2014. május 7. szerda, 23:43
Drága, szeretett leányom, amikor hívom a lelkeket, hogy kövessenek Engem, akkor ez vegyes érzelmekkel tölti el őket, az ujjongástól egészen a szorongásig. Mert amikor Én felébresztem a lelkekben a Szentlélek Tüzét, akkor ez nagy Áldásokat hoz, de ezek mindig a szomorúság érzésének egyfajta árnyalatával érkeznek.
Amikor Én kiválasztom azokat a lelkeket, akik méltók Ajándékaimra, akkor ők megtapasztalják a Hozzám tartozás érzését, és kissé kívülállónak érzik magukat a világban, amelyben élnek. Ők felebarátaikat, testvéreiket és nővéreiket egy új megvilágításban fogják látni. Ők különösen érzékenyek lesznek az Isten Teremtésének szépségeire, amikor mások arcába néznek, mert látni fogják Isten Jelenlétét. Egyetlen lélek sem lesz azok között, akikkel találkoznak, aki ne sugározná számukra Isten Jelenlétét, független attól, hogy azok mennyire távolodtak el Tőle az Ő Szemében. Őket egy megrendítő együttérzés fogja eltölteni, amit csak egy szülő érezhet gyermeke iránt. Ők egy váratlan és intenzív szeretetet fognak érezni az illető személy iránt, ami meg fogja döbbenteni, és sokkolni fogja őket. Azonban a lelkekben lappangó sötétségnek is a tudatában lesznek, mely kész arra, hogy felfalja őket. A kiválasztott lélek az adott pillanatban azonnal észre fogja venni, hogy mi az, amit elvárnak tőle, és éppen emiatt fog ő Hozzám futni, elkezdvén segíteni Nekem a lelkek megmentésében, akik abban a veszélyben vannak, hogy elmerüljenek a sötétség állapotába – ennyire fogja félteni ezeket a lelkeket.
Egy áldozati lélek, egy kiválasztott lélek mindent felad, ami külsőséges az életében, és azzal, hogy ezt megteszi, nagymértékben dicsőíti Istent. A szenvedés, amit egy kiválasztott léleknek el kell viselnie, lelkeket szabadít meg az örök kárhozattól, és ennek eredményeként a Sátán és ügynökei legkeresettebb célpontjává válik. Ezek a lelkek az Én Passiómat szenvedik el, mely egy Ajándék Isten számára, s mitől fogva egyszer kiválasztottak, legtöbbjük többé már nem tud hátat fordítani Istennek. Azonban ott vannak azok is, akik kiválasztottak, de elutasítják Kelyhemet. Nektek imádkoznotok kell ezekért a szegény lelkekért, mert a Keresztem felvételéhez szükséges bátorság hiánya a két irány egyikébe fogja őket vezetni. Ők egy belső, lelki szenvedést fognak elviselni, mivel nehéznek fogják találni, hogy közelebb kerüljenek Hozzám. Aztán, el fognak merülni egy szekuláris világban, hogy elkerüljék elhívatásukat, és ez semmi mást nem fog hozni számukra, mint egyfajta hamis reményérzetet.
Amikor egy szerető lélek imádkozik és megalázza önmagát Előttem, akkor ő Atyám Haragját lecsillapítja. Ez enyhíteni fogja majd Atyám Büntetéseinek hatását, amelyet a világra mér. Ha egy kiválasztott lélek, akit az Irántam való szeretete miatt üldöznek, és aki ezt elviselhetetlennek érzi, csak ennyit mondana Nekem: „Jézus, vedd el szenvedésemet, és tégy vele azt, amit akarsz”, akkor Én rendkívüli Kegyelmekkel árasztanám el ezt a lelket. A lélek védett lenne a gonosszal szemben, és majd bátorságra kapna. Aztán ennek a Bennem való teljes bizalmának köszönhetően a lélek tökéletességére emelkedne, és egy békés, nyugodt viselkedésre tenne szert. Oly sok áldozatra van szükség, de amikor az ilyen lelkek teljes engedelmességben mindent átadnak Nekem, és visszautasítják a Szavam ellenségeivel való együttműködést, akkor ez sok lélek üdvösségét eredményezi.
