“2013.09.05 14:30

Drága szeretett leányom, milyen kevesen vannak, akik őszintén szeretnek Engem azok között, akik hisznek Istenben, vagy akik Emberfiaként fogadnak el Engem. Azt mondják, hogy szeretnek Engem, de sokan nem élnek Tanításaim szerint. Ti nem mondhatjátok, hogy szerettek Engem s ugyanakkor másokat elítéltek. Nem bánthattok másokat, kemény szavakat használva és ugyanakkor azt mondjátok, hogy szerettek Engem.

Ki az, aki bűntelen köztetek? Melyik az közületek, aki Előttem felmagasztalja magát, és aztán kegyetlenül mások ellen beszél? Ti sohasem állíthatjátok azt, hogy az Én Nevemben beszéltek, amikor másokat rágalmaztok. Ez sértés Istennel szemben, és azok, akik így viselkednek, megbántanak Engem. Ti, akik másokról rosszat mondotok, s közben azt mondjátok, hogy Engem védtek, csak magatokat távolítjátok el Tőlem. Mégis azt gondoljátok, hogy tetteitek indokoltak. Milyen alkalom esetében gondolnátok, hogy Én az ilyen viselkedést támogatnám, és miért hiszitek azt, hogy fel vagytok hatalmazva az ilyen dolgok megtételére?

Amikor el vagytok kötelezve Szolgálatomnak és aztán Isten valamelyik gyermeke ellen ily kegyetlen szavakat mondotok, súlyos bűnt követtek el. Egyetlen felszentelt szolgám sem ítélhet el senkit az Én Nevemben. Lehet, hogy jártasok vagytok Tanításaimban, lehet, hogy tájékozottak vagytok mindarról, amit Atyám Könyve tartalmaz, de amikor másokat az Én Nevemben rágalmaztok, félre foglak dobni benneteket. Sok vezeklést követel majd részetekről, hogy újra keressétek Kegyeimet, és még akkor is, amíg csak Bocsánatomért nem könyörögtök, hosszú idő fog eltelni addig, míg végül alkalmasak lesztek arra, hogy újra Elém járulhassatok.

Jézusotok”
Olvass tovább: https://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/egyetlen-felszentelt-szolgam-sem-itelhet-el-senkit-az-en-nevemben/

—–
Római katolikus:
“ 2018-09-04

22. évközi hét kedd

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből
A földi gondolkodású ember nem érti meg Isten bölcsességét, míg a lelki ember mindent Isten bölcsessége szerint ítél.
Testvéreim!
A Szentlélek mindent megismer, még Isten mélységeit is. Ki ismeri az ember belső dolgait, ha nem az ember lelke, amely benne van? Hasonlóképpen Isten titkait sem ismeri senki, csak Isten Lelke. Mi nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istentől származó Szentlelket, hogy megismerjük, amit Isten kegyelemből nekünk ajándékozott.
Ezeket hirdetjük, de nem az emberi bölcsesség tudós szavaival, hanem ahogy a Szentlélek tanítja – lelki embereknek lelkieket nyújtva. Az érzéki ember nem fogja fel, ami Isten Lelkéből ered. Oktalanságnak tűnik előtte, és nem képes megérteni, mert lelkileg kellene azt elbírálnia. A lelki ember mindent el tud bírálni, de őt nem tudják helyesen megítélni. „Vajon ki látta át az Úr gondolatait, hogy oktathatná őt?” Mi azonban megkaptuk Krisztus gondolatainak ismeretét.
Ez az Isten igéje.
 1Kor 2,10b-16″

“2018-09-05

22. évközi hét szerda

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből
Az apostolok Isten munkatársai a hívek pedig Isten szántóföldje.
Testvéreim!
Amikor először voltam nálatok, nem szólhattam hozzátok mint lelki emberekhez, mert akkor még érzéki ember módjára gondolkodtatok. Mivel még nem voltatok felnőttek Krisztusban, csak tejjel tápláltalak benneteket, mert a szilárd ételt még nem bírtátok el. Sőt még most sem való nektek a szilárd étel, mert érzéki ember módjára cselekedtek. Vagy talán míg versengés és viszály dúl köztetek, nem vagytok-e testiek, és nem viselkedtek-e nagyon is emberi módon? Amíg az egyik így nyilatkozik: „Én Pállal tartok”, a másik meg: „Én Apollóval”, nem vagytok-e túlságosan emberiek?
De kicsoda Apolló? És kicsoda Pál? Szolgák csupán, akik a hitre vezettek titeket, amint nekik az Úr megadta. Én ültettem, Apolló öntözött, de a növekedést Isten adta. Ezért nem az számít, aki ültet, sem az, aki öntöz, hanem csak Isten, aki a növekedést adja. Az ültető meg az öntöző egyforma. El is nyeri jutalmát mindegyik a fáradozásához mérten. Istennek vagyunk ugyanis munkatársai; ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.
Ez az Isten igéje.
1Kor 3,1-9

VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: Boldog az a nemzet, * melyet az Úr örökségül választott magának. 12b. vers. – 5. tónus.
Előénekes: Boldog az a nemzet, amelynek az Úr az Istene, * a nép, amelyet örökségül választott magának.
Letekint Isten a mennyből, * és látja mind az emberek fiait.
Hívek: Boldog az a nemzet, * melyet az Úr örökségül választott magának.
E: Lakóhelyéről szemléli azokat, * akik a földet lakják,
ő alkotta mindnyájuk szívét, * jól ismeri minden tettüket.
H: Boldog az a nemzet, * melyet az Úr örökségül választott magának.
E: Az Úrra hagyatkozik lelkünk, * mert ő a segítőnk és ő a mi oltalmunk.
Benne örvend a szívünk, * az ő szent nevében reménykedünk.
H: Boldog az a nemzet, * melyet az Úr örökségül választott magának.
Zsolt 32,12-15.20-21

ALLELUJA

Az Úr Lelke van rajtam: * elküldött, hogy a szegényeknek örömhírt vigyek. Lk 4,18 – 6. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus tanítói küldetése minden emberhez szól.
Kafarnaumi tartózkodása idején Jézus a zsinagógából jövet betért Simon (Péter) házába. Simon anyósa éppen magas lázban szenvedett. Mindjárt szóltak is neki az érdekében. Jézus a beteg fölé hajolt, parancsolt a láznak, és a láz megszűnt. A beteg azonnal fölkelt, és szolgált nekik. Napnyugtakor mindnyájan odavitték Jézushoz a betegeket, akik különféle bajokban szenvedtek. Mindegyikre rátette kezét, és meggyógyította őket. Sokakból gonosz lelkek mentek ki, és ezt kiáltozták: „Te vagy az Isten Fia!” Jézus azonban rájuk parancsolt, és nem engedte, hogy beszéljenek; azok ugyanis tudták, hogy ő a Krisztus.
Amikor megvirradt, Jézus kiment egy magányos helyre; a népsokaság pedig keresésére indult, és meg is találta. Tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük. Jézus azonban így válaszolt: „Más városoknak is hirdetnem kell Isten országának evangéliumát, mert ez a küldetésem.” Azután folytatta tanítását Galilea zsinagógáiban.
Ezek az evangélium igéi.
Lk 4,38-44″

https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2018-09-05

“

A Törvény és az ígéret

¹⁵ Testvéreim, hadd mondjak most egy példát a mindennapi életből: egy érvényes szerződést senki sem érvényteleníthet, és nem is egészíthet ki. ¹⁶ Isten ígéreteket tett Ábrahámnak és a leszármazottjának. Az Írásban nem azt olvassuk, hogy „leszármazottjainak”, többes számban, mintha sok emberről lenne szó, hanem egyes számban: „leszármazottodnak”, aki nem más, mint Krisztus. ¹⁷ Ezzel azt szeretném megértetni veletek, hogy az Istennel kötött Szövetséget a 430 évvel később adott Törvény nem tehette érvénytelenné. Így az Ábrahámnak tett ígéret a Törvény életbe lépése után is érvényben maradt. ¹⁸ Ha ugyanis a Törvény megtartásáért kapnánk örökséget, akkor az nem függne az ígérettől. Isten viszont az Ábrahámnak tett ígérete alapján, és azon keresztül áldotta meg Ábrahámot.

¹⁹ Akkor tehát mi a Törvény célja? Azért kaptuk, hogy rámutasson azokra a bűnökre, amelyeket az emberek elkövetnek. A Törvény addig működött, amíg el nem jött Ábrahám Leszármazottja, akiről az ígéret szólt. A Törvényt Isten adta az angyaloknak, ők pedig elhozták azt Mózesnek, aki közvetített Isten és az emberek között. ²⁰ Közvetítőre akkor van szükség, ha két fél közötti megállapodásról van szó. Amikor viszont Isten egyoldalúan ígéreteket tett Ábrahámnak, nem kellett közvetítő.

A Mózesi Törvény végcélja Krisztus

²¹ Ez azt jelentené, hogy a Törvény Isten ígéretei ellen van? Szó sincs róla! Mert ha olyan törvényt kaptunk volna, amely képes lett volna életet adni, akkor annak alapján válhatnánk Isten számára elfogadhatóvá. ²² Az írott Törvény azonban az egész emberiséget a bűn rabságába zárta, hogy a megígért örökséget kizárólag a Jézus Krisztusban való hit által kaphassák meg azok, akik hisznek benne.”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Galatians+3&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

“

A tizenkét apostol kiküldése

⁷ Ezután Jézus magához hívta tizenkét tanítványát, és kettesével kiküldte őket. Hatalmat adott nekik a gonosz szellemek fölött. ⁸ Meghagyta, hogy a vándorbot kivételével semmit se vigyenek magukkal az útra: se kenyeret, se tarisznyát, se pénzt az övükben. ⁹ Csak azt a sarut és ruhát viseljék, ami rajtuk van, és ne vigyenek tartalékot semmiből. ¹⁰ Ezt mondta nekik: „Ha bementek egy házba, maradjatok ott, amíg el nem hagyjátok a várost! ¹¹ Ha valahol nem fogadnak szívesen, vagy nem hallgatnak rátok, menjetek el onnan, és még a port is verjétek le a lábatokról!^[a] Ez bizonyíték lesz majd ellenük.”

¹² A tanítványok ezután elindultak, és amerre mentek, mindenkinek hirdették, hogy változtassák meg a gondolkodásukat és egész életüket. ¹³ Sok gonosz szellemet kiűztek az emberekből, sok beteget pedig megkentek olajjal, és meggyógyították őket.”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Mark+6%3A7-13&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

—–
https://oca.org/readings/daily/2018/09/05
—–
http://www.gorogkatbuda.hu/naptar.html
—–