szép színes ruhát csináltatott neki. A testvérei látták, hogy Jákób jobban szereti Józsefet, mint őket, emiatt annyira megharagudtak Józsefre, hogy már békességgel köszönni sem tudtak neki.

Történt egyszer, hogy József különös álmot látott, amelyet elmesélt testvéreinek, akik még inkább meggyűlölték emiatt. Ezt mondta nekik: „Figyeljetek ide, mit álmodtam! Aratáskor együtt dolgoztunk a mezőn: kévékbe kötöttük a levágott gabonát. Lám, egyszer csak az én kévém fölkelt, és egyenesen megállt! S azok a kévék, amelyeket ti kötöttetek, odagyűltek az én kévém köré, és földig hajoltak előtte!”

A testvérei így válaszoltak: „Mit képzelsz, te leszel a király fölöttünk? Majd bizony még uralkodni fogsz rajtunk!” Álmai és szavai miatt még inkább haragudtak rá.

József azonban ismét álmot látott, és azt is elmondta testvéreinek: „Megint álmot láttam. Képzeljétek, a nap és a hold, meg tizenegy csillag odajött hozzám, és földig hajoltak előttem.” 10 Elmondta ezt az álmát apjának is, aki megszidta érte: „Micsoda álom ez?! Csak nem képzeled, hogy jómagam, édesanyáddal és a testvéreiddel együtt eléd járulunk, és földre borulunk előtted?” 11 De azért Jákób jól megjegyezte ezt a dolgot magának. A testvérei pedig féltékenyek lettek Józsefre.

12 Történt ezután, hogy József testvérei elmentek Sikembe apjuk nyájait legeltetni. 13 Izráel hívta Józsefet: „Édes fiam, gyere csak! Elküldelek testvéreidhez, akik Sikemben legeltetik nyájaimat.”

„Igen, atyám, elmegyek” — felelte József.

14-15 „Eredj, nézd meg, jól vannak-e testvéreid és a nyájak! Hozz nekem hírt róluk!” — mondta Izráel, és útnak indította Józsefet a Hebron völgyéből.

Amikor József megérkezett Sikem vidékére, sehol sem találta a testvéreit. Amint ott bolyongott, találkozott valakivel, aki megkérdezte: „Mit keresel itt?”

16 „A testvéreimet! — felelte József. — De ha tudod, hová mentek a nyájakkal, kérlek, mondd meg!”

17 Az ember válaszolt: „Igen, itt voltak, de már továbbmentek. Hallottam, hogy Dótánba igyekeztek.”

Így hát József utánuk ment Dótánba, ahol rájuk is akadt.

…”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Genesis+37&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

Izráel büntetése

Ezt mondja az Örökkévaló:

Megbüntetem Izráel népét,
    mivel bűnt bűnre halmoztak.
Így határoztam, és nem vonom vissza,
    mert eladták rabszolgának az igazat,
    már egy csekély adósság miatt is.
Eladták rabszolgának a szegényt,
    bár csak egy pár saru árával tartozott.
Letapossák a szegény nincstelent,
    mint a föld porát,
    félrelökik az útból a nyomorultat.
Apa és fia ugyanahhoz
    a szolgaleányhoz járnak[a],
    s nevemre gyalázatot hoznak.
Zálogba vett ruhákon[b] hevernek
    minden egyes oltár mellett,
és isteneik házában bort isznak,
    amelyet a megbírságoltaktól kaptak.

Pedig én voltam,
    aki kiirtottam az emóriakat[c],
akik magasak voltak,
    mint a cédrus,
és erősek,
    mint a tölgy!
Bizony,
elpusztítottam őket
    gyökerestül-ágastul,
hogy földjüket Izráelnek adjam.

1Én voltam, aki kihoztalak,
    Izráel, Egyiptom földjéről,
és
vezettelek a lakatlan pusztában
    negyven esztendeig,
    hogy az emóriak földjét neked adjam!

11 Én voltam, aki fiaitok közül
    prófétákat választottam,
    ifjaitok közül nazírokat[d] neveltem!
Nem így van-e, Izráel?
    De bizony igen!”
    — az Örökkévaló mondta ezt.

12 „Ti pedig borral itattátok a nazírokat,
    a prófétákra meg ráparancsoltatok,
    hogy ne prófétáljanak!
13 Ó Izráel, terhemre vagytok,
    mint kévék megrakott szekérnek!
14 Ezért nem menekülhettek meg
    a
büntetéstől:
    nem futhat el a gyorslábú sem,
az erőst is elhagyja ereje,
    a hős harcos sem marad életben,
15 nem tud ellenállni az íjász sem,
    nem menekülhet, aki gyorsan fut,
    sem aki lovon vágtat!
16 Azon a napon a bátor szívű hős is
    fegyverét eldobva, meztelen menekül!”
    — az Örökkévaló mondta ezt.

Csak titeket választottalak!

Ezért hát, Izráel fiai, halljátok meg az Örökkévaló szavát, amelyet ellenetek mondott, egész nemzetségetek ellen, amelyet Egyiptomból felhozott!

„Csak titeket választottalak
    a föld összes nemzetei közül,
    hogy közösségben éljetek velem,
ezért büntetlek meg titeket
    minden bűnötökért!
Hogyan is járhatnak ketten együtt,
    ha egymással meg nem egyeztek előbb?”

Ha az Örökkévaló szól, ki ne prófétálna?

Ordít-e az oroszlán a bozótban,
    ha nem talált zsákmányt?
Morog-e az oroszlán a barlangjában,
    ha nem szerzett prédát?
Csapdába esik-e a madár a földön,
    ha nem állítottak előbb csapdát neki?
Felpattan-e a csapda a földről,
    ha semmit sem fogott?
Ha megfújják a sófárt a városfalon,
    nem riad-e meg a nép?
Történhet-e valami baj a városban,
    ha nem az Örökkévaló szerezte azt?
Mert Uram, az Örökkévaló
    nem tesz semmit anélkül,
hogy titkát ki ne jelentené szolgáinak,
    a prófétáknak.
Mikor az oroszlán ordít,
    ki ne félne?
Amikor Uram, az Örökkévaló szól,
    ki ne prófétálna?[e] …”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Amos+2%3A6-3%3A8&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

————-

https://www.hebcal.com/sedrot/vayeshev