“2015. január 4. vasárnap, 16:00
Drága szeretett leányom, ha egy olyan ember jön Hozzám, aki nem hisz Bennem, vagy Igémben, de aki – megkapván a tisztánlátás ajándékát – segítségemért és Irgalmamért folyamodik, Én meg fogom őt menteni, és üdvözítem őt. Ha pedig egy olyan ember jön Hozzám, aki ismer Engem, de mégis elárul, megpróbálván igazolni tetteit, félre fogom őt dobni, mert a legsúlyosabb bűnt követte el.
Az Én legnagyobb ellenségeim azok, akik meg vannak áldva az Igazsággal, de a büszkeségük elhiteti velük, hogy a kiváltság jogán cselekedhetnek az Én Nevemben. Nem azok árultak el Engem – amikor a Földön jártam -, akik nem ismertek, hanem egyvalaki az Enyéim közül. Ugyanaz lesz mindig a helyzet, mint volt, egészen a Nagy Napig.
Azok, akik Színem előtt felmagasztalják magukat, de másokról rosszat mondanak, el lesznek szakítva Tőlem. Azok, akik elszakadtak Tőlem, mivel elutasítottak Engem, de végül mégis Hozzám fordulnak, elsőként lesznek megmentve. Legyetek óvatosak, amikor azt híresztelitek, hogy Hozzám tartoztok, mert a bölcs ember a kapott kegyelmektől függetlenül is szeretni fog Engem. Ő soha nem fog dicsekedni szent mivoltával, jámbor életével, vagy azzal, hogy megérti Igémet. A gőg azok bukását okozza, akik azt hiszik, hogy többet tudnak Rólam, mint mások. Azokat viszem közelebb Szentséges Szívemhez, akik kisgyermekként jönnek Hozzám. Ezek azok a lelkek, akik feltétel nélkül szeretnek Engem, akik nem érzik annak szükségét, hogy mutogassák Irántam való szeretetüket azért, hogy mások e miatt csodálják őket, és felnézzenek rájuk. A lelkeket, akikre vágyom, az az ember hozza el Hozzám, aki – az Igazságot mondván – mindent a Kezeimbe tesz, és nem pedig az, aki úgy érzi, hogy cselekedetéért nagy elismerést érdemel.
A gonosz azok lelkére akar szert tenni, akik úgy gondolják, hogy nagyságuk az Én Szememben minden szeretetet fölülmúl, amelyet Irántam érezhetnek. Ezt követően pedig arra használja fel ezeket a lelkeket, hogy ravaszságuk által hamisságokat terjesszenek az Én Nevemben. A gőg bűne a legfőbb oka minden elképzelhető bűnnek, amelyet Ellenem elkövetnek. Nektek arra kell törekednetek, hogy harcoljatok mindig a kísértés ellen, nehogy eláruljatok Engem, amikor azt hiszitek, hogy Szent Igémnek bármiféle ismerete is feljogosít benneteket arra, hogy hangot adjatok azon véleményeteknek, hogy Isten hogyan munkálkodik az Üdvösség Tervében. Csak egyedül Annak van joga, hogy ezt megtegye, Aki mindenekfölött áll. Minden léleknek térdet kell hajtania Színe előtt, és nem szabad előre törtetnie, hogy azt tegye, ami szerinte Isten Szent Akarata, ha ez bármelyik élő lélek Isten Nevében történő sértését jelentené.
Hallgassatok figyelmesen arra, amit most mondok nektek. Ha elárultátok Igémet, vagy az Igazságot, akkor kérnetek kell Engem, hogy szabadítsalak meg benneteket vétkeitektől, mert nem fogjátok megkapni azt az időt, amelyre gondoltok, hogy Isteni Irgalmasságomban vigaszt keressetek.
Jézusotok”
———-
Igaz élet Istenben:
“AZ ÚJ ÉG ÉS AZ ÚJ FÖLD
1990. december 19.
Uram!
Én vagyok.
Bárcsak meghallgatna népem… 1
Az átkot fel fogják oldani, és meg fognak hallgatni. Bátorság kicsim! … Veled vagyok… Közeledben van a Szeretet… Ó, Vassula, kedves, oly közel vagyok hozzád! 2 Én vagyok. Vigyázok minden léptedre. Állj fel, és csókolj meg! Közel vagyok hozzád. Csókold meg a Szentséges Szívet, amely itt van előtted…
(Megcsókoltam Szentséges Szívét.)
Igen… Szerezz nekem örömöt, és írj!
(Szent Arcára néztem, és örömtől repesett a szívem.)