Én az áldozati lelkeket arra használom fel, hogy a többi lelket is elhozzák Hozzám, akiket egyébként nem lehetne megmenten. Egyedül csak ilyen módon fognak és tudnak engesztelni az ilyen áldozati lelkek több millió ember lelkéért, akik elvágták a köldökzsinórt Tőlem. Ne féltsétek annyira a sötétségben lévő lelkeket ebben az időszakban, mert az Én kiválasztott lelkeim – az áldozati lelkek – most nagy számban vannak jelen a világban. Az ő kiegyensúlyozottságuk visszahozzák Menedékembe az elveszett lelkeket.
2014. május 6. kedd, 20:02
Drága, szeretett leányom, azért utasítják el oly sokan Szavamat, mert az Igazság olyan, mint egy tüske azok oldalában, akik feszélyezve érzik magukat, hogy nyilvánosan hirdessék Tanításaimat.
Az az ember, aki azt hiszi, hogy a szabad véleménynyilvánítás fontosabb, mint az Isten Szavához való ragaszkodás, egy nagyon veszélyes úton jár. Minden olyan ember, aki azt hiszi, hogy jogában áll a saját véleményét olyan módon kinyilvánítania, mintha az szent és sérthetetlen lenne, s közben elnézi a bűnt, az elárul Engem.
Hány ember hajlamos arra, hogy az Igazság nevében higgyen a gonosz tettekben? Az ilyen emberek, akik előírják a törvényeket, beleértve azokat is, akik Egyházatokat vezetik, azt szeretnék veletek elhitetni, hogy a szabad véleménynyilvánítás fölülmúlja Isten minden Törvényét, még akkor is, ha az a bűnt felmagasztalja.
A bűnnek sokféle megjelenési formája van, és a mai világban minden egyes bűnt félremagyaráznak, azt hirdetvén, hogy minden ember egyéni joga, hogy azt tegye, ami kedvére van. Azonban senkinek sincs joga ahhoz, hogy bárkit is elítéljen az Én Nevemben, és ahhoz sincs joga senkinek, hogy azt állítsa: a gonosz tettek jó dolgok lennének.
—–
Római katolikus:
“ 2019-05-07
húsvét 3. hét kedd
SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
A Krisztusért elszenvedett vértanúság megnyitja a mennyországot.
Elítélésekor István diakónus így szólt a néphez, a papokhoz és az írástudókhoz:
„Ti keménynyakúak, ti érzéketlen szívűek és fülűek! Mindig ellenálltatok a Szentléleknek ti is, akárcsak atyáitok. Melyik prófétát nem üldözték atyáitok? Megölték mindazokat, akik az Igaz eljöveteléről jövendöltek. Ti pedig árulói és gyilkosai lettetek neki, ti, akik az angyalok közreműködésével átvettétek a mózesi törvényt, de nem tartottátok meg.”
Miközben hallgatták, dúltak-fúltak, és dühükben fogukat vicsorították. Őt azonban eltöltötte a Szentlélek. Fölnézett az égre. Látta az Isten dicsőségét, és Jézust, az Isten jobbján. Felkiáltott: „Látom a megnyílt eget és az Emberfiát, ahogy az Isten jobbján áll.”
Erre ordítozni kezdtek, és befogták fülüket. Egy akarattal rárontottak, kivonszolták a városból, és megkövezték. A tanúk egy Saul nevű ifjú lábához rakták le ruháikat. Miközben megkövezték, István felfohászkodott, és így imádkozott: „Uram Jézus, vedd magadhoz lelkemet!”
Majd térdre esett, és hangosan felkiáltott: „Uram, ne ródd fel nekik bűnül!” Amint ezt kimondta, halálba szenderült. Saul pedig helyeselte meggyilkolását.
Ez az Isten igéje.