Béke legyen veletek! Én vagyok az, szeretett gyermekeim, a Szentséges Szív. Én, a ti Megváltótok követlek benneteket, hogy megnyerjem szíveteket, és egészen az enyémek legyenek. Összegyűjtöttelek ma benneteket, miként az iskolában, hogy együtt legyünk, és közvetlenül a Bölcsességtől tanuljatok. Látást fogok adni a vakoknak, hogy meglássák ragyogásomat. Oktatni fogom a tanulatlanokat, hogy növekedjenek Lelkemben, és megértsék, hogyan kell megkülönböztetni a bűnt az erénytől. Minden szívet meg fogok nyerni, még azokat is, amelyek gránittá váltak, és olyan rendíthetetlenek, mint a malomkő. Miként az az ember, aki meghívja barátait, hogy megossza velük vagyonát, én is meghívlak benneteket, hogy megosszam veletek vagyonomat. Találkozóim hasonlítanak az iskolához. Lelki életetek fejlesztését szolgálják. Emlékeztetnek benneteket Szavam értelmére. Eljövetelem nagy eseményére készítem fel lelketeket iskolámban, és kegyelmemből olykor jövendő dolgokról beszélek nektek, hogy ismertessem, miképpen fognak megtörténni. Ha nem tanultok a Bölcsességből, hogyan tudtok törvényem szerint élni? Hiszen sokan nem ismertetek engem, és azt sem ismertétek, akit hozzátok küldtem. Én vagyok a Feltámadás. Látjátok, miként teljesedtek be a jövendölések?
Életre keltettem leányomat a sírból, kézen fogtam, felneveltem, hogy kedveskedhessek neki. Igen, én vagyok a Feltámadás és a Világosság!
Nem tettem-e meg veletek is ugyanezt? Nem könyörültem-e meg rajtatok? Nem kerestem-e és nem találtam-e meg azokat, akik távol voltak Szívemtől? És nem hoztalak-e vissza örökkétartó szeretettel magamhoz? És nem kedveskedtem-e nektek ezekben az években, hogy megnyerjem szíveteket?
Felkeltettem irgalmamat, hogy elnyomjam haragomat, és szeretetemet árasztottam ki igazságosságom helyett. Felkínáltam nektek békémet, majd kegyelmemet. Könyörületem lehajolt a mennyből, és meghallgatta imába foglalt kéréseiteket. Áldásaimat adtam rátok szüntelen.
” …mint a csatorna, amely átszeli a kertet,
így szóltam: ,Öntözni akarom kertemet,
locsolni akarom virágágyaimat.’
De nézd csak, az árkom folyóvá változott,
a folyómból pedig tenger kerekedett.” 3
Ma azt mondom nektek: Pásztorotok hamarosan közöttetek fog élni, és városának kertjeiben fogja legeltetni nyáját. Nem, ti még nem vagytok egy nyáj, de egyenként visszahozlak benneteket a sivatagból. Ezért kis nyájam, amikor látjátok, hogy Pásztorotok megjön a sivatagból, tudnotok kell, hogy bárányaim maradéka is velem van, és amit veled tettem, leányom, mindazt megteszem bátyáiddal is. Meg foglak menteni benneteket! Egyesíteni foglak benneteket többi bátyátokkal. A Bölcsesség lesz Szent Társatok, hogy szüntelenül tanítson benneteket. Hamarosan feloldom az átkot, és véget ér nagy hitehagyástok. Beteljesedik az imádság, amelyet én adtam nektek. Akaratom megvalósul a Földön éppúgy, mint a mennyben. Megszentelt Nevemben sok nemzet jön a messzeségből, a Föld minden határáról, hogy szent Nevem mellett lakjanak, és nagyságomat magasztalják az istenség [isteni élet] által, amelyet vissza akarok adni nektek. Eljön az én országom, mert trónom leszáll a magasból szent városomba, és uralkodni fogok maradékom felett, akik színről színre fognak engem látni.
A Szeretet Szeretetként tér vissza –
és akaratom megvalósul a Földön is, ahogy a mennyben, mert egyek lesztek, és szerető szívvel, benső égő tűzzel fogtok engem egyetlen tabernákulum körül dicsérni. Főpapi imámat beteljesítem a Földön is, miként a mennyben. Lelketek gyökeret fog bennem verni szeretetben és egységben, és eltelik Lelkem teljességével.
Igen, szeretteim, nemcsak mindennapi kenyereteket adom meg, hanem Szívem rejtett kincsét is: a mennyei mannát, amely átváltoztat benneteket, és lelketeket az én Lelkem másává teszi. Szentlelkem kiáradása fog átváltoztatni benneteket, hogy megértsétek, hogyan kell teljesen megbocsátani azoknak, akik vétkeztek ellenetek. Megadom nektek az értelem és az irgalom Lelkét, hogy megértessem veletek, mit jelent “az Úr félelme”. Igen szeretteim, és ha ezt megértettétek, megadom nektek a Bölcsességet, hogy útitársatok és vezetőtök legyen.
Olyan szentségre fog vezetni benneteket, amely ezer évre megbénítja a Sátánt, és amely meg fogja akadályozni, hogy a Sátán közénk álljon, hogy az én szeretetem és közétek álljon. Tehát amikor azt látjátok, hogy lángba borul az ég, és megolvadnak az elemek a forróságban, tudjátok, hogy ez ígéretem kezdetének, az új Égnek és az új Földnek a jele: ez lesz Egyházam megújulása, Egyházam újjászületése,
a ti szívetek újjászületése.
Nekem szentelt lelkek, akik engem képviseltek, tőletek a következőket kérdezem: emlékeztek-e, hogyan hallgattam meg Illés hozzám intézett panaszát Izrael viselkedésével kapcsolatban, mivel azt gondolta, megölték minden prófétámat, és lerombolták minden oltáromat? Emlékeztek-e, mit feleltem erre?
Így szóltam: megtartottam magamnak hétezer férfiút, akik nem hajtottak térdet Baál előtt.
Ma pedig ezt mondom nektek szeretett testvéreim: megtartottam magamnak egy maradékot. Kiválasztottam és kegyelmemmel átalakítottam őket, hogy hűségesek maradjanak hozzám. E maradékot azért nevelem fel, hogy felépítsék az egykori oltárokat, és helyreállítsák szentélyemet.
Ők új Egyházam építői.
Míg a gonoszok továbbra is gonoszat cselekszenek, üldöznek benneteket, a végső idők prófétáit és szentjeit, és míg a kevélyek világra szóló tekintélyért küzdenek, én, a ti Megváltótok, felnevelem és kiképezem Szentséges Szívemben ezeket az építőket, hogy Egyházam oszlopai legyenek. Testvéreim, sohasem foglak elhagyni benneteket, soha… Jöjjetek… vegyétek fel kereszteteket és kövessetek! Ha útközben elfáradtok, támaszkodjatok rám, támaszkodjatok Szívemre, és szívdobbanásaim megadják nektek a szükséges bátorságot és erőt, hogy folytassátok Kálváriára vezető utatokat. Legyetek áldottak! Mindezt azért mondtam el nektek, hogy békére és reménységre leljetek bennem. Ma világosan szóltam hozzátok, szeretteim. Őrködjetek, és virrasszatok, hogy meghalljátok lépteimet. Az Ige most igen közel van hozzátok, és felétek tart. Megáldalak benneteket, homlokotokon hagyom szeretetem sóhaját. Ez a sóhaj jelzi, hogy az enyémek vagytok. Legyetek egyek Szent Nevemben! “
–
Római katolikus:
“ 2020-01-05
Karácsony 2. vasárnapjaKezdőének:
Mialatt mély csend borult mindenre, és az éjszaka sietős útja közepén tartott, mindenható Igéd, Urunk, királyi trónjáról eljött közénk. (Bölcs 18,14-15)
Könyörgés:
Mindenható, örök Isten, te vagy híveid világossága. Áraszd jóságosan mennyei dicsőségedet az egész világra, hogy minden nép fölött felragyogjon tiszta fényed. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
OLVASMÁNY Sirák fia könyvéből
Isten bölcsessége a választott nép között lakott.
A bölcsesség a maga dicséretét zengi, tiszteletben áll Istennél, népe közepette dicséri önmagát. Megszólal a Magasságbeli gyülekezetében, és Isten népének serege előtt eldicsekszik. Így beszél hozzájuk: „A mindenség Teremtője parancsot adott nekem, s aki teremtett, kijelölte sátramnak helyét. Így szólt: »A sátradat Jákobban üsd fel, örökrészed Izraelben legyen, és választottaim között verj gyökeret.« Ősidőktől fogva, a kezdet kezdetén teremtett, és nem pusztulok el soha, mindörökre. Szolgáltam előtte szent sátrában, majd pedig Sionban kaptam lakóhelyet. Letelepedtem a szeretett városban, s Jeruzsálemben van uralmam székhelye. Dicsőséges nép közt vertem így gyökeret, az Úrnak részében, az ő örökrészén, s a szentek gyülekezetében megtelepedtem.”