ApCsel 7,51-8,1a
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Én Uram, én Istenem, * kezedbe ajánlom lelkemet. (6a. vers. – 2. tónus)
Vagy: Alleluja. 4. szám.
Előénekes: Légy oltalmazó sziklaváram és megerősített házam, * hogy megszabadíts engem!
Erősségem és menedékem te vagy nékem, * nevedért vezess és irányíts engem!
Hívek: Én Uram, én Istenem, * kezedbe ajánlom lelkemet.
Vagy: Alleluja.
E: Kezedbe ajánlom lelkemet, * megváltottál engem, Uram, igazság Istene.
Ujjongok és örvendezem irgalmasságod miatt, * mert kicsiny voltomat tekintetre méltattad,
H: Én Uram, én Istenem, * kezedbe ajánlom lelkemet.
Vagy: Alleluja.
E: Ragadj ki az ellenség kezéből, * és azoktól, akik üldöznek engem.
Ragyogjon föl arcod szolgád fölött, * irgalmasságodban szabadíts meg engem..
H: Én Uram, én Istenem, * kezedbe ajánlom lelkemet.
Vagy: Alleluja.
Zsolt 30,3cd-4.6ab és 7b és 8a.17 és 21ab
ALLELUJA
Jézus mondja: † „Én vagyok az élet kenyere, * aki hozzám jön, többé nem éhezik.” Jn 6,35 – 5 a. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Az Oltáriszentség a világnak életet adó táplálék.
Abban az időben, amikor Jézus az örök élet kenyeréről beszélt, így szóltak hozzá a tömegből:
„Hadd lássuk, milyen csodát művelsz, hogy higgyünk neked! Mit tudsz tenni? Atyáink mannát ettek a pusztában, amint az írás mondja: »Égből való kenyeret adott enni nekik.«”
Jézus így felelt: „Bizony, bizony, mondom nektek; nem Mózes adott kenyeret az égből, hanem Atyám adja az igazi mennyei kenyeret. Az az Isten kenyere, amely leszállt a mennyből, és életet ad a világnak.”
„Uram – kiáltották –, add nekünk mindig ezt a kenyeret!”
Jézus így válaszolt: „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik sohasem.”
Ezek az evangélium igéi.
Jn 6,30-35″
https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2019-05-07
Görög katolikus:
“
Példázat a juhnyájról és a pásztorról
10.1 „Igazán mondom nektek: aki nem a kapun megy be a juhakolba, hanem máshol hatol be, az tolvaj és rabló. 2 A nyáj pásztora a kapun megy be, 3 és előtte az őr kinyitja a kaput. A juhok hallgatnak a pásztoruk hangjára, ő pedig a nevükön szólítja a saját juhait, és kivezeti őket az akolból. 4 Miután minden juhot kivezetett, az élükre áll, előttük megy, és a juhok követik, mert jól ismerik a hangját. 5 Idegen után nem mennek, hanem elfutnak tőle, mert nem ismerik a hangját.”
6 Ezt a példázatot mondta Jézus a júdeabelieknek, de azok nem értették meg, miről beszélt.
Jézus, a jó pásztor
7 Jézus így folytatta: „Igazán mondom nektek: én vagyok a kapu a juhok számára. 8 Akik előttem jöttek, mind tolvajok és rablók voltak, de a juhok nem hallgattak rájuk. 9 Igen, én vagyok a kapu, ezért aki rajtam keresztül megy be, az biztonságban lesz, szabadon járhat ki és be, és jó legelőt talál. 10 A tolvaj azért jön, hogy lopjon, gyilkoljon és pusztítson. Ezzel szemben én azért jöttem, hogy életet adjak, mégpedig teljes és túláradóan bőséges életet!
11 Én vagyok a Jó Pásztor, aki a saját életét adja a juhokért. 12 A bérért dolgozó szolga nem gazdája a juhoknak, de nem is a pásztoruk. Ezért, amikor látja, hogy jön a farkas, magára hagyja a nyájat, és elmenekül. Azután a farkas elragadja a juhokat, és szétkergeti a nyájat. 13 A béres azért fut el, mert csak a fizetésért dolgozik, és valójában nem törődik a juhokkal.