Ez az Isten igéje.
Sir 24,1-4.12-16
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Az Ige emberré lett, * és itt élt közöttünk. 7. tónus.
Vagy: Alleluja. 7. szám
Előénekes: Dicsérd Uradat, Jeruzsálem, * magasztald, Sion, Istenedet.
Mert erőssé tette kapuid zárát, * és megáldotta benned fiaidat.
Hívek: Az Ige emberré lett, * és itt élt közöttünk.
Vagy: Alleluja.
E: Határaidon ő ad békét, * és jóllakat kövér búzával.
Elküldi szavát a földre, * az ő igéje gyorsan terjed.
H: Az Ige emberré lett, * és itt élt közöttünk.
Vagy: Alleluja.
E: Igéjét Jákobnak hirdeti, * törvényeit és végzéseit Izraelnek.
Egyetlen néppel sem bánt így, * végzéseit nem fedte fel senki másnak.
H: Az Ige emberré lett, * és itt élt közöttünk.
Vagy: Alleluja.
Zsolt 147,12-13.14-15.19-20
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből
Isten arra rendelt minket, hogy fogadott fiakká legyünk.
Testvéreim!
Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki Lelkének minden áldásával megáldott minket a mennyekben lévő Krisztus által. Őbenne választott ki a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk színe előtt. Szeretetből eleve arra rendelt minket, hogy akaratának tetszése szerint, Jézus Krisztus által fogadott fiakká legyünk, és magasztaljuk fölséges kegyelmét, amellyel szeretett Fiában jóságosan megajándékozott minket.
Amióta értesültem az Úr Jézusba vetett hitetekről, és az összes szent iránt tanúsított szeretetetekről, szüntelenül hálát adok értetek, és imádságomban újra meg újra megemlékezem rólatok. Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőséges Atya adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek őt. Gyújtson lelketekben világosságot, hogy megértsétek, milyen reménységre hívott meg titeket, és milyen gazdag az a fölséges örökség, amelyet ő a szenteknek készített.
Ez az Isten igéje.
Ef 1,3-6.15-18
ALLELUJA
Dicsőség neked, Krisztus, akit hirdettek a pogány népeknek! Dicsőség neked, Krisztus, akiben hittek világszerte! Vö. 1Tim 3,16 – 7. tónus.
Hosszabb forma:
† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Az Ige testté lett, és közöttünk lakott.
Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett. Őbenne élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be.
*(Föllépett egy ember, akit Isten küldött: János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen, tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, ő csak azért jött, hogy tanúságot tegyen a világosságról.)*
Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy megvilágítson minden embert. A világban volt, és a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek benne, akik nem vér szerint, nem a test kívánságából, és nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.
És az Ige testté lett, és közöttünk lakott. Mi pedig láttuk az ő dicsőségét, mely az Atya Egyszülöttjének dicsősége, telve kegyelemmel és igazsággal.
*(János tanúságot tett róla, amikor ezt hirdette: „Ő az, akiről mondtam, hogy utánam jön, de megelőz engem, mert előbb volt, mint én.” Hiszen mi mindannyian az ő teljességéből nyertünk kegyelemből kegyelmet. A törvényt ugyanis Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság azonban Jézus Krisztus által valósult meg.
Istent soha senki nem látta, Isten Egyszülöttje, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.)*
Ezek az evangélium igéi.
Vagy rövidebb forma a *-ok közötti rész kihagyásával Jn 1,1-5.9-14
Jn 1,1-18″
https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2020-01-05
————
Ortodox (Görög keleti):
“
A világ teremtése
1 Kezdetben teremtette Isten az eget, a földet és mindent, ami égen-földön létezik. 2 A föld kaotikus, lakatlan és üres volt, a mélységet sötétség borította be. De Isten Szelleme ott lebegett[a] a mélységes vizek fölött.
Első nap
3 Parancsolt Isten: „Legyen világosság!” — és fölragyogott a világosság.
4 Akkor Isten megvizsgálta a világosságot, és örömét lelte benne.[b] Majd elválasztotta a világosságot a sötétségtől. 5 Azután elnevezte a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának. Majd leszállt az este, azután felvirradt a reggel — ez volt az első nap.[c]
Második nap
6 Azután ismét parancsolt Isten: „Legyen boltozat[d] a vizek között, hogy elválassza a vizeket egymástól!”
7 Így teremtette Isten a boltozatot, amely elválasztotta a boltozat alatti vizeket a boltozat fölötti vizektől — és úgy is lett.
8 Majd elnevezte a boltozatot égnek. Leszállt az este, azután felvirradt a reggel — ez volt a második nap.
Harmadik nap
9 Azután ismét parancsolt Isten: „Gyűljön össze az ég alatt minden víz egy helyre, és váljon láthatóvá a szárazföld!”[e] — és úgy is lett.
10 Majd elnevezte a szilárd alapzatot szárazföldnek, az összegyűlt vizet pedig tengernek. Akkor Isten megvizsgálta, amit alkotott, és örömét lelte benne.
11 Azután ismét parancsolt Isten: „Sarjadjon ki a földből mindenféle zöldellő növény: magot termő lágyszárú növények és gyümölcsfák, amelyek termésében szintén mag van!” — és úgy is lett. 12 A földből kihajtott mindenféle zöldellő növény: magot termő lágyszárú növények és gyümölcsfák, amelyek termésében szintén mag van. Akkor Isten megvizsgálta, amit alkotott, és örömét lelte benne. 13 Majd leszállt az este, azután felvirradt a reggel — ez volt a harmadik nap.”
“
Izráel népe átvonul a tenger közepén
15 Az Örökkévaló így felelt Mózesnek: „Eleget kiáltottál már hozzám segítségért! Parancsolj Izráel népének, hogy induljanak el! 16 Te meg fogd a botodat, nyújtsd ki a tenger fölé, és válaszd ketté a vizet, hogy Izráel népe száraz lábbal kelhessen át a tenger közepén a túlsó partra! 17 Én pedig megkeményítem az egyiptomiak szívét, hogy utánuk nyomuljanak a tengerbe. Azzal fogom megmutatni dicsőségemet, hogy győzelmet aratok a fáraó, az egész serege és összes lovas harci szekere fölött. 18 Az egyiptomiak pedig megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló, amikor győzelmet szerzek a fáraó és összes lovas harci szekere fölött!”
Az Örökkévaló elpusztítja az egyiptomi sereget
19 Ezután az Isten angyala — aki eddig Izráel serege előtt járt — odaállt Izráel tábora mögé. Ugyanakkor a felhőoszlop is elmozdult a sereg előtti helyéről, és a tábor mögé állt. 20 Elválasztotta egymástól az egyiptomiak és az izráeliek táborát úgy, hogy egész éjjel egyikük sem tudott közeledni a másikhoz. A felhőoszlop az egyik oldalon sötétbe borította az egyiptomiakat, ugyanakkor a másik oldalon világított az izráelieknek.[a]
21 Mózes kinyújtotta karját a tenger fölé, az Örökkévaló pedig erős keleti szelet támasztott, amely egész éjjel fújt, és elhajtotta a tenger vizét. Így a víz kettévált, és a tenger feneke szárazra került. 22 Izráel népe bevonult a tenger közepébe, és a szárazra került tengerfenéken átmentek a túloldalra. Eközben a víz úgy állt jobbról-balról mellettük, mint a fal.
23 Az egyiptomi hadsereg üldözve utánuk nyomult a tenger közepébe, a fáraó összes lovas harci szekerével együtt. 24-25 A hajnali őrségváltás idején az Örökkévaló lenézett a tüzes felhőből az egyiptomi seregre, és a harci szekereiket használhatatlanná tette. A kerekek elakadtak.[b] A sereg csak nagy üggyel-bajjal haladt, kitört a pánik és a katonák rémülten kiabáltak: „Meneküljünk innen! Az Örökkévaló harcol ellenünk, az izráeliek oldalán!”
26 Az Örökkévaló ekkor szólt Mózesnek: „Nyújtsd ki a karod a tengerre, hogy a víz visszatérjen eredeti helyére, és elborítsa az egyiptomiakat szekerestül-lovastul.”
27 Éppen föltűnt a hajnal, amikor Mózes kinyújtotta kezét a tenger fölé, amelynek vize visszatért medrébe. A menekülő egyiptomiak éppen szembe futottak a zuhataggal, és elmerültek benne. Így söpörte el az Örökkévaló az egyiptomi hadsereget a tenger vizével. 28 Amikor a víz visszatért eredeti helyére, elborította a fáraó egész seregét, és a harci szekereket, a lovakkal együtt. Akik Izráel népét üldözték, mind egy szálig ott pusztultak el.
29 Az izráeliek azonban száraz lábbal keltek át a tenger közepén, s eközben a víz úgy állt jobbról-balról mellettük, mint a fal.”
…
…
…