14-15 Én vagyok a Jó Pásztor, és gondot viselek a juhaimra. Ismerem őket, ahogyan az Atya ismer engem. Juhaim is ismernek engem, ahogyan én ismerem az Atyát. Az életemet adom a juhokért. 16 Más juhaim is vannak, akik nem ebből az akolból valók. Őket is elő kell vezetnem majd, és hallgatni is fognak a szavamra. Így végül majd egyetlen nyáj lesz belőlük, az élükön egyetlen pásztorral.[a] …”
https://www.biblegateway.com/passage/?search=John+10:1-16&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS
”
Pál Istentől kapta a felhatalmazást
11 Testvéreim, szeretném, ha tudnátok, hogy az örömüzenet, amelyet nektek hirdettem, nem emberektől származik, 12 hiszen nem emberek tanítottak rá vagy adták át, hanem maga Jézus Krisztus jelentette ki nekem.
13 Ugye hallottátok, hogy életem korábbi szakaszában, amikor a zsidóság vallása szerint éltem, könyörtelenül üldöztem, sőt megpróbáltam elpusztítani Isten Eklézsiáját. 14 A zsidó vallás gyakorlásában sok kortársamat megelőzve, minden erőmmel igyekeztem követni őseim tanításait.
15 Isten azonban már a születésem előtt különválasztott engem a maga számára! Azután pedig kegyelme által megszólított, 16 és a Fiát kijelentette nekem, majd elküldött, hogy az Izráelen kívüli nemzeteknek hirdessem a Krisztusról szóló örömüzenetet. Attól kezdve senkitől sem kértem tanácsot, vagy segítséget. 17 Még azokat sem látogattam meg Jeruzsálemben, akik előbb voltak apostolok, mint én, hanem azonnal elmentem Arábiába, majd később visszatértem Damaszkuszba.
18 Csak három évvel később mentem fel Jeruzsálembe, hogy megismerkedjem Péterrel,[a] és nála is maradtam tizenöt napig. 19 De a többi apostollal nem találkoztam, csak Jakabbal, az Úr testvérével.”
”
Péter és János a Főtanács előtt
4.1 Péter és János még beszéltek, amikor odaértek hozzájuk a papok, a templomőrség kapitánya, meg néhány szadduceus. 2 Nagyon haragudtak rájuk, mert Jézus feltámadását hirdették a népnek, s ezzel együtt azt is, hogy a halottak fel fognak támadni a halálból Jézus által. 3 Ezért Pétert és Jánost letartóztatták, és mivel már este volt, másnapig börtönbe zárták őket. 4 Azok közül, akik hallgatták az apostolokat, sokan hittek, úgyhogy a Jézusban hívő férfiak száma körülbelül ötezerre nőtt.
5 A következő napon azután összegyűltek Jeruzsálemben a nép vezetői, és a Törvény tanítói. 6 Ott volt Annás, a főpap, meg Kajafás, János, Sándor, és a főpapi családok minden férfi tagja.[a] 7 Előhozatták az apostolokat, és azt kérdezték tőlük: „Miféle erővel, kinek a felhatalmazásával tettétek ezt?”
8 Akkor Pétert a Szent Szellem betöltötte, és így válaszolt: „Népünk vezetői! 9 Arról a jó cselekedetről kérdeztek bennünket, amit ezzel a béna emberrel tettünk? Azt kérdezitek, hogyan gyógyult meg? 10 Akkor hát tudjátok meg mind, és tudja meg Izráel egész népe, hogy ez a gyógyulás a názáreti Jézus, a Messiás nevében és hatalma által történt. Ő az, akit ti keresztre szegezve megöltetek, de akit Isten feltámasztott a halálból. A feltámadott Jézus hatalma gyógyította meg ezt az embert, ezért áll itt előttetek teljesen egészségesen.”
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Acts+4:1-10&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS
—–
https://oca.org/readings/daily/2019/05/07
—–
http://www.gorogkatbuda.hu/naptar.html
—–